Az időjárás a szokásosnál hűvösebb volt, és viszonylagos kiegyenlítettség volt rá jellemző.
A bemutatott eredmények 16 kísérleti helyen elvetett kisparcellás, négyismétléses, véletlen elrendezésű kísérletből származnak. Mindegyik helyen 18 korai érésű és 6 középérésű hibridkukorica fajtát vetettek el, az éréscsoportoknak megfelelően elkülönített kísérletekben. A középérésű kísérletben egy késői éréscsoportba tartozó hibrid információs jelleggel szerepelt. A 16 elvetett kísérletből 15-öt takarítottak be sikeresen, de az időjárási és talajviszonyok miatt 4 kísérlet adatai nem érkeztek be időben, ezek értékelésére később kerül sor.
Az értékelést a MTA Mezőgazdasági Kutató Központ, Martonvásár Növénytermesztési Osztályának munkatársa, Arany Anikó végezte, Dr. Árendás Tamás osztályvezető irányításával. Az adatfeldolgozás módszertana a korábbiakhoz hasonlóan, Sváb János alapvető biometriai munkásságára épült.
A gyapottok-bagolylepke hernyója a kukorica bibéjét rágja a mezőfalvai fajtakísérletben (Fotó: Dr. Szieberth Dénes)
Hiányosan termékenyült kukoricacső a mezőfalvai fajtakísérletben, kukoricabogár imágó biberágása következtében; július 19. (Fotó: Dr. Szieberth Dénes)
A magyarkukoricaklub.hu weboldalon található interaktív térkép tartalmazza a fajtakísérletekre jellemző adatokat, s lehetővé teszi kommentárok hozzáfűzését.
A kísérletek betakarításának késedelme nem tette lehetővé, hogy valamennyi kísérleti adat beérkezését megvárjuk a feldolgozáshoz. A késve beérkező kísérleti adatokat egy későbbi időpontban dolgozzuk fel és szintén közreadjuk. A 2016-ik esztendőre jellemző volt, hogy a többnyire gabona elővetemény ellenére nem volt tapasztalható jelentős drótféreg kártétel, de a kukorica elővetemény után sem észleltünk súlyos kukoricabogár lárvakártételt. Ugyan mindenütt tapasztalható volt különböző erősségű kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke jelenlét, a fertőzés erőssége a kukoricára nézve kedvező időjárásnak köszönhetően sehol sem haladta meg a kritikus mértéket. A Lajta menti Bruckban (Ausztria) a kukoricamoly ellen Trichogramma fürkészdarazsakat helyeztek ki sikerrel. Említésre méltó gombafertőzést csak Makón és Mezőfalván tapasztaltunk.
Kukoricamoly hernyó a kukoricaszárban, a mezőfalvai fajtakísérletben; július 19. (Fotó: Dr. Szieberth Dénes)
Levéltetű család a szerencsi fajtakísérletben; július 10. (Fotó: Dr. Szieberth Dénes)
Az időjárás a szokásosnál hűvösebb volt, és viszonylagos kiegyenlítettség volt rá jellemző. A Balaton-Polgár vonaltól északra kezdetben átmeneti csapadékhiány volt tapasztalható, amely ebben a térségben a kukorica növekedési ütemét visszafogta. A jelenség visszatükröződött a fajtakísérletek növényállományának magasságában. A Dunántúl nyugati területeit a többi országrészhez hasonlítva kezdettől fogva hűvösebb időjárás jellemezte. A nyár folyamán az ország több táján vonultak végig viharok, centrumukban bőséges csapadékkal, jéggel és viharkárral. A fajtakísérletekben a tenyészidőt jellemző folyamatosan kedvező talajnedvesség hatására a kukorica szárának szilárdító szövetei megerősödhettek. A szártörés így ebben az esztendőben nem volt jellemző. Az aktív hőösszeg vontatott akkumulálódása miatt az érés későbbre tolódott, a vízleadás szokásosnál lassúbb volt.
Fátyolka a levéltetű család maradékainak elfogyasztása közben, a szerencsi fajtakísérletben; július 10. (Fotó: Dr. Szieberth Dénes)
Kukoricamoly hernyórágás következtében fuzáriumfertőzött cső csírázó szemmel a mezőfalvai kísérletben; szeptember 27. (Fotó: Dr. Szieberth Dénes)
A kísérletek eredményeit az 1-4. táblázatok és a 1-2. ábrák foglalják össze. További részletes adatok a Magyar Kukorica Klub weboldalán: www. magyarkukoricak.hu/top20 címen olvashatók.
NAGYÍTÁSHOZ KATTINTSON A TÁBLÁZATOKRA!
1. ábra: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek termés-szemnedvesség diagramja, korai csoport, 2016
2. ábra: A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek termés-szemnedvesség diagramja, középérésű csoport, 2016
Dr. Szieberth Dénes
Magyar Kukorica Klub, Kőszárhegy