Idén tavasszal első alkalommal került megrendezésre 2019.05.21-én egy olyan gyepápolásról szóló szakmai nap, ahol a tantermi előadások mellett terepi gépbemutatót is tartottak az érdeklődőknek. A szervezők között találjuk az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-ét (ÁT Kft.) és a Szent István Egyetem ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhelyét. Együttműködő partnerként az Agro-Largo Kft. és a Güttler Kft. segítette a rendezvény megvalósulását.
Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. takarmányozási igazgatójának köszöntője után Dr. Tasi Julianna, a Szent István egyetem docensének előadása nyitotta a szakmai nap tantermi szekcióját. Prezentációjában a gyepfelújítási módszerek, termőképességi és takarmányminőségi hatások magyar kutatási eredményeit ismertette saját és több neves szakember (Dr. Nagy Géza, Dr. Szemán László, Török Gábor) munkája nyomán. A téma időszerűségét a hazai növekvő húsmarha állomány és a meglévő gyepek általános leromlott állapota adták.
Az 1 millió hektár gyepből és legelőből típustól függően 50-70 % leromlott állapotú, 3-18 % teljesen leromlott, tönkrement, becslések szerint 500.000 – 700.000 hektár szorulna teljes felújításra. Az adatok bizonytalanságát az adja, hogy 2005-ben készült utoljára felmérés a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisának monitoringja alapján (MÉTA). Nem véletlenül sürgeti a szakma egy átfogó magyar gyepstratégia kidolgozását és útjára indítását. Több mint 463.000 hektár gyep korlátozás nélkül felújítható, 289.000 hektár Natura 2000-es gyepterület felülvetéses felújítására a jogszabályok szerint engedély kérhető a területileg illetékes Nemzeti Parktól. 176.000 hektár védett gyep esetében azonban az eredeti állapot fenntartásának természetvédelmi és élőhely megőrzési szempontjai az irányadók. A Natura 2000-es és a természetvédelmi területeken az invazív özönfajok (pl. aranyvessző, siskanádtippan, bálványfa, gyalogakác, galagonya) irtása jelent állandó, egyre nehezebben végrehajtható munkát a bérlőknek. Dr. Tasi Julianna kiemelte, hogy nem létezik mindenhol érvényes gyepfelújítási módszer, a legjobb gyepfelújítási módszer a személyre szabott megoldás, ami a célok és az ökológiai adottságok összehangolásán alapul. Az elérni kívánt célnövényzet optimális zártsága 90 %, összetételében 60-80 %-ban pázsitfüvek, 10-20 %-ban pillangósok és 10-20 %-ban egyéb kétszikűek (gyógynövények) szerepelnek. A gyepfelújítási módszerek közül az eredeti gyeptakaró megszüntetésével járó gyeptörés helyett a gyepek felülvetését javasolta a szakember. A szakmai alapokon megválasztott fajösszetétel a gyep terméshozamának növekedését, és a takarmányminőségi mutatók javulását eredményezi. A gyepek felújítása mellett lényeges azok rendszeres ápolása is. A négyévente történő altalajlazítás (40-60 cm), a gyökérzóna 2-3 évenkénti szellőztetése megbízható termésnövekedést indukálnak, főleg ha odafigyelnek a tápanyagpótlásra. Termésalakító hatása leginkább a nitrogénnek van, melyet műtrágyákkal vagy érett istállótrágyával juttathatunk ki.
A második előadásban Mozsgai József, a Mozsi Major tulajdonosa számolt be a fásszárúak (cserjék) legelőről történő irtásával és visszaszorításával szerzett tapasztalatairól. Egy 40 hektáros, 15 éve felhagyott legelő rekultivációjának lépéseit osztotta meg lendületes stílusban az érdeklődőkkel. A fává terebélyesedett galagonyás kitermelésével, irtásával vette kezdetét a munka 2011-ben. Ezt követően a tuskómarás és a kézi eszközökkel történő további tisztítás következett. Az önmagától visszatelepülő gyepnövényzet kisszámú állatállományt eltartott ugyan, de még mindig az özönfajok túlsúlya jelentkezett (aranyvessző, siskanád tippan, gyalogakác, parlagfű, ligeti seprence). A hasznos növényzet borítottsága csekély volument képviselt. A taposás, legelés kedvező folyamatokat indított el, az őszi tisztító kaszálások, tavaszi simítózások nyomán pedig még inkább visszaszorultak a fásszárú cserjék, a nádtippan és az egyéb gyomok. A hangyabolyok pedig szinte teljesen eltűntek. A kedvező folyamatok még nagyobb állatállomány legeltetését tették lehetővé. Az évről-évre tudatosan, egymásra épített folyamatok 2019-re hozták meg az eredményt. A további intenzitás növelésnek már a talaj és gyepösszetétel vizsgálata adta a következő mérföldkövet. A nitrogén trágyázás, a legeltetett szakaszok külön egységként kezelése és a tavaszi szénakaszálás bevezetése jelezték az eredményességet. A gazda 2020-as terveiben szerepel a vízvisszatartó vízgazdálkodási szemlélet bevezetése. A területen lévő árokrendszer feltérképezésével, átereszek, zsilipek rendbetételével, az árkok vízlépcsőkkel történő szakaszolásával lehetőség nyílna a mikroklíma pozitív befolyásolására, öntözésére. Ez lehetővé tenne olyan korábban feledésbe merült gazdálkodási formákat, amiket az Ó-Dráva Program folyamgazdálkodási törekvései próbálnak újraéleszteni.
Általában a Szarvasmarha Szemináriumokon nem szoktak cégek előadást tartani, de a téma fontossága és a technológiák mellőzhetetlensége miatt rendhagyó módon ők is bekerültek az elméleti programba. A gyepfelújítási szakaszt a Güttler Kft. zárta. A színvonalas előadásban Vörös Endre, a cég kereskedelmi igazgatója marketing szempontból visszafogottan ismertette a javarészt itthon termelő német tulajdonú gépgyár gyepápolási termékkörét. A gyepfelújítási technológiák gépi hátterének beruházási igénye bőven megtérül. Az egyedülálló prizmacsillag hengerek bokrosító hengerezésre is alkalmasak, az egyöntetű, intenzív korai bokrosodás miatt használatuk kedvezőbb műtrágya hasznosulással jár. Ezen kívül a Güttler-henger gyepfelülvető géppel kombinálva segíti az aprómagok optimális talaj-mag kapcsolatát, elősegítve az egyöntetű, homogén kelést. A gépek moduláris rendszert alkotnak, a gyepfelülvető gépek boronával, fogas boronával és simítós fogas boronával kombinálhatók. A felülvetés nem károsítja a meglévő állomány gyökérzónáját, annak gyepnemeze nem sérül. A sorvető gyepfelülvető gépek mellett a kínálatot színesítik a cég szórva vető gépei. Fontos kiemelnünk a Güttler AeroMaster gyepszellőztető gépet, amivel hatékonyan elvégezhető a gyepek gyökérzónájának időszakos szellőzetése, ami szignifikáns termésnövekedést jelent.
A gyepvetőmag keverékek összeállítását befolyásoló tényezőket Dr. Bajnok Márta ismertette. A legfontosabb szempont minden esetben a hasznosítás iránya és a termőhely adottsága. Éppen ezért gyakran az egyedi keverékek jelenthetik a megoldást. A vetőmagkeverékek komponenseinek meghatározásában a víz és a tápanyag ellátottság játszik döntő szerepet. A hazai gyepek 2/3-a száraz fekvésű, ahol a csomós ebír és a nádképű csenkesz érzi jól magát. Az üde fekvésű gyepeknél megfelelő tápanyag mellett (min. 100 kg N hatóanyag/ha) az angol- és olaszperje, réti csenkesz teljesítenek jól. A nedves fekvésű területeknél a zöld pántlikafű és a réti komócsin a fő növények. A gyepeknél inkább a faj és nem a fajtakérdés dominál, bár gyephasználati szempontból a diploid és tetraploid fajták között éles a határ. A hasznosítás szempontjából a legelők és a kaszálók eltérő fajösszetétele a mérvadó. A legelők nagyobb, mintegy 60 %-ban tartalmaznak aljfüveket, kisebb magasságú, sok tőlevéllel rendelkező, rágást, taposást jól tűrő fajokat, míg a kaszálók főként, vagy akár teljes egészében nagy magasságú, leveleiket leginkább a száron fejlesztő fűfajokból áll. A gyepgazdálkodásban ismert rét kifejezés valójában kettős hasznosítású gyepterületet jelent, ahol az első két növendék lekaszálása után legeltetnek. A legelőknél és a réteknél mintegy 20 % pillangós adja a fehérjearány javítás eszközét, ami az emészthetőségre és a beltartalmi mutatók javulására hat kedvezően. A rágva legelő juhoknál és kecskéknél az aprófüvű gyepek kívánatosak, az optimális fűmagasság 10-20 cm. A 3-5 fajt tartalmazó keverékekből mellőzni kell a széles levelű, magas termetű füveket. A szarvasmarháknál alapvetően a hasznosítási irány mentén válik szét a gyepvetőmag keverék összeállítása. A koncentrált tejű állományok különböző termelési intenzitása miatt 5-7 faj ajánlott a keverékbe, a húscélú szarvasmarhatartásnál kevesebb számú faj (3-5), de nagyobb hozam szükséges. Végezetül Márta a gyepek élettartami kilátásaival mélyítette a hallgatóság szakmai ismereteit. Amíg az állandó gyepek 6-10 év alatt, 3-4 fajjal egyenetlen termésmegoszlás mellett képesek az évi 20 t/ha hozamra, addig a rövid, 1-3 év élettartamú 1-2 fajból álló egyenletes termésmegoszlású gyepek 20-40 t/ha hozamra képesek. Összetevőjük általában csenkesz (réti-, nádképű-) vagy perje (angol-, olasz-) alapú hibridfű, Festulolium.
Az előadásokat az Agro-Largo Kft. termeltetési és értékesítési vezetője, Horváth Gábor zárta. A hiánypótló előadás a fűmagtermeltetés és értékesítés szakmai hátterének fontosságát hangsúlyozta. A magyar tulajdonú cég törekszik minél több magyar faj és fajta termeltetésére. Saját tulajdonú és fenntartású lucerna fajtái (pl. Szarvasi AS-3, Szarvasi AS-5, Róna kúszó) mellett törekszik a portfólió bővítésére. Ennek érdekében kutatási és fejlesztési programot működtet törzsanyag előállítás és fajtafenntartás céljából, a területen tapasztalt szakemberekkel nádképű csenkesz, csomós ebír és angol perje kultúráknál. A takarmányfű vetőmagok magyar alapanyag termelésének felfuttatásához az elhatározáson kívül kitartásra is szükség van. A vetőmag bizalmi termék, a marketing mellett a szakmai együttműködésen alapuló értékesítési stratégiára fókuszálnak, összhangban a vevő valós igényeivel. Ennek érdekében az általános keverékek mellett 2019. tavaszától már rendelkezésre állnak a prémium takarmányfű vetőmagkeverékeik, melyek összetételét a hazai környezeti és klimatikus viszonyokra optimalizálták az adott állatfaj és hasznosítási irány igényeiből és a gyep ökológiai adottságaiból kiindulva. Ebben a munkában a gödöllői Szent István Egyetem működött közre. A közös termékfejlesztés, az új takarmányfű keverékek összeállítása Dr. Tasi Julianna egyetemi docens közreműködésével valósult meg. A parkfű keverékeiről közismert cég az aprómag termeltetésben szerzett több évtizedes tapasztalataival nem csak az állattartók, hanem a vetőmagtermesztő partnerek rendelkezésére is áll. Fűmag termeltetési lehetőségeik bővülési szakasz előtt állnak.
A szakmai napot gyakorlati gépbemutató zárta a gödöllői egyetem tangazdaságában, a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató és Tanüzemében. Az érdeklődők működés közben tekinthették meg a Güttler Kft. saját gyártású, korszerű gyepápolási-gyepgazdálkodási gépeit, valamint a Vektor Holding Kft. gépkereskedő cég hasonló termékkörét.
