Pár hete több fórumon - többek között az ágazattal foglalkozó blogokban is - jelennek meg olyan vélemények, amelyek a vadgazdálkodási ágazat krízis helyzetére hívják fel a fegyelmet. Egyes álláspontok szerint, az ezidáig is számos sebből vérző ágazat az ASP, majd a jelenlegi rendkívüli járványügyi helyzet miatt a végletekig ellehetetlenült. A kialakult helyzetre reagálva, az elmúlt napokban az Országos Magyar Vadászkamara is elkészítette intézkedési javaslatait, amelyeket, ismereteink szerint, megküldtek az Agrárminisztériumnak, az Országos Főállatorvosnak és a szaktárca helyettes államtitkárának is.
Mielőtt azonban a javaslat ismertetésére rátérnénk, érdemes foglalkozni azokkal az emlegetett akut problémákkal is, amelyek – vélik a területtel foglalkozók közül jópáran – megágyaztak a most kialakult helyzetnek.
A cserkeles.blog.hu, ahogy az oldal mottója fogalmaz, szemlélődő szövegeket oszt meg, nem csak vadászoknak. Az oldalon már március 22-én megjelent egy bejegyzés, miszerint összeomolhat a vadászati ágazat. A bejegyzésre reagálva, kérdéseinkkel megkerestük a bloggert, aki továbbra sem fedte fel kilétét…
Ön szerint, milyen állapotban találta a jelenlegi vírushelyzet az ágazatot?
A vadgazdálkodási ágazat állapota Magyarországon egy eléggé differenciált kérdéskör. Ennek az élőhelyi, mezőgazdasági, ipari és kulturális adottságokon túl humán szociológiai, és szociokulturális vetületei is vannak. Pénzügyi oldalról általánosságban elmondható, hogy az ágazat és az ágazati szereplők forrásai között kiemelkedő helyen szerepel a bérvadásztatás, ezen belül is a külföldi, főként nyugat-európai vadászturizmus. Ezek elmaradása esetén számos vadásztársaság éves tervezett árbevételének több mint fele, van ahol 70-80 %-a kiesik. Mivel ezek a vadásztársaságok többségükben non-profit civil szervezetek, az esetek nagy százalékában nincsenek felkészülve arra, hogy a kieső bevételeket más, külső forrásból pótolják. Nincsenek kialakult gyakorlatok az ilyen hirtelen érkező vészhelyzetek kezelésére
Az ASP megjelenésének, elterjedésének milyen meghatározó hatásai mutatkoztak meg ezidáig?
Azokon a területeken, ahol megjelent, nagyon komoly plusz terhet rótt a vadásztársaságokra. Viszont a vaddisznó olyannyira elterjedt, tág tűrőképességű, rendkívül alkalmazkodó vad hazánkban, hogy én nem hiszem, hogy ne tudna viszonylag gyorsan regenerálódni az állomány.
Mi a véleménye, a külföldi vadászok távolmaradása mekkora mértékű veszteséget okoz? Miképpen lehetne ezt rövid, illetve hosszú távon kompenzálni?
Várhatóan több milliárdos, igen érzékeny veszteséget okoz. Kompenzálásra nincs túl sok lehetőség: rövid távon a belföldi bérvadászati árjegyzékek újragondolása, és ezáltal a belföldi fizetőképes vendégek intenzívebb bevonása a vadásztatásba, továbbá a vadásztársasági tagok tagi költségeinek emelése, vagy új társasági tagok felvétele enyhítheti a károkat. Ahol nincs a költségvetésben tartalék, ott komolyabb problémákkal fognak szembenézni a társaságok. Ne hagyjuk figyelmen kívül azt se, hogy nagyon sok társaságnál az egyébként is jogsértő módon alkalmazott, alulfizetett hivatásos állomány további kizsigerelésére lehet majd számítani.
Vannak-e, lesznek-e olyan területek, amelyeket kiemelt mértékben fognak sújtani a járványhelyzet miatt kialakult korlátozások?
Az ország alapvetően két fő típusba sorolható: nagyvadas és apróvadas területekre. Persze vannak vegyesvadas területek is. A pozitív mérleg eléréséhez mind helyi szintű, mind országos viszonylatban „vadban gazdag” területekre van szükség; ez természetesen nem azt jelenti, hogy túltartott állományokkal kellene dolgozni. A vadban gazdag területek alapfeltétele a megfelelő élőhely, ez nagyvadgazdálkodók esetén leginkább az erdősültség, a megfelelő mennyiségű és minőségű tápálék, a víz és a viszonylagos háborítatlan területek magas százalékában értendő.
Az apróvadas területeken a megfelelő minőségű élettér, élőhely alapfeltétele sok esetben az intenzív mezőgazdálkodást folytató gazdákkal való számtalan kompromisszum (gyomirtók használata, érésgyorsítók használata, gépi művelés ütemezése), illetve a vadföldgazdálkodás, a táblaszegélyek megléte, mezővédő erdősávok megléte, tanyabokrok, „elhanyagolt” csatornapartok, nem intenzíven legeltetett gyepek megléte – természetesen ezeken a területeken is a megfelelő mennyiségű és minőségű tápálék, illetve fokozottan érvényes az aszályos időszakokban is elérhető víz. Továbbá az igen intenzív ragadozógyérítés, mely esetén elérhető a természetes vadállomány populációjának egy olyan szintje, amivel eredményesen lehet gazdálkodni. Nem véletlen, hogy sokan tenyésztett, nevelt vadat vadásznak, vadásztatnak az alföldi részeken. Ez nem csak a vadászható vadfajainknak, hanem minden egyes vadnak létfontosságú!
Talán az általam elmondottakból is kitűnik, hogy az apróvadas területeken, amelyek jellemzően síkvidéki, alacsonyabb erdősültéséggel bíró területek, sokkal több munkát kell belefektetni a vadgazdának, sokkal több a költség is. Első sorban és első körben őket sújtja most a válság.
A koronavírus megjelenésére reagáló kijárási korlátozás elvileg lehetővé teszi a vadászat folytatását. A mindennapi gyakorlatban azonban merülnek fel kérdések, például, ha a vendégvadász kísérővel végzi a tevékenységet.
Szerintem idén csökkeni fog a területen aktívan vadászók száma, már csak azért is, mert a vadásztársadalomban is megfigyelhető egyfajta korosztályi eltolódás az idősebb generációk irányába, de a többi előírást kisebb kompromisszumokkal be lehet tartani.
Ön szerint milyen következményekkel járhat az ágazatra, ha a kijárási korlátozás tilalommá szigorul?
Ezt majd a pontos intézkedések ismeretében lehet megmondani…
Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) javaslatot tesz…
Mint azt a fentiekben is rögzítettük, az OMVK, a kialakult helyzetre reagálva elkészítette intézkedési javaslatait. Ezek, a teljeség igénye nélkül a következők:
Külföldi (és részben belföldi) bérvadászok elmaradása
Jelenleg ez az őzbak vadászata tekintetében jelent akut problémát. Éves szinten a teljes bérvadászati tevékenység mintegy 10 milliárd forint bevételt jelent az ágazatnak. Az őzbak és azon belül is főleg a nagy értéket képviselő, erős trófeájú bakok vadászatát jelentős részben külföldi vendégvadászok részére értékesítették a vadászatra jogosultak, az elmúlt években a teljes teríték mintegy 40%-át ők ejtették el.
A vadászterületek jelentős hányada komoly bevételkiesést szenved el, a kisebb erdősültségű, apróvadas jellegű területek esetében pedig az egyik fő bevételi forrás esik ki. A külföldi bérvadászok elmaradása a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. vadászházi szállás és ellátás, kísérés) jelentette bevétel kiesése miatt is érzékeny veszteség az ágazatban. Csak a külföldiek kiesése az őzbakvadászat kapcsán a vadászatra jogosultak által nyújtott szolgáltatások tekintetében országosan évi 800 millió forint elmaradt bevételt jelent.
Javaslat:
- hivatásos vadászok foglalkoztatásához kapcsolódó járulékok (munkáltatói és munkavállalói adóterhek) turisztikai ágazatban már elfogadott elengedése 2020. december 31-ig.
- a bérvadászat, a vadászati szolgáltatások általános forgalmi adójának 5 %-ra csökkentése
Vadhús értékesítésében jelentkező problémák
A vadászatra jogosultak lőtt vad értékesítésből származó bevétele a 2011. évi jogszabály módosítást követően meghatározóvá vált. A hazánkban értékesített mintegy 10 ezer tonna vadhús jelentős része exportra kerül, sőt sok esetben már a feldolgozás is külföldi húsfeldolgozó üzemekben történik. Ezek az üzemek a koronavírus járványnak köszönhetően csökkent kapacitással működnek vagy leálltak, ezért több hazánkban működő lőttvad kereskedő cég nem, vagy csak a vadászatra jogosult számára kedvezőtlenebb feltételek mellett veszi át a lőtt vadat.
Javaslat:
- a vadhús és a belőle készülő termékek általános forgalmi adójának 5 %-ra csökkentése
A vadászatra jogosultak fizetési kötelezettségeiket nem fogják tudni teljesíteni
Több társaságnak, a vadászatra jogosultnak is különböző fizetési gondjai adódhatnak. Ilyen lehet például a haszonbérleti díjak fizetése, a vadgazdálkodási törvényben előírt vadkáralap feltöltése vagy önmagában a vadkárok térítése az agrárgazdálkodók felé.
Javaslat:
- A vadkáralap feltöltését az idei évben mellőzni, hatályon kívül helyezni. A vadkáralap feltöltésének jogalkotói célja az volt, hogy az agrárgazdálkodók felé biztonságot jelentsen az előző évi vadkárok összegéből számolt alap a vadkárok tényleges kifizetésére, ezzel biztonságot nyújtva a termelő vadkárigénye felé. A vadkáralap képzésének kötelezettsége kerüljön felfüggesztésre ebben az évben, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a vadászatra jogosult a neki felróható esetekben nem állna helyt a kárért, de elkerülhető lenne, hogy akár feleslegesen is pénzt különítsen el külön számlára, amikor a fentiek szerint egyébként is anyagi nehézségei vannak.
A vadászati jog után járó haszonbérleti díjak megfizetésének átütemezése
Javaslat:
- vadászatra jogosultak kapjanak lehetőséget arra, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel az idei év vadászati jog után járó haszonbérleti díjai az esedékességet követő évben kerüljenek megfizetésre a földtulajdonosi közösségek felé.
A vadászati jog után járó állami haszonbérleti díjak megfizetésének elengedése
Javaslat:
- az állami vagyont jelentő földek vonatkozásában az állami vagyont kezelő szervezetek (pl.: NFK, MNV ZRT., 22 erdészeti társaság, 10 nemzeti parki igazgatóság és más állami vagyonkezelők, tulajdonosi joggyakorlók) az idei évre vonatkozóan mondjanak le a vadászati jogból származó bevételeikről annak érdekében, hogy a vadászatra jogosultak finanszírozási nehézségeit tompítani tudják. A vagyonkezelők oldaláról ezen összegek a gazdálkodásukat nem meghatározó tényezők, több vadásztársaságnak azonban a talpon maradást jelenthetik.
A hivatásos vadászok veszélybe kerülő egzisztenciája a vadászatra jogosultak bevételkiesése miatt
Javaslat:
- Hivatásos vadász elbocsátásának tilalma. Amennyiben a javaslat a fenti tartalommal kivitelezhetetlen, úgy a vadászatra jogosult hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó feltételeit szigorítani oly módon, hogy a vadászatra jogosult ne tudjon hosszú hónapokig a jogszabályokban előírt hivatásos vadászok alkalmazásának kötelezettségei alól kibújni, összességében ne álljon érdekében elbocsátani a jelenleg alkalmazott hivatásos vadászt.
A vadászok mozgásának akadályoztatása a lehetséges szigorúbb járványügyi intézkedések miatt
Ez ellehetetlenítené a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási, vadállomány-szabályozási tevékenységét, másrészt azért jelentene különösen komoly problémát, mivel így a mezőgazdasági és erdészeti vadkárok elhárítására és az ASP kapcsán bevezetett járványvédelmi intézkedések végrehajtására korlátozott, vagy semmilyen lehetőségük sem lesz sem a vadászatra jogosultaknak, sem pedig a vadászoknak. Mindkét feladat vonatkozásában a tavaszi, nyár eleji időszak intenzív munkavégzéssel jár.
Javaslat:
- a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység mellett a vadgazdálkodási tevékenységet, az egyéni szabadidős sporttevékenység mellett a vadászati tevékenységet is nevesíteni szükséges a jövőben a lakóhely elhagyás alapos indokai között.
A tenyésztett apróvad előállításának és nevelésének várható csökkenése, vadászatának biztosítása
A jelentősen megfogyatkozott természetes apróvadállomány miatt, különösen a fácán és a fogoly esetében évtizedek óta jelentős szerepe van a törzsállomány pótlása és a vadászati lehetőségek növelése érdekében végzett mesterséges nevelésnek és kibocsátásnak. A mesterséges apróvad nevelés is előreláthatóan jelentősen lecsökken, ezzel a vadászatra jogosultak mellett a tenyésztéssel foglalkozó vállalkozások is nehéz helyzetbe kerülnek.
Javaslat:
- az élővad általános forgalmi adójának 5 %-ra történő csökkentése
- a bérvadászat, a vadászati szolgáltatások általános forgalmi adójának 5 %-ra csökkentése
A vadgazdálkodási tervektől való elmaradás
A koronavírus vadgazdálkodási ágazatra gyakorolt súlyos negatív hatása várhatóan nem fog véget érni a járványügyi korlátozások enyhítésével. Az élővad kereskedelem – így különösen az élő mezei nyúl értékesítése – szempontjából még rosszabbak a kilátások, mivel a hazánkban befogott mezei nyúl döntő része a koronavírus járványtól leginkább sújtott Olaszországba került exportra. Az élő mezei nyúl értékesítésével kapcsolatban várható problémát még súlyosabbá teszi, hogy jelentős részben ugyanazokat az apróvadas jellegű területen gazdálkodó vadászatra jogosultakat érintheti, mint az őzbakvadászatból eredő bevételkiesés.
Javaslat:
- A 2020/2021. vadászati évben a nagyvad hasznosítási tervek nem teljesítése miatt kiszabott szankciók felfüggesztése. A szankciók oldalán itt számos szabály van, melyek részletes egyeztetését az érdekképviselettel elengedhetetlennek tartjuk. A szankciók és előírások skálája igen széles: érinti például a vadkárok fizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, az ASP kapcsán hozott intézkedéseket és szankciókat, valamint vadgazdálkodási bírság is kiszabható.
Trófeabírálat
A jelenleg hatályos jogszabályi környezet a trófeabírálatot kötelezően rendeli el a vadászatra jogosult számára, melyre többnyire a hivatásos vadászok szokták a trófeákat bírálatra beszállítani a vadászati hatósághoz.
Javaslat:
- a kötelező trófeabírálat átmeneti szüneteltetése
Az OMVK intézkedési javaslatai teljes egészében megtalálhatóak az alábbi felületen: https://beirokonyv.blog.hu/