A "Megalapozott döntések: Fenntartható gazdálkodás" vezérgondolattal meghirdetett konferencia sikerét bizonyítja, hogy több mint 150 előadás hangzott el, 40 kiállító mutatta be termékeit és a két nap alatt, mintegy 1000 szakmai látogató jelent meg.
A program plenáris és szekcióüléseket tartalmazott, amelyeken meghívott külföldi és hazai előadók szerepeltek. Mivel jövőre hazánk rendezi az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát külön jelentősége van, hogy a számos külföldi előadó között üdvözölhettük Prof. James (Jess) Lowenberg-DeBoert a Harper Adams Egyetem professzorát, a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület következő elnökét, a precíziós gazdálkodás (Precision Agriculture) folyóirat társszerkesztőjét.
A plenáris ülés programjában kiemelt szerepe volt az Agritechnica 2019 kiállítás vezérgondolatát átvevő panelbeszélgetésnek, amelyen a hazai és külföldi meghatározó szervezetek képviselői adtak tájékoztatást programjaikról, kihangsúlyozva az adatok kulcsfontosságát a digitalizációban.
A konferencia előadásai a következő szekciókban hangzottak el:
1. Digitális Agrár Stratégia és Szabályozás
2. Precíziós növénytermesztés
3. Precíziós állattenyésztés
4. Precíziós gyümölcs- és szőlőtermesztés
5. Precíziós zöldségtermesztés
6. Precíziós élelmiszeripar
7. Indoor farming
8. PREGA science
Az előadások, illetve a bemutatott termékek nagy száma nem teszi lehetővé, hogy mindenről beszámoljak, ezért szubjektív alapon kiválasztott néhány téma megemlítésére szorítkozom.
A sok egyedi megoldás bemutatása helyett a két piacvezető integrátor rendszerére hívom fel a figyelmet. A KITE Zrt. képviselői az általuk kidolgozott és az idei évben elindításra kerülő Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) több részletét is ismertették.
Az Axiál Kft.-t is több előadó képviselte, akik a nemzetközi együttműködésben (Trimble Connected Farm) a digitális mezőgazdaság megvalósítására kidolgozott programjuk részleteit ismertették.
Az előadások szüneteiben lehetőség nyílt a termékbemutató megtekintésére, tanulmányozására, a kiállítókkal történő eszmecserére.
A különféle adatgyűjtő, feldolgozó eszközöket és szoftvereket bemutatók között örömmel fedeztem fel a Magyar Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetségének (MEGOSZ) képviselőit (Agrovir Kft., CHH Műszaki Kft., Digitroll Kft., Farmgép Kft., RS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.). A konferenciának helyet adó szálloda természetesen nem tette lehetővé nagyobb gépek kiállítását, csupán egyetlen kivétel volt, a bejárat előtt az eseményt jelképező Kertitox permetezőgép.
A mezőgazdasági ágazatok precíziós lehetőségeit, eredményeit bemutató szekciók közül a „PREGA science” keretei között szervezett „Az IoT alkalmazási lehetőségei, illetve előnyei a mezőgazdasági gyakorlatban. Quo vadis IoT?” programra hívom fel a figyelmet. Teszem ezt azért, mert a precíziós mezőgazdasági termelés feltételeiről, lehetőségeiről általában sokkal több információ jelenik meg, mint a hazai felsőoktatásnak a témában elért eredményeiről. A szekcióban elhangzott előadások az egyetemi kutatások programját, eredményeit és a közreműködő társaságok, üzemek gyakorlatát ismertették. A kerekasztal-beszélgetés részvevői hangsúlyozták az egyetemi kutatások infrastrukturális problémáit, lemaradását a nemzetközi élvonaltól. A végzett hallgatók ezzel főleg akkor szembesülnek, amikor egy-egy modern mezőgazdasági üzemben (szerencsére ilyenek azért vannak) szembesülnek a világszínvonallal.
A PREGA 2020 bezárta kapuit, a résztvevők rengeteg új és fontos ismerettel gazdagodtak, amelyet ki-ki saját területén tud hasznosítani. Remélhetőleg ennek eredményeként a jövőben a hazai digitális mezőgazdasági termelésről nemcsak konferenciákon fogunk hallani, hanem gyakorlattá válik.