2017 egy különleges év a Vaderstad Kft. életében, hiszen a svéd gyártó magyarországi leányvállalata éppen 20 éve alakult meg. A kezdetekben mindössze 2-3 kollégával, néhány tucat eladott géppel próbálták elterjeszteni azt a szemléletmódot, amely ma már a szakirodalom része. De hogyan kezdődött ez a sikertörténet? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni? Erről kérdeztem Dr. Kalmár Tibor ügyvezetőt a cég kápolnásnyéki székhelyén.
A magyarországi Vaderstad Kft. indulása óta nem kevesebb, mint 20 év telt el. Hogyan kezdődött ez a két évtizedes sikertörténet?
A vállalat 1997-ben mindössze egy fő alkalmazottal kezdte meg tevékenységét, a következő évben további két fő csatlakozott hozzánk. Én ekkor még nem voltam itt, az indulás éveiben Garamvölgyi József kollégám koordinálta a tevékenységeink zömét, aki egyébként ma is velünk dolgozik. A kezdetekben nagyon sok volt a bizonytalanság, különösen a direkt értékesítés miatt. A Väderstad ugyanis nem akart kereskedőket bevonni a folyamatba, amely nagy kihívást jelentett. Ráadásul, aki 20 évvel ezelőtt találkozott egy Väderstad munkagéppel, az igen furcsának tartotta a megjelenését, nem ismerték még a svéd gyártó termékeit. Sokan azt mondták, hogy nem eladhatók a magyar piacon, nem illeszthetők be a hazai technológiába. Nekünk ezt a szemléletmódot kellett megváltoztatnunk, amit kereskedőkön keresztül nem lehetett volna elérni.
Ezelőtt 20 évvel tehát a Vaderstad Kft. nemcsak újszerű gépeket, de teljesen úttörő technológiát, szemléletet is hozott Magyarországra.
Tudatosan építettük fel ezt a koncepciót. Elkezdtünk beszélni a forgatás nélküli technológiáról, kerestük a kapcsolatot a Szent István Egyetemmel, Dr. Birkás Mártával. Az ő munkája és elképzelései segítettek minket, ami hamar kölcsönössé vált.
Az első években még inkább azt kommunikáltuk, hogy a szántás kiváltásával komoly költség- és időmegtakarítás érhető el. Aztán egyre inkább érezni lehetett, hogy változik a klíma, amivel egy időben más megvilágításba helyeztük a forgatás nélküli technológiát. Ekkor már nemcsak a költségcsökkentés állt a középpontban, hanem az, hogy egy olyan módszert mutassunk, amit alkalmazni kényszer az oly gyakorivá vált klíma eredetű károk mérséklése miatt. Ha ugyanis nem optimálisak a körülmények, akkor a szántással könnyen hibázhatunk, a közelmúltban pedig ritkán volt optimális az időjárás. Mi voltunk azok, akik erről beszéltünk.
A kezdetekben tehát nagyon sokat magyaráztuk a gazdáknak, hogy miért jó ez a technológia, miért válassza a mi gépeinket, ezt pedig nem várhatjuk el egy kereskedőtől. A mi kollégáink viszont órákig tudnak erről beszélni. A sikerünk egyik kulcsa éppen kollégáink szakértelme és sokoldalúsága. Egy jelenleg 13 főből álló értékesítői és szervizes csapattal dolgozunk, akikkel meg tudunk felelni az egyre növekedő piaci elvárásoknak.
Ezekben az időkben nyugaton és a környező országokban milyen pozíciót foglalt el a Väderstad?
A svéd gyár 1962-ben indult, de Európa más országai felé csak a ’80-as évek elején nyitottak. Az első leányvállatok Angliában és Franciaországban alakultak, mindössze ezek idősebbek néhány évvel a magyarországinál. Az angol piac nagyon fogékony volt ezekre a gépekre, ott ma is nagyon népszerű a Väderstad. Ezután jött a francia piac, majd később a német, ami az egyik legnagyobb kihívást jelentette. A német gépgyártás ugyanis a világ élvonalába tartozik, nagyon sok konkurenciával kellett felvenni a versenyt, de a termékek így is helyt álltak.
Amikor a Vaderstad Kft. megalakult, a régióban még nem volt jelen a gyártó. Mi voltunk az elsők. Ekkor már jelentkeztek importőrök például Ausztriából, Szlovákiából, ezek kicsit később indultak. Leányvállalat a régióban mindössze Ukrajnában és Lengyelországban található, de ezek is fiatalabbak a magyarországinál. Összességében tehát elmondható, hogy a régióban úttörőnek számítottunk.
Az elején sokan szkeptikusan álltak a technológiához, nem ismerték a Väderstad gépeket. Ilyen körülmények között hogyan találtak gazdára az első termékek?
Az első három évben 50 db gépet adtunk el összesen, ami mutatja, hogy mennyire nehéz volt a cég dolga. A helyzetet bonyolította, hogy nem találtunk finanszírozót sem. Egy kezdő vállalat párszáz milliós eladással nem jelentett garanciát, ráadásul akkoriban a mezőgazdaság nem volt ilyen vonzó a lízingcégeknek. Akadtak viszont olyan gazdálkodók, akik bizalmat szavaztak nekünk. Az első vevőink között volt pl. Belvárdgyula, Bóly, Mezőfalva vagy éppen a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt. – persze a teljesség igénye nélkül. Ebből jól látszik, hogy az elején a nagy gazdaságok tudták megfizetni az eszközeinket. A 2000-es évek elején aztán nagy lendületet adott a géptámogatás, 300 millióról 1 milliárd forint fölé emelkedett a árbevételünk egyetlen esztendő alatt. Rekord évnek számított a 2015-ös, amikor átléptük az 5 milliárd forintot. Tavaly némiképp visszaestünk ehhez képest, ami egész piacra jellemző volt. Napjainkban már 4000 Magyarországon eladott gépnél járunk, amivel elégedett vagyok. Väderstad gabonavetőgépből 900 db, Carrier rövidtárcsából nagyjából 800 db, Tempo vetőgépből 5 év után 200 db dolgozik itthon, ezekre a számokra pedig büszkék vagyunk.
Az elmúlt 20 évben a Väderstad nagyon sok innovációt mutatott be. Mit lehet kiemelni ezek közül, amely komoly hatással volt a mezőgazdaságra?
Sok ilyen van, hosszan lehetne beszélni az úttörő fejlesztéseinkről. Például az, ahogyan a hengereinket szállítási helyzetbe állítjuk, de a CrossBoard rugósszárú simítónkat is megemlíthetem. Sok más mellett ezt is többen lemásolták, sőt, néhányan még a márkanevet is használni kezdték. Ugyancsak ide tartozik a gumiágyazás, amit korábban a hadiiparban már alkalmaztak rezgéscsillapításra, de a Väderstad a mezőgazdaságban is bevezette. Említhetem magát a rövidtárcsát is, mint talajművelő eszközt, hiszen az elsőt 2000-ben mi mutattuk be, ami újdonságnak számított a piacon. Beszélhetünk a sokat kritizált, henger nélküli magágykészítőnkről is, amely ma már a szakkönyvekbe is bekerült, mint egy külön kategória. A Rapid magágykészítő vetőgépünk szintén nagy újítás volt. A Väderstad fejlesztései előtt ismeretlen volt a nagy sebességgel történő vetés. A szemenkénti vetés esetében a Tempóval is egyedit teremtettünk. Emellett pedig még nagyon sok apró innováció kötődik a Väderstadhoz, amelynek nagy részéről a gazdák nem is tudnak.
Ha mindent összefoglalunk, akkor mik voltak a Vaderstad Kft. 20 évének legnagyobb eredményei?
Az, hogy mutattunk egy olyan példát, amit sokan elkezdtek követni – akár más gyártóknak is. Úgy szoktam fogalmazni, hogy „trendteremtők” vagyunk. Nagy eredmény, hogy évtizedek múlva is fognak ránk emlékezni. Bekerültünk a hazai szakirodalomba, a régiónkban részesei lettünk a talajművelés tudományának. De fontos az is, hogy sikeresen teljesítjük azt, amit 20 éve vállaltunk: hogy közvetlenül értékesítjük a gépeinket. Ehhez persze kellenek a kiváló kollégák. Összességében nem az a legnagyobb eredményünk, hogy eladtunk 4000 gépet, hanem az, hogy egy szemléletmódot hoztunk a magyar piacra.
Mi várható a jövőben? Van vízió a következő 20 évre?
Szeretnék fejleszteni, a kollégák száma is vélhetően nőni fog, persze csak néhány fővel. Emellett minden évben lesz valamilyen Väderstad újdonság. Ami valószínű, hogy nem fogunk mást gyártani, nem lesz permetezőgépünk vagy műtrágyaszórónk, hiszen a svéd gyártó a talajművelés és a vetés specialistája. Új trendet a talajművelésben jelenleg nem nagyon látok. Amiben komoly fejlesztések jöhetnek, az a precíziós gazdálkodás. Az automatizálás és a digitalizálás az eddiginél is nagyobb szerepet kap. Összességében azt remélem, hogy a következő 20 évünk is legalább annyire sikeres lesz Magyarországon, mint az eltelt két évtized.
(Gribek Dániel – Agrofórum Online)
