A csicseriborsó egyike a legrégebben ismert és termesztésbe vont növényeknek. A csicseriborsó termesztésének kezdete i. e. 3000-4000-ig vezethető vissza. Őshazájának Délnyugat-Ázsiát tekintik. A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és előszeretettel fogyasztották is. Az első hazai említés 1350-ből maradt ránk, ahol cicerborsóként említik.
A csicseriborsó a XVIII. századtól feledésbe merült, de újabban a reformkonyha vonzóvá tette. Egyre többen ismerik nálunk is a humuszt (csicseriborsókrém) és a falafelt (csicseriborsó fasírt) is, amely ételek a közel-keleti konyhákban fontos népélelmezési cikkek. A jövőben fogyasztásának további felfutása is várható.
Főként azon országokban jelentős a csicseriborsó termesztése, ahol a humán fehérjeszükséglet fedezése alapvetően napjainkban is növényi alapú. De miért épp a csicseriborsó a legelterjedtebb? Valószínűleg azért, mert rendkívül szárazságtűrő növény, így arid viszonyok között, öntözés nélkül is eredményesen termeszthető, ami a klímaváltozással egyre nagyobb jelentőségű. Másik előny az, hogy csicseriborsómag oxál- és almasavtartalma miatt nem „zsizsikesedik”. Az utóbbi miatt viszont a zöld növény nem etethető. Hazai hasznosítása állati takarmányként mint fehérjetartalmú abrak, takarmánygyári keverék is számításba jöhet.
Agrotechnika és termesztéstechnológia
A csicseriborsó termesztésekor kerülendő a napraforgó elővetemény a hasonló betegségek (fuzáriumos hervadás/Fusarium spp.) és az árvakelés miatt.
Szermaradványra érzékeny lehet, ezért javasolt a tarlóhántás és a nyár végi vagy őszi mélyszántás (legalább 30-32 cm mélyen) elvégzése. A gyengébb minőségű talajokon is megél, sőt termesztése hazánk melegebb, szárazságra hajlamos területein ajánlható, ahol a fontosabb hüvelyes növényeink az aszály miatt bizonytalan termést adnak. A termelés eredményességét alapvetően meghatározza a csicseriborsó gyomirtás sikeressége.
Ha virágzáskor mostoha az időjárás a virágai egy részét elrúghatja.
Optimális vetésmélység 4-6 cm, a gyors és egyöntetű kelés érdekében 8-10 °C talajhőmérséklet szükséges. Hazánkban ez általában április első felére esik.
Gyomirtás
A csicseriborsó gyomirtásában még nincsen sok gyakorlati tapasztalatunk. Egyedüli engedélyezett hatóanyag az S-metolaklór. Török Attila, Burghart Natasa és Zala Mihály vizsgálatai alapján preemergensen szükséghelyzeti engedéllyel felhasználható a klomazon, a metribuzin és a pendimetalin, hatóanyagú készítmények. Sajnos a vizsgálatok alapján kétszikűek ellen állományban nincs szelektív gyomirtó szer. Tehát ebben a kultúrában is a preemergens kezelések után a gyomirtó szerek hatásának gyengülése után a mechanikai sorközműveléssel ell kiegészíteni a gyommentesítést.
Hüvelyesekben különösen ott, ahol kevés a vegyszeres gyomirtási lehetőség, a mechanikai sorközművelést előre kell tervezni, és a sortávolságot a gépi háttér függvényében megválasztani. Az irodalom a sortávolságot igen eltérően adja meg, 12-50 cm között, de már voltak próbálkozások a kukorica sortávra is. A 12 cm-es sortávolságon a növények nem fejlődnek jól, az 50 cm fölötti (kukorica) sortávolság pedig, bár gépi ápolást tesz lehetővé, nem ad zárt állományt, nem érvényesül a kultúrnövény gyomelnyomó képessége, így jobban gyomosodik. A 45-50 cm sortáv több gyakorlati szempontból kedvező lehet.
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változat Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatai (2017. E70 90. old) című írása alapján.