A parlagfű elleni védekezés kezdetét, az átlag ember a médiában elhangzó figyelemfelhívások miatt leggyakrabban a törvényben előírt védekezési kötelezettség elvégzésének az időpontjához társítja.
A hatékony védekezések időpontja azonban a parlagfű fő csírázási-kelési időszakában, áprilisban van. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a parlagfű ellen a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód, épp ezért még ideje korán más „megelőző védekezési” módszerekről is essen néhány szó a növény biológiájának az ismeretében.
A parlagfű, pionír növény jellegéből adódóan az élettelen környezeti hatások szempontjából tág tűrőképességű, március végétől gyakorlatilag az első fagyok megjelenéséig folyamatosan csírázik-kel, azonban a fő csírázási időszaka az nyárutói egyéves (T4) életformájából adódóan április hónapra tehető. A parlagfű nagyon fényigényes, a tömeges megjelenése az emberi tevékenységhez, a talajok bolygatásához kötött. A parlagfű a természetes zárt vegetációban nem tud megjelenni, azzal nem versenyképes. Tehát a védekezések során a bolygatott területek folyamatos borítottságáról kell gondoskodnunk, ez történhet akár füvesítéssel, cserjék ültetésével, illetve talajtakarással. A kultúrnövénnyel borított terület esetén a megfelelő tőszám és annak a gyomelnyomó képességének a kialakítása, fenntartása a cél.
A növényvédelem nem merülhet ki a gyomirtó szeres kezelésben, mivel a levélfelület és a tőszám megtartása a cél, ami a gombák és a rovarkártevők elleni rendszeres védekezést, az okszerű tápanyagellátást és öntözést teszi szükségessé. A gyenge, rossz adottságú termőhelyek, ahol csak az extenzív termesztés lehet a gazdaságos, épp ezért a legveszélyeztetettebbek. A gyümölcsösökben, szőlőben a sorok a mulchozása (pl. szalma) szintén sokat javít a védekezések hatékonyságán.
A nem mezőgazdasági hasznosítású, bolygatott ipari, valamint a lakott területeken, illetve a vonalas létesítmények estében szintén a folyamatos növényborítottság kialakítását, a talajtakarást (pl. mulch) és a kémia védekezést kellene előtérbe helyezni. Kaszálással csak alacsony vágási (tarló) magasság mellett és a 10-12 napos kaszálási forduló szigorú betartásával lehet eredményesen védekezni, ami bizonyos terepviszonyok mellett nem kivitelezhető. A lakott területeken a lakossági összefogás, a civil szerveződések formájában az utcák parlagfű-mentesítése, a közterület kezelő szervezetekkel való együttműködés, parkosítás – lenne – a leghatékonyabb védekezés.
A védekezési kötelezettség betartása ez évtől már nem július 1-től kerül ellenőrzésre, hanem a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, amit a hatóságok folyamatosan ellenőriznek. A jogszabályi védekezési kötelezettség július 1. időpontjának eltörlése és a növény fenológiai állapotához való igazítása is a megelőző, folyamatos védekezést teszi szükségessé.