A kicsit kaján kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz. A gyomnövények gyorsan reagálnak az emberi beavatkozás okozta hatásokra. Szántóföldjeink gyomflórája folyamatosan módosul, s ez a változás napjainkban egyre gyorsabb. Egyes gyomnövények előretörnek, kiszelektálódnak, vagy megváltozik a gyomirtó szer érzékenységük, mások visszaszorulnak. Mindezek következtében néhány év alatt jelentősen átalakulhatnak egy-egy tábla gyomviszonyai, amik az időjárás okozta gyakori szélsőségekkel társulva újabb és újabb kihívások elé állítják a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt szakembereket, legfőképp a termelőket.
1. kép: Virágzó füstike…
A 2016. év specialitásai
Az idei évben a kukoricatáblákat járva a gyomirtási időszakban számos olyan helyzetet tapasztaltunk, ami eltért a korábban megszokottaktól. Ilyen volt például a kalászos gabonatáblákra jellemző gyomnövények tömeges jelenléte a néhány leveles kukoricákban. Virágzó füstike, szarkaláb, pipacs (1-3. kép), ebszékfű, pipitér fajok teljes táblaszinten, tömegesen előforduló parlagi ecsetpázsit, szönyegszerű borítást adó madárkeserűfű, hatalmas méretű, fejlett mezei acat telepek egyaránt láthatóak voltak az éppen soroló kukoricában (4-5. kép). Ez azért is jelentett gondot egyrészről, mert a gyomirtás idejére túl fejlett gyomnövény példányok voltak a területen, másrészt azért is, mert a kukorica gyomirtó szerekről általánosan nem mondható el, hogy jó hatékonysággal irtják egyéb kultúrák jellemző gyomnövényeit. Ilyen esetekben komoly fejtörést okoz a gyomirtás helyes időzítése, illetve a megfelelő gyomirtó szer kiválasztása is.
2. kép: … szarkaláb …
Égető probléma az egyszikűek látványos felszaporodása is, a muhar-félék, köles-félék előretörése. A különböző fajok eltérő csírázásbiológiai tulajdonságaik, elhúzódó csírázásuk miatt nehezítik meg a helyes kijuttatási időpont megválasztását.
A gyomflóra gyors változása
A növényi összetételnek a kukorica állományokban megfigyelhető gyors, és jelentős változásai, amelyek kikényszerítik a sematizmusok elkerülését, a gyomszabályozás gyakorlatának folyamatos újragondolását, az alábbi okokkal hozhatók összefüggésbe:
– forgatás nélküli, vagy sekély művelési technológiák terjedése, melyek következtében megjelennek kalászos, illetve őszi káposztarepce gyomok, korábban táblaszélek, árokpartok jellemző, forgatást nem tűrő gyomnövényei a kukoricában;
– a fagymentes időszak meghosszabbodása, az enyhe tél miatt robbanásszerű térnyerést mutatnak a melegkedvelő gyomnövény fajok, az évelők túlélőképletei zavartalanul megerősödnek;
– nő a gyomirtó szerek okozta szelekciós nyomás, ezért egyes táblákban kiszelektálódnak, nagymértékben felszaporodhatnak bizonyos fajok, mint például a varjúmák, selyemmályva, fekete csucsor, ugari szulákpohánka;
– az egyoldalú szerhasználat, a nem megfelelő alkalmazástechnika, a helytelenül megválasztott dózis elősegíti egyes gyomfajok vegyszer-érzékenységének megváltozását;
– a gyomnövények szaporító képleteinek művelő eszközökkel, mezőgazdasági gépekkel való széthurcolása újabb táblák fertőzésének forrása;
– talajaink minőségi romlása, elasavanyodása kedvez bizonyos gyomfajok felszaporodásának;
– külföldi, esetenként ellenőrizetlen vetőmagok használata.
3. kép: … és pipacs néhány leveles kukoricában
A jó hír az, hogy minden problémára van megoldás. Az előzőekben felsorolt nehezítő körülmények figyelembevételével és az adott tábla gyomviszonyainak pontos ismeretében kiválasztható, megvalósítható a hatékony gyomirtási technológia.
Röviden a technológiákról
Biztonságot nyújt, ha mindhárom kukorica gyomirtási időpontra – preemergens, korai posztemergens, illetve hagyományos posztemergens időpontra – támaszkodva tervezzük a területünk gyomirtását.
Az alapgyomirtás legnagyobb erénye, hogy korán kikapcsoljuk a gyomkonkurenciát, a kultúrnövényünk zavartalanul tud fejlődni a meglehetősen érzékeny korai kezdeti fázisában, ezáltal termést mentünk meg.
4. kép: Szőnyegszerű borítást adó, a talaművelési rendszer megváltozása következtében felszaporodott madárkeserűfű
A korai gyomirtások időpontja egyre inkább a korai posztemergens kezelések irányába mozdul el a kukoricában. Ezt elsősorban egyes meghatározó gyomnövények elterjedése indokolja. A mélyen csírázó, nagy magvú gyomok – csattanó maszlag, szerbtövis, selyemmályva, árvakelésű napraforgó – ellen preemergens kezeléssel nem tudunk minden esetben megfelelő hatást biztosítani, ezért meg kell várni azok tömeges kelését.
Egy jól megválasztott alapgyomirtó szer a tenyészidőszak teljes idejére gyommentesen tartja az állományt, még a betakarítás idején sem látunk gyomnövényt a kukoricában. Nagy előnyt jelent ez azért is, mert biztosak lehetünk benne, hogy nincs magprodukció, nem szaporítjuk táblánk gyommag készletét.
Vannak olyan esetek, amikor mindenképpen a hagyományos posztemergens kijuttatási időpontot kell terveznünk, pl. a rendelkezésre álló gépkapacitás, vagy területünk speciális gyomflórája miatt. Ebben az esetben a legfontosabb, hogy gyors hatású szert válasszunk, ami néhány nap alatt kiiktatja a gyomokat, és szelektív még fejlettebb kukoricában is.
5. kép: Fejlett mezei acat kolóniák az alig soroló kukorica állományban
Amennyiben évelő fenyércirok is előfordul a területünkön, hagyományos kukoricában szulfonilurea-tartalmú készítményre, kombinációra van szükségünk. Fontos választási szempont a széles termékkínálat esetében, hogy magas hatóanyagtartalmú készítmény legyen, ugyanis fenyércirok ellen a megengedett legmagasabb dózis ad kielégítő hatékonyságot, és további előnyt jelent, ha tartamhatással is rendelkezik a gyomirtó szerünk.
Extrém jelenségek 2016-ban
A gyomokra gyakorolt hatékonyságon túl a másik kiemelt fontosságú szakmai kérdés a gyomirtó szer megválasztásban annak szelektivitása, vagyis a termesztett kukorica növények érzékenysége az alkalmazott vegyszerre. Szélsőséges időjárási körülmények között a kultúrnövény toleranciája jelentősen lecsökkenhet. Nagy mennyiségű eső, vihar, késői fagy, extrém szárazság hatására olyan fitotoxikus problémák jöhetnek elő, amelyek átlagos években nem fordulnak elő. Az idei évben, hasonlóan a 2010-es nagy mennyiségű csapadékot adó évhez, itt-ott előfordult az országban klóracetanilid típusú hatóanyag által kiváltott növénycsavarodás (6. kép). Igen látványos lehet az ilyen típusú növénykárosodás, azonban ha normalizálódnak az időjárási körülmények, akkor a kukorica kinövi, és a tenyészidőszak további részében zavartalanul fejlődik.
6. kép: Klóracetanilid hatóanyag-tartalmú készítmény által okozott, nagy mennyiségű bemosó csapadék következtében kialakult fitotoxikus tünet kukoricán
A másik, viszonylag gyakran előforduló jelenség a támasztógyökerek rendellenes fejlődése volt az idei évben. Elsősorban hormon típusú, de esetenként más hatásmechanizmusú hatóanyagokkal kezelt kukoricatáblákon is megfigyelhetők voltak ilyen jellegű indukált tünetek (7. kép).
A rendellenes támasztógyökérrel rendelkező kukorica a megdőlésre hajlamosabb lesz, az erős szél, a vihar jelentős kárt tud okozni az ilyen károsodott állományban.
A 2016. évben tapasztalt extrém jelenségek ismételten ráirányították a figyelmet a kukorica gyomszabályozásának legfontosabb szempontjaira, melyek szerint: használjunk ki minden agrotechnikai elemet, gyomflóránk ismeretében válasszunk megfelelő gyomirtó szert, és mindig ügyeljünk a kezelési időpont helyes megválasztására!
7. kép: A kukorica támasztógyökerek rendellenes fejlődése gyomirtó szer okozta fitotoxicitás következtében
Fotók: A szerző felvételei
Tóth Csantavéri Szilvia
Syngenta Kft.
