Gyümölcs

Alanyt is válasszunk, ne csak fajtát!

Agrofórum Online

A gyümölcsültetvények tervezése kapcsán sok szó esik a fajták kiválasztásának fontosságáról. Az ültetvény sikerességét, a termesztés eredményességét a fajták alapvetően meghatározzák.

Csak olyan fajtákat szabad telepíteni, amelyek környezeti igényét a termőhelyünk jól ki tudja elégíteni, és amelyek gyümölcse jól eladható. Az alanyokról kevesebb szó esik, pedig legalább olyan fontosak, mint a fajták. A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.

Mit várunk el az alanytól? Három dolgot szoktunk említeni: éljen jól együtt a nemes fajtával, legyen alkalmas a tervezett művelési rendszer számára (elsősorban a faméret szempontjából) és jól viselje a termőhelyi viszonyokat (talajtípus, mésztartalom, klíma, időjárási szélsőségek…). Sorolhatjuk azonban nyugodtan tovább, mert nem kevésbé fontos, hogy megfelelő gyümölcsméretet, valamint gyümölcsminőséget is biztosítson, és legyen ellenálló a betegségekkel, főként a talajból fertőzőkkel szemben. Mivel az alany a fenológiai jellemzőket is befolyásolja, egy későbbi virágzás csökkentheti a fagykár kockázatát, egy korábbi érés nagyobb értékesítési árat jelenthet a piacon. Az ültetvény újratelepítésénél egy alanyváltás kiküszöbölheti a talajuntságból eredő problémákat.

Alanyhasználat a cseresznyetermesztésben

Az alany tehát nagyon fontos. Minden gyümölcsfajra igaz ez, a cseresznyére is, és erre hívta fel a figyelmet Hrotkó Károly egyetemi tanár a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet  ÉrdElvira majori kísérleti telepén, júniusban megtartott szakmai napon. Mivel a cseresznye nagy fát nevel, az intenzív ültetvényekhez sokfelé előszeretettel alkalmazzák a gyenge növekedésű alanyokat. A GiSelA alanyok többek között ennek köszönhetik széles körű elterjedésüket. Ezek azonban nem mindenhol és nem minden körülmények között működnek jól. Gyakran előfordul, hogy erősebb alanyra van szükség és olyanra, ami az adott környezeti feltételeket jobban bírja. Például sajmeggy alanyra (1. kép).

1. kép Intenzív cseresznyeültetvény hazai sajmeggy klónalanyokon egy kísérleti ültetvényben

A sajmeggyek alanyként való hasznosításával Probocskai Endre és Sebők Imréné kezdett el intenzíven foglalkozni Magyarországon, 1962 és 1970 között 8 típust szelektáltak magtermesztés céljára. A magonc alanytól azonban korszerűbb és egyöntetűbb állományt eredményez, ha vegetatív szaporítású alanyt használunk. Ezért dolgozta ki Hrotkó Károly kollégáival az 1980-as évek során a sajmeggyek hajtásdugvánnyal történő szaporításának technológiáját. 1988-tól Szigetcsépen, majd 2004-től Soroksáron és Érd-Elvira majorban kísérleti ültetvényekben értékelik a klónalanyokat, Rita, Petrus, Vera és Carmen fajtákkal (2. kép).

2. kép A Carmen fajtával is jó eredményeket mutattak a magyar sajmeggy klónalanyok a kísérleti ültetvényekben

2014-től több magántermelőnél is állítottak be félüzemi kísérleteket. Mára sok tapasztalat gyűlt össze, amelyek alapján bátran ajánlják ezeket az alanyokat a termesztőknek. A magyar sajmeggy klónalanyok legfőbb értékei, hogy szárazságtűrők, hőstressztűrők, jó a télállóságuk, toleránsak az Agrobacteriummal szemben, emellett jól tolerálják a meszes és magas pH-értékű talajokat. Homogén növényállományt adnak, a fák rajtuk korán termőre fordulnak. Középerős és erős növekedési erélyű alanyokról van szó, de erős metszéssel intenzív ültetvényekben is alkalmazhatók, jól bírják a gyökérmetszést is. Az alanykísérletekkel párhuzamosan művelési rendszer kísérletek is folytak és folynak a Hrotkó Károly által vezetett kutatócsoportban. Az intenzív „magyar cseresznye orsó” művelési rendszerhez is ezeket az alanyokat ajánlják.

Sok fontos termesztő országban kedvezőtlen talajadottságú területeken folyik a cseresznyetermesztés, pl. Törökországban, Iránban, Spanyolországban, Kínában. Ezeken a helyeken előszeretettel szaporítják a cseresznyefákat sajmeggy klónalanyokon, de a meggyhez is használhatók. Újratelepítési problémák megoldására is alkalmasak.

A kísérleti ültetvényekben az SL 64-es francia sajmeggy klónalanyt használják kontrollként a hazai alanyok értékelésekor. A Bogdány, az Egervár és a Magyar az a három genotípus, amelyeket kiemeltek, és ezek 2012-től fajtaoltalom alatt állnak. Sok szempontból jobbnak bizonyultak a kontrollnál. Az SL 64-hez viszonyítva a Bogdány 90%-os, az Egervár 80%-os, a Magyar pedig 70%-os növekedési erélyű. A magyar klónalanyokon a termőre fordulás gyorsabb, az első évek halmozott terméshozama nagyobb, mint az SL 64 alanyon.

Egyelőre a magyar faiskolák nem szaporítják ezeket az alanyokat, de külföldön már több helyen igen, és sok helyen érdeklődnek irántuk. Hrotkó Károly kiemelte, hogy szoros együttműködésben dolgoznak a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetével, akik a fajtanemesítésben jeleskednek. A méltán híres magyar cseresznyefajták a kiváló hazai alanyokkal és a kidolgozott faalakkal együtt a világon sokfelé jól eladható innovációs eredménynek bizonyulnak. A fejlesztés következő lépése lesz a klónalanyok mikroszaporításának megoldása. Ezen dolgoznak most.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szakmai konzultáció a fák alatt

2020. június 30. 08:16

Immár hagyomány, hogy a hazai kajszitermesztők közössége a szüreti szezon kezdetén szakmai konferencián tárgyalja meg az aktuális problémákat, a résztvevők kicserélik szakmai tapasztalataikat, és a konferenciát kertlátogatás követi. Az idei rendezvény rendhagyó volt, a teljes program a fák alatt zajlott 2020. június 19-én.

A kajszi karcsú orsó kialakítása

2020. május 31. 08:17

Miután bevált és elterjedt az almásokban a karcsú orsó, más gyümölcsfajokra is igyekeztek adaptálni ezt a faalakot. A kajszifajták eléggé különböző növekedési jellegűek, már, ami a természetes elágazási szöget illeti, mert a „bokor” természet mindegyikre jellemző. Mindegyik fajtából megpróbálkozhatunk karcsú orsót kialakítani, de csak támrendszer mellett és gondos alakító metszéssel.

Túl a termesztéstechnológián: kötelező és önkéntes elemek a gyümölcstermesztésben

2020. május 30. 06:26

A gyümölcstermesztésben az adott gyümölcsfaj termesztéstechnológiájának elsajátítása mellett a ránk vonatkozó jogszabályok elsajátítása is szükséges az eredményes gazdálkodáshoz.

Ellenáll a fagynak, és szinte korlátlanul értékesíthető

2020. május 28. 10:12

A som egy ősi növényünk, a magyar tájkultúra része, amit számos hazai településnév is bizonyít - többek között a festői szépségű Somogy megyében. Az utóbbi években ráadásul egyre népszerűbb a gyümölcse és az abból készített termékek is hódítanak a piacon.

Gyümölcs Videó

Virágzás idején is fertőzhet a monília?

2020. március 18. 04:36

G. Vilmosné kérdése: Virágzás idején is fertőzhet a monília? Mely gyümölcsfákat érinti a betegség? Hogyan védekezzünk?

Jogszabályi változások a gyümölcsültetvény-telepítéssel kapcsolatban

2018. február 4. 11:48

A gyümölcsültetvények engedélyezésének feltételeit, a gyümölcsültetvény kataszter vezetésének követelményeit a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. A törvény 2018. január 1-i hatállyal számos ponton változott.

Lehetséges, hogy lisztharmatosak az őszibarackfám levelei?

2020. június 26. 11:04

Fehér bevonat jelent meg az őszibarackfám levelein és egy-egy termésen is. Lehetséges, hogy lisztharmatosak?

A hely, ahol a legtöbb kajsziaszalvány készül

2018. május 23. 13:40

Valamennyi mérsékelt égövi gyümölcsfaj számára ideális ökológiai adottságok találhatók Törökországban.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420