A som egy ősi növényünk, a magyar tájkultúra része, amit számos hazai településnév is bizonyít - többek között a festői szépségű Somogy megyében. Az utóbbi években ráadásul egyre népszerűbb a gyümölcse és az abból készített termékek is hódítanak a piacon.
Többek között ezért döntött úgy négy éve Simon Attila csányi gyümölcstermesztő, hogy 3,7 hektáron somültetvényt telepít a hagyományos kertészeti kultúrái mellé.
„Kerestünk egy olyan alternatív növényt, ami a piacon jól értékesíthető, magas áron eladható, mindezek mellett pedig a mai kor kihívásainak, például a klímaváltozásnak is megfelel, összességében tehát biztosan termeszthető” – fogalmazott beszélgetésünk elején a Heves megyei szakember.
Nagy kárt okozott a fagy – de nem a somültetvényben
A döntést nem véletlenül hozták meg, a számos gyümölcsnek helyet adó ültetvényben ugyanis rengeteg költséget termel a kockázatok kivédése, legyen szó aszályról, jégesőről, fagyról vagy éppen a lopásról. Van fagyvédelmi rendszer, öntözőrendszer, és még így is akadnak nehéz esztendők, ahogy 2020-ban is, hiszen idén nagyon komoly károkat okozott a fagy.
A szakember szerint a hátunk mögött hagyott tél folyamán kis túlzással egyszer sem volt olyan hideg, mint április első napjaiban, amit a húsvéti időszak drasztikus lehűlései követtek. Ezt pedig nagyon megsínylették a magyarországi ültetvények, a kétszeres fagykár jelentős terméskiesést eredményez országszerte, és ez alól Csány se kivétel.
„Még a fejlett, modern fagyvédelemmel rendelkező gazdáknak is sok problémája van idén, hiszen a mínusz 10 Celsius-fokos hideg ellen gyakorlatilag képtelenség tökéletesen megóvni a gyümölcsfákat. A termés kapcsán az egyetlen pozitívum, hogy ami megmaradt, azt várhatóan kiváló minőségű lesz” – tette hozzá Simon Attila. Mindez igaz például a szilvára, a kajszira, de a somra nem, az ugyanis fagytűrő, akár az említett mínusz 10 Celsius-fokot is elviseli, amit idén bizonyított. A húsos som ugyanis hetekkel ezelőtt még sárgán virágzott, májusra pedig már látszott, hogy milyen szépen bekötött.
A faj alapvetően kiváló képességű, bár lassan fordul termőre a hagyományos gyümölcsökhöz képest, ez akár 4-5 évet jelenthet. „Ez a negyedik évünk, és most kezd látszódni, hogy beérik a munkánk” – hangzott el a büszke mondat.
Nem mindegy, hogyan szedik
A som esetében az általános kockázatok, így azok költsége tehát minimalizálható, miközben a piaci igény hatalmas, ugyanis egyre népszerűbbek a vegyszermentes gyümölcsök. A somban rendkívül sok a C-vitamin, íze pedig különleges, lekvárhoz, pálinkához egyre többen alkalmazzák.
„Fontos szabály, hogy nem szabad kézzel szedni. Az érés előtt hálót húzunk ki a lomb alá, amibe majd belepotyoghat a termés. Ha ugyanis az a földre esik, akkor a megrohad, ha viszont idő előtt leszedjük, akkor nagyon keserű lesz az íze. Van egy pillanat, amikor a bogyó magától lehullik, és ezt kell kivárni. A leesett szemeket aztán a hálóból minimális munkaerőt felhasználva kétnaponta összeszedhetjük. Költsége persze van a háló miatt, de összességében így kell megoldanunk a szüretet” – magyarázta Simon Attila.
Míg a szedés a technológiát betartva viszonylag egyszerű, addig a som termesztése összességében nem könnyű. Van néhány olyan tulajdonsága, ami miatt másképpen kell gondozni, mint a meggyet, a szilvát vagy éppen a kajszit. A faj alapvetően egy erdei, erdőszéli növény, amit a telepítésekor nem szabad elfelejteni.
„A som nagyon nehezen viseli a nyári kánikulát, nem kedveli a 40 Celsius-fokos meleget, különösen, ha légköri aszály is van. A talajmelegedés kivédésére éppen ezért trágyaárnyékolást végeztünk” – tudtam meg Simon Attilától. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy minden törzs köré nagyjából negyed talicskányi trágya került, amit a növények láthatóan meg is háláltak, hiszen a védelem mellett a szerves trágya tápanyagot is nyújtott számukra. Mint megtudtam, erre a műveletre később már nem lesz feltétlenül szükség, hiszen a növekedése során saját magát is beárnyékolja a som, néhány év múlva a terület zárt ültetvénnyé alakul.
Több fajta, hosszabb szüret
Természetesen a húsos somból is számos fajta érhető már el, amelyek megválasztásakor az értékesítési lehetőségeket is érdemes figyelembe venni.
„Ezen a területen Kazanlak fajtát telepítettünk, ami augusztus végén hoz gyümölcsöt, illetve Joliko fajtát, ami mellett sárga színű, muskotályos ízvilágú Luteát is találunk. Ezzel széjjelebb húztuk a szedést, így az értékesítést is, aminek köszönhetően majdnem egy hónapon keresztül garantálhatjuk a friss termékeink piaci jelenlétét” – magyarázta a fajtaválasztás stratégiáját Simon Attila.
A frissáru mellett természetesen a feldolgozás sem maradhat el a Simon Gyümölcsnél, a tervek szerint lekvárok is készülnek majd a csányi határban érő somból.