Növénytermesztés

A cefremoslék hasznosítása

Agrofórum Online

A legtöbb esetben a lepárlás melléktermékeként keletkező cefrét mezőgazdasági termőterületre juttatják ki, ezt azonban a talaj termőképességének megőrzése vagy javítása érdekében számos egyéb tevékenységnek kell megelőznie.

A kifőzött cefre maradványa a cefremoslék, ami gyümölcsfajtától függően 90 százalék vizet, 6-7 százalék  szárazanyagot, 1 százalék körüli nyersrostot, zsírt és hamut tartalmaz – olvasható a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság kiadványában. A keletkezett anyag nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék, így kijuttatása megengedett a termőföldön. Ennek első mozzanataként talajvédelmi tervet kell készíttetni a talajvédelmi szakértővel, és meg kell vizsgáltatni a cefremoslék összetételét és PH értékét: ezeknek az adatoknak az ismeretében lehet meghatározni a megfelelő kijuttatandó mennyiséget. Ha rendelkezünk a fenti adatokkal, akkor a felhasználás engedélyezési kérelem tárgyában a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként kijelölt megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell fordulni.

A kormányhivatalok tájékoztatása alapján az engedélyezési folyamatban a hatóság a benyújtott talajvédelmi terv alapján vizsgálja az elhelyezni kívánt anyagot, a tervezett elhelyező területet és a terület talajtakaróját. A vizsgálat alapján határozza meg a hulladék anyag mezőgazdasági felhasználásához a talajtani alkalmasságot, a területnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti sérülékenységi kategóriáját; a terület érintettségét a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján, illetve a kijuttatási technológiát, a felhasználható hulladékanyag mennyiségét, a felhasználás feltételeit, különös tekintettel a külön jogszabályban előírt várakozási időkre, védőtávolságokra, továbbá javaslatot tesz egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre, stb.), az ellenőrzés idejére, gyakoriságára.

Érdemes tudni, hogy a cefremoslék egyéb szerves eredetű trágyázószernek minősül, így a nitrátérzékeny területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) értelmében be kell számítani az éves szinten 170kg/ha szerves trágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségbe. Az egyenletesen kijuttatott cefremoslékot haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, amiből következik, hogy fagyott felszínű, összefüggő hótakaróval borított vagy vízzel telített talajra nem szabad azt kijuttatni. Nitrátérzékeny területeken ezen kívül tilos a trágya kijuttatása október 31-től február 15-ig, ami puffertárolók meglétét teheti szükségessé.

(Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – Pető Krisztina)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Talaj, klíma, agrotechnika

2018. november 28. 04:36

A szántóföldi növénytermesztést hatalmas változások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Új fajták, hibridek jelentek meg, a vetőmag-előállítás minőségi színvonalon valósul meg hazánkban. Ugyancsak hatalmas változások következtek be az agrotechnikai elemekben is. A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak és agrotechnikai elemeinek forradalmi változása mellett az ökológiai feltételek azok, amelyek standardok maradtak, ill. azok csak korlátozott mértékben befolyásolhatók.

Miből legyen sövény? III. rész – a kerti korallberkenye és a babérmeggy

2019. június 27. 09:43

Milyen alternatívái léteznek a tuja- és ciprusféléknek, ha örökzöld sövény telepítéséről van szó? Jó ötlet-e az Európa nyugati részéről vagy Délkelet-Ázsia mediterrán térségeiről származó örökzöld növények ültetése? Most minderre fényt derítünk, ismerjük meg a kerti korallberkenyét és a babérmeggyet!

Fenn kell tartani a minimális talajborítást!

2018. augusztus 30. 14:15

Erdőt, mezőt járva sehol nem jellemző – a természetben sem – a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt.

Az öntözés és hatása a talajra

2018. december 1. 05:36

A fejlett növénytermesztési termesztéstechnológiának ma már része a víz pótlása is. Az öntözést és tápoldatozást tervszerűen be kell építeni a technológiába, melynek kivitelezése során figyelembe kell venni az öntözés talajra gyakorolt hasznos és káros hatásait egyaránt.