Növénytermesztés

A hazai őszi búza magtételek belső Fusarium-fertőzöttsége 2017-ben

Agrofórum Online

Az őszi búza kalászfuzáriózis betegségét több, a Fusarium nemzetségbe tartozó konídiumos gomba okozhatja: a Fusarium-fajok akár együttesen, akár külön-külön is részt vehetnek a tünetek kialakításában. Magyarországi viszonyok között a legjelentősebb a F. graminearum és a F. culmorum (de jelen lehet, többek között, a F. avenaceum, F. nivale, F. sporotrichoides és a F. poae is). A betegség mennyiségi és minőségi kárt is okoz; járványos években a termés 50%-át is veszélyeztetheti.

A Fusarium-fajok mint fitopatogén, nekrotróf gombák legfontosabb támadóeszközei a fitotoxinok, melyekkel a gazdanövények megtámadott sejtjeit pusztítják el. Ismertek olyan gombatoxinok is, amelyek nem a növényre nézve károsak, hanem a növényt elfogyasztó szervezetekre (állatokra, emberekre) toxikusak, ezek a mikotoxinok. A kimutatott Fusarium-fertőzöttségből következtethetünk a vizsgált gabonatételek mikotoxin-szennyezettségére, hiszen az azt potenciálisan termelő fajok jelenlétét állapítjuk meg. Ugyanakkor a fertőzöttség mértéke nem mindig mutat szoros kapcsolatot a mikotoxin-tartalommal. A tünetek kismértékű megjelenése nem feltétlen jár együtt alacsony toxinszinttel.

A fuzáriózist okozó gombák félszaprofiton szervezetek, életük csak bizonyos szakaszában válnak parazitává, főként, ha a gazdanövény gyengültségi állapotba kerül. A kalászokon kontamináció formájában a Fusarium-fajok gyakran fordulnak elő, fertőzés a kórokozó számára kedvező, a virágzás idején kialakuló párás, csapadékos időjárásban következik be. A fertőzésben az ivartalan alak (Fusarium spp.) mellett egyes fajoknál az ivaros alak (Gibberella spp.) is részt vehet. Az áttelelésben elsősorban a bőségesen képződő vegetatív kitartóképleteknek, klamidospóráknak van szerepük. Ezek a képletek rendkívül ellenállóak, a talajban vagy a talajra került fertőzött növénymaradványokon hosszú évekig életképesek maradnak. A kórokozók fennmaradhatnak még a vetőmagban és a vetőmag felületén is. Az erősen fertőzött magok ki sem csíráznak. Egyes fertőzött magokból beteg csírák fejlődnek, melyek rövidesen elpusztulnak, és a gomba szaporodásának táptalajául szolgálnak.

Említést kell tennünk a kalászfuzáriózis jellegzetes tüneteiről is. Elsőként a kalász alapi, középső részénél barna, vizenyős foltok jelennek meg. Az elszíneződés idővel továbbterjed. Később a kalászkák kivilágosodnak (1. kép), amely a kalász részleges, vagy teljes kifehéredéséhez vezethet (2. kép). Hosszan tartó, csapadékos, párás időben a kalászokon a konídiumtartó párnák (sporodóhiumok) narancssárgás-rózsaszínes bevonatot alkothatnak. A fertőzött szemek részben vagy teljesen sterilek.

1. kép: A fertőzés következtében kivilágosodó kalászkák
(Fotó: Nagy Géza)

2. kép: Részlegesen kifehéredő kalász
(Fotó: Halász Ágnes)

A betegség kialakulásában döntő szerepe van a környezeti, időjárási tényezőknek, amelyek közül a nyár eleji csapadék játssza a fő szerepet. Ha a kalászolástól az érésig tartó időszakban sok eső esik (a csapadékos napok száma 20-23), a levegő páratartalma magas (75% felett), akkor a Fusarium-fajok nagyarányú fellépésére lehet számítani. A május végi június eleji meleg szintén kedvez a gombának, valamint a talaj aránytalan tápanyag-ellátottsága is befolyásoló tényező. Általánosságban elmondható, hogy a búza a virágzás teljes időszakában fogékony a Fusarium-fertőzésre, de a kikalászolt, még nem virágzó növény is nagymértékben fertőződhet. Tejes érés, korai viaszérés stádiumában sem csökken számottevően a fogékonyság.

Bármely körülmény (nitrogénbőség, hűvösebb időjárás, juvenilitást fokozó kémiai eszközök), amely a fogékony állapot hosszabb fennmaradását idézi elő, fokozza a betegség járványossá válásának esélyét. A járvány előrejelezhető az időjárási viszonyok és termesztési körülmények összevetésével. Az utóbbi csoportból kiemelten hangsúlyozni kell a vetésszerkezet, illetve az elővetemény szerepét, mivel a csapadékos tavaszi – nyár eleji időjárás elősegíti a kórokozó felszaporodását az előző vegetációkból visszamaradt növényi maradványokon, és így a (megfelelően csapadékos) virágzási időszakban nagyobb valószínűséggel következhet be a kalászfertőzés.

Országos felderítés

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán (NTAI) (és jogelődeinél) az 1970-es évek eleje óta figyelemmel kísérjük az őszi búza belső Fusarium szemfertőzöttségét a megyei Kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek és kórtani mérnökszakértőinek segítségével. A kórtani mérnökszakértők és a NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratórium (NMBL) mikológusa által elvégzett laboratóriumi vizsgálatokról készült jelentéseket a NÉBIH NTAI NMBL rögzíti, összesíti és tárolja.

A vizsgált minta learatott, kombájntiszta búzaszemekből áll. A mintaszám a megye méretének és őszi búza vetésterületének függvénye (2017-ben 23-43 db minta/megye). A megyék és az NMBL összesen 558 db mintát vizsgáltak meg. A kiadott vizsgálati módszertan alapján a mintát (2×100 g búzamagot) felületi fertőtlenítik (így a felszíni szennyeződések nem torzítják az eredményt), majd Fusarium-szelektív táptalajra helyezik. A szelektív táptalaj antibiotikumot és gombaölő szereket tartalmaz. Szelektivitása abban rejlik, hogy elősegíti a Fusarium-fajok felszaporítását, viszont más gomba- és baktériumfajok növekedését gátolja. A fertőzött szemek felszínén 5-8 nap elteltével fehéres-rózsaszínes, rózsaszín vagy téglavörös gombamicélium fejlődik. A kitenyésztési idő leteltével a meghatározott méretű gombatelepeket összeszámolják, és megállapítják, átlagosan 100 szemből mennyi fertőzött Fusarium-fajokkal (3. kép).

3. kép: Szelektív táptalajon fejlődő Fusarium-tenyészetek
(Fotó: Halász Ágnes)

A legtöbb mintát Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a legkevesebbet Békés megye gyűjtötte. A beküldött jelentések és az NMBL eredményei szerint megállapítható, hogy a minták Fusarium spp. belső fertőzöttség mértéke 0% és 56% között mozgott, igen végletes értékekkel. Baranya, Békés, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Vas megyékben előfordult, hogy 1-1 mintából nem mutattak ki Fusarium-fajokat. A megyei átlagértékeket tekintve a legalacsonyabb (0,67%-os) fertőzöttségi szintet Csongrád megyében, a legmagasabbat (16,60%-os) Bács-Kiskun megyében állapították meg (1. táblázat).

Megye Mintaszám (db) Fusarium spp. fertőzöttség szélső értékei (%) Fusarium spp. fertőzöttség, megyei átlag (%)
Bács-Kiskun 41 2,0-52,5 16,60
Baranya 41 0,0-41,5 13,12
Békés 23 0,0-3,5 0,83
Borsod-Abaúj-Zemplén 43 1,0-11,5 6,49
Csongrád 30 0,0-4,0 0,67
Fejér 26 2,5-56,0 12,52
Győr-Moson-Sopron 25 1,0-20,0 6,00
Hajdú-Bihar 34 1,0-17,0 6,24
Heves 25 0,0-6,5 2,54
Jász-Nagykun-Szolnok 41 0,0-23,0 3,24
Komárom-Esztergom 37 0,0-7,0 2,58
Nógrád 30 0,0-17,0 4,13
Pest 27 0,0-8,0 2,57
Somogy 30 1,0-25,0 5,10
Szabolcs-Szatmár-Bereg 27 3,0-20,0 10,30
Tolna 40 2,0-21,0 9,03
Vas 30 0,0-16,0 1,90
Veszprém 30 0,5-12,5 4,10
Zala 35 3,0-23,0 12,83
Összesen 558 0,0-56,0 6,36
1. táblázat A vizsgált őszi búza minták Fusarium-fertőzöttsége 2017-ben

Összegezve az eredményeket, a 2017. évi országos Fusarium belső fertőzöttség átlaga 6,36 % volt (1. táblázat), amely az elmúlt 5 év átlagértékeit vizsgálva a legalacsonyabbnak mutatkozik (1. ábra).

1. ábra: Az elmúlt 5 év belső Fusarium-fertőzöttség mértékének országos átlagai

A kalászfuzáriózis elleni integrált növényvédelem

A betegség elleni hatékony védekezés csak integrált szemlélet mellett valósítható meg, amely a genetikai, agrotechnikai és kémiai védekezési eljárások együttes alkalmazását igényli. Az utóbbi években a biopreparátumok kijuttatására is lehetőség nyílt. Elhúzódó, többszöri védekezést is indokolttá tevő virágzás és érés idején az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása miatt ez utóbbi lehetőség hangsúlyt kaphat.

Annak ellenére, hogy a termesztésben lévő fajták klasszikus értelemben nem rezisztensek a kórokozóval szemben, a kártétel mértéke, különösen a kialakuló mikotoxin-szennyezettség tekintetében, fajtánként nagymértékben eltér. A termőterület megválasztása mellett fontos figyelmet fordítani a megfelelő vetésváltás betartására, amely azonban a kórokozók polifág volta miatt csak részleges védelmet biztosít. Szintén nehezíti a védekezést a hosszú ideig életképes kitartó képletek (klamidospórák) jelenléte a talajban. A Fusarium-fajok által kedvelt kalászos, vagy kukorica elővetemény hozzájárul a fertőző inokulum felszaporodásához és a kalászfertőzés kockázatának növekedéséhez, különösen akkor, ha lekerülésük után a talajmunkákat nem megfelelően végzik el.

Az elővetemények betakarítását követően a tarlóhántást minél gyorsabban el kell végezni. A szántás nélküli termesztéstechnológiák fokozzák a sekélyen bemunkált, vagy a talajfelszínen maradt növénymaradványokon a kórokozó felszaporodásának lehetőségét. A búza vetéséhez egészséges, fémzárolt és gombaölő szerrel csávázott vetőmagot használjunk. Az agrotechnikai eljárások között még említésre érdemes az esetlegesen nedvesen betakarított termény leszárítása, illetve a tárolás körülményeinek optimalizálása. Mivel a fertőzött szemek ezerszemtömege jelentősen csökken, a tárolás előtti magtisztítással, illetve manipulálással nagymértékben csökkenthető a tétel fertőzöttsége.

A kémiai védelem sikere függ a permetezések megfelelő időzítésétől, a növényvédő szer megválasztásától és a helyes alkalmazástechnikától. A gombaölő szereket, a legjobb hatékonyság elérése érdekében, már kalászhányás végén – virágzás kezdetén javasolt kijuttatni. A kalászok permetléfedettségének biztosítása, a megfelelő fúvókaválasztással, a szóráskép ellenőrzésével, illetve a levélpermetezésekhez képest nagyobb lémennyiség használatával, szintén alapfeltétele a hatékony védelemnek. Fertőzésre hajlamosító időjárási körülmények között akár kétszeri gombaölő szeres kezelés is indokolttá válhat. A fungicidek közül a kalászfuzáriózis ellen elsősorban a triazolok közé tartózó hatóanyagok (pl.: ciprokonazol, epoxikonazol, tebukonazol, protiokonazol), illetve a prokloráz, a tiofanát-metil és a klórtalonil, valamint e hatóanyagok kombinációi használhatóak. A biopreparátumok közül a Pythium oligandrum oospórás gombát tartalmazó készítmény rendelkezik felhasználási engedéllyel.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Dr. Halász Ágnes, Dr. Nagy Géza
NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Repce Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2019. február 26. 09:52

A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

Egyszikű gyomok az őszi kalászosokban és az ellenük való védekezés tavaszi lehetőségei

2019. január 23. 07:38

Az őszi kalászosokban előforduló egyszikű gyomok elleni hatékony védekezés általános elveiről, tényezőiről és az alkalmazható készítményekről ad átfogó képet a szerző.

Kipróbált növényvédelmi megoldások kalászosokban

2018. március 19. 07:47

A kalászos gabonafélék tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.