Növénytermesztés

A mohar termesztése

Agrofórum Online

A mohar a legrégibb idők óta termesztett növények közé tartozik, amelyet napjainkban is fontos emberi táplálékként tartanak számon Ázsia némely országaiban, így Kínában is, ahol a mohar a legelterjedtebb élelmezési céllal termesztett kölesféle. Észak-Amerikában és Európában azonban inkább madáreleségként termesztik, bár meg kell jegyezni, hogy szénája még mindig igen keresett takarmánya a lovaknak mindamellett, hogy a szarvasmarhákkal és juhokkal is biztonságosan etethető.

A buga sajátosságai alapján a moharok 3 alfajba sorolhatóak:

  • közönséges mohar – Setaria italica ssp. moharia
  • közepes bugájú mohar – Setaria italica media
  • óriás mohar (csumiz) – Setaria italica ssp. maxima

A moharia fajok igen jól bokrosodnak és nagy vegetatív tömeget képeznek, így alapvetően tömegtakarmányként termesztik őket. A csumiz típusú fajok kevésbé hajlamosak az oldalhajtások képzésére, viszont a szemtermések mennyisége és mérete lényegesen nagyobb. A csumiz termesztése – melyet alapvetően a szemtermésükért termesztenek – hazánkban háttérbe szorult. A media típusú moharok morfológiai értelemben átmenetet képeznek a két alfaj között.

A termesztett mohart általában zöldtakarmányozásra, széna- vagy szilázs készítésére használják. Etetése a bugahányás idejétől javasolt. A nyár végi takarmányozás során jó minőségű, fehérjében gazdag zöldtakarmányt biztosít, amelyben a levelek aránya – a termesztett fajtától függően – 55 % is lehet.

A Friderika mohar Karcag határában

Biológiai alapok

A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 5 államilag elismert fajta található, amelyek a hazai szabadkereskedelmi forgalomban is elérhetőek. Tekintettel arra, hogy a mohar kis vetésterülettel rendelkező növény, az aktív növénynemesítői munka és az ebből adódó genetikai előrehaladás is mérsékelt volt az évek során. A mohar hazai vetőmag-előállítása döntően a már korábban kinemesített fajták fajtafenntartására és fajtafenntartó nemesítésére alapozott, amit jól alátámaszt az a tény, hogy a legújabb hazai fajta még 2004-ben kapott állami elismerést, továbbá az aktív kereskedelmi forgalomban olyan fajta is jelen van, amely 1956-ban került az állami elismerést kapott növényfajták listájára.

Éghajlatigény

A mohar érzékeny a hidegre, fejlődésének meghatározó tényezője a hőmérséklet. Csírázási és asszimilációs hőküszöbértéke fajtától függően 10-14 °C között változik, így a hideg talajba történő vetés meglehetősen kockázatos lehet. A talaj hőmérsékletére vonatkozó igényei miatt optimális vetési ideje április végére-május elejére tehető. Hideg talajba vetni, illetve 10 °C alatti hőmérsékletnek tartósan kitenni nem érdemes, ugyanis az súlyos károkat okozhat az állományban, ami vontatott növekedésben, kiritkult állományban és intenzívebb gyomosodásban nyilvánul meg. A vegetatív fejlődés idején – különösen csírázáskor, valamint a kezdeti fenofázisokban – a víz fontos fejlődési tényező.

Talajigény

A löszön kialakult meszes, vagy mészlepedékes talajokat kedveli a legjobban, kedvező víz- és tápanyag-ellátottságuk miatt, de a szélsőséges talajok kivételével majd minden talajtípuson eredményesen termeszthető. A lassan felmelegedő, kötött és erősen szikes talajokon termesztésük egyes évjáratokban nehézkes lehet. Apró magvú növény, így a kötött talajokon való termesztése a vetés-előkészítés vonatkozásában kockázatos lehet. A nagyon sovány homok és hideg, nedves, kötött talajok kivételével minden jó termőerőben levő talajon termeszthető.

A Mezőhegyesi sárgamagvú mohar állománya Karcag határában

Vetésváltás

A legjobb elővetemények számára a pillangósok, de jó előveteménynek számítanak a kapás kultúrák és a kalászosok is. Az elővetemény megválasztásának szempontjai között meg kell említeni a gyomszabályozás kérdését is, hiszen a mohar gyomirtása kifejezetten nehéz. Célszerű olyan előveteményeket választani, amelyben a táblát fertőző gyomok eredményesen szabályozhatóak. A vetésváltás tervezésekor hangsúlyozott figyelmet kell fordítani, a táblák gyomviszonyaira. Azok a kultúrák, amelyekben az egyszikű gyomok, mint pl.: a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a köles fajok (Panicum spp.), a tarackbúza (Agropyron repens), a fenyércirok (Sorghum halepense) stb. nem megfelelő hatékonysággal szabályozhatóak, a talaj megfelelő kultúrállapotának hosszú távú fenntartása miatt sem tekinthetőek jó előveteményeknek.

Tápanyagellátás

Egy tonna szemtermés előállításához a mohar 35-45 kg nitrogént, 15-20 kg foszfort és 35-45 kg káliumot használ fel. A mohar tápanyagigénye jelentős, a többi gabona fajlagos igényeihez viszonyítva magasabb, ebből adódóan a bokrosodás kezdetén kiadott 30-50 kg N hatóanyagot a növény intenzív fejlődéssel hálálja meg, továbbá ellenállóbbá válik a környezeti tényezők káros hatásaival szemben. Ahogy más kultúrák esetében, úgy a mohar esetében is a laboratóriumi talajvizsgálat lehet az alapja az eredményes tápanyaggazdálkodásnak.

Talaj-előkészítés

A termesztés sikerének kiemelkedő fontosságú eleme a talaj megfelelő előkészítése. A talajelőkészítés során fontos szempont, hogy az elővetemény lekerülését követően az őszi alapművelésig gyommentesen tartsuk a táblát. Az alapművelés – ami a leggyakrabban szántás – a talajadottságoktól és a munka minőségétől függően ősszel, vagy tavasszal elmunkálandó. Az alapművelés elmunkálására eredményesen használhatóak a simító elemmel ellátott boronák, míg a magágy készítésére jellemzően kombinátor javasolható. Mivel a kezdeti fenofázisokban a növény fejlődése vontatott, a gyomosodás mérséklése érdekében a lehető legjobb minőségű magágy készítésével is segíteni kell az intenzív növekedést. A mohar aprómagvú növény, így kifejezetten igényes a magágy minőségére. Fontos, hogy a vetőmag aprómorzsás, kellően tömörödött magágyba kerüljön, amely a csírázáshoz szükséges nedvességet is biztosítja.

Vetés

A mohar vetését akkor célszerű elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete tartósan elérte a 10 °C-ot. Amennyiben szálastakarmány előállítása a cél, úgy a tenyészidő rövidebb, viszont a szemre termesztett moharnál a tenyészidőszak hosszára is figyelmet kell fordítani. A magra termesztett mohar optimális sortávolsága 45-50 cm, de amennyiben a technológiai háttér úgy kívánja, a sortávolság tripla gabonasortávra is sűríthető (36 cm). A fajta tulajdonságaitól függően 80-150 csíra/fm az irányadó az állománysűrűség tekintetében, amely a gyakorlatban rendszerint 6-13 kg/ha vetőmagmennyiséget jelent. A szálastakarmánynak vetett mohar sortávolsága 12 cm, amely 5-6 millió csíra/ha dózisban biztosítja legmegfelelőbb állományt, amely általában 15-20 kg/ha vetőmagigényt jelent.

Növényvédelem

A mohar gomba okozta betegségeinek előfordulása sporadikus, de rendszeres termesztése esetén előfordulhat némely kórokozó jelentősebb felszaporodása, amely akár számottevő károkat is okozhat. Ilyen a Sclerospora graminicola, amelynek következtében a fertőzött tövek gyengén fejlődnek, alacsonyak, rosszul bokrosodnak, sőt jelentős mértékű sárgulás is jelentkezhet. A mohar porüszögje (Ustilago crameri) – amely a mohar leggyakoribb betegsége – csírafertőző üszöggomba. A szemek helyén képződő spóratömegek elporladva az egészséges magvak felületére kerülnek, majd a csírázás idején fertőzik meg a növényt.

E kórokozó fellépése esetén különösen hangsúlyossá válik az ellenőrzött minőségű, egészséges vetőmag használata, valamint az okszerű vetésváltás. A levelek csúcsi részén hosszú, barna csíkok formájában jelentkezhet a mohar levélcsíkossága (Bipolaris setariae). A tünetek súlyosbodásával a hosszúkás csíkok összeolvadhatnak és nagy kiterjedésű, sárga udvarral ellátott foltokat alkothatnak. Egyes esetekben jelentkezhet a mohar pirikuláriás levélfoltossága (Pyricularia oryzae) is, amely jellegzetes, szürke közepű barna foltok formájában jelenik meg a növény levelein. A betegség a száron is jelentkezhet, ilyenkor a fertőzött tövek szára rendszerint eltörik. A kórokozó súlyos fellépése esetén a növényállomány nagy foltokban elszárad.

A száraz meleg nyarak egyik tipikus mohar kártevője a moharbolha (Phyllotreta vittula), amely a mohar szárának és levelének rágásával károsíthat. Ezeken a sebzéseken a mohar intenzívebben párologtat, így a növény korai lankadását, vagy akár hervadását okozhatják. A csapadékos tél és a helyes talajelőkészítés jelentős mértékben gyérítheti az áttelelő populációt.

A vetésfehérítő bogár (Oulema melanopus) egyes évjáratokban jellegzetes kártételével jelentkezhet a mohar állományokban is. A bogár a levéllemezen hosszú, keskeny sávokat hámozgat, amelyek át is lyukadhatnak. A csökkent levélfelület miatt akadályozott az asszimiláció, amely terméscsökkenéshez vezet. Egyes évjáratokban a levéltetvek (Aphididae) is megjelenhetnek, amelyek szívogatásuk által nagyobb egyedszámban akár jelentős károkat is okozhatnak.

A növényvédelem tekintetében a kezdeti fenofázisok gyommentessége az egyik legkiemelkedőbb kérdés. Vegyszeres védekezésre csak korlátozottan vannak lehetőségek, ugyanis a mohar rendkívül érzékeny a herbicidekre. A kétszikű gyomok ellen a 2,4 D, valamint a dikamba hatóanyag-tartalmú szerek lehetnek alkalmasak, de a különböző fajták herbicid-érzékenységéről előzetesen mindenképp tájékozódni kell. Lehetőségeinktől függően az eredményes gyomszabályozást legbiztosabban olykor a sorközök mechanikai művelésével érhetjük el. Ebből adódóan az egyszikű, továbbá évelő gyomokkal fertőzött táblákon termesztése nehézkes lehet.

Betakarítás

A szemre termesztett mohar egyenlőtlenül érik, ezért a betakarítást a főbugák éréséhez kell igazítanunk. Zöld száron érik, ezért a gabonakombájnnal végzett betakarításnál a szem nedvességtartalmának bizonyos mértékű növekedése várható. A mohar bugája tömött, pergésre nem hajlamos. Fontos, hogy a betakarított szemtermést azonnal tisztítani és rendszerint szárítani szükséges. Meleg levegős szárítás esetén a levegő hőmérséklete ne haladja meg a 40 °C-ot. A szálastakarmánynak termesztett mohart a bugahányás kezdetén célszerű betakarítani, ugyanis ezt követően a növény viszonylag hamar elvénülhet. A betakarított szálastakarmány a lovak és juhok igen kedvelt takarmánya. Tekintettel arra, hogy szénaként igen korán betakarítható, jelentős lehet a szerepe a kipusztult vetések pótlásában is.

Irodalom:

  • Chrappán Gy. – Fazekas M. – Lazányi J. – Siklósiné Rajki E. (Szerk.: Fazekas M.), 1997: Amit a cirok- és madáreleség-félékről tudni kell. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.
  • Fazekas M. – Kuroli G. – Németh L. – Reisinger P. – Árendás T.- Csathó P. – Németh T. (Szerk.: Radics L.), 2010: Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan 1. Agroinform Kiadó. Budapest.

Fotó: DE ATK Karcagi Kutatóintézet

Jóvér János, Czimbalmos Ágnes, Fitosné Dr. Hornok Mária
DE Agrártudományi Központ, Karcagi Kutatóintézet

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Nagy mennyiségű tej és tejtermék megy kárba világszerte

2018. december 5. 09:48

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a fejlődő országok jelentős részében a tárolási és szállítási nehézségek miatt nagyobb százaléknyi tejtermék vész kárba a tejgazdaságtól a boltig tartó szakaszon, mint a gazdaságilag fejlettebb országokban.

A jövő ételeit 3D nyomtatóval és lézerrel "főzik" majd!

2019. január 19. 04:34

A gép nagyjából úgy működik, mint bármelyik más 3D nyomtató, kipréseli magából az összekevert élelmiszereket. A lézersugarak pedig a printelt élelmiszerekre irányulnak és pontos hőmérsékleten főzik meg az ételeket. Mivel az eszköz információval rendelkezik az összes alkotóelemről egyedi módon összekombinálhatja azokat.

Hazánk kiáll az élelmiszerek kettős minőségének kérdésében

2019. május 10. 07:46

A termékek kettős minősége elleni fellépésre vonatkozó rendelkezésnek köszönhetően lehetővé válhat a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása.

Jó úton haladunk az antibiotikumok visszaszorítása felé

2019. július 25. 07:42

A nagyüzemi állattenyésztésre jellemző Európában, hogy talán még sosem voltak ennyire megbízhatóak és veszélytelenek az európai állati eredetű termékek, mint manapság.