Az olajipari növények 2017. évi vetőmag-szaporítási tapasztalatai

Napraforgó

A napraforgó minőségét és terméseredményeit tekintve a 2017-es év kiváló évjárat volt. A vetőmag-szaporító területek majdnem megduplázódtak az előző évhez képest. A szemlézett területek nagysága 3.414 ha-ra emelkedett a 2016-os 1.824 ha-ról. Mindez 148 db napraforgó táblát és 31 fajtát jelentett, amelyeket a növénytermesztési hatóság országosan szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesített (1. táblázat). Kizárásra mindössze 21 ha került, elsősorban az izolációs távolság hiánya miatt. Az összes szaporított hibrid 19 db volt, melyekből 7 hibrid szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken.

A legnépszerűbb hibridek továbbra is az NK Neoma, az NK Kondi, a Sumiko, az NK Brio voltak, amelyeket a P64LE25, a P64LE99, a PR64F66, a SY Bacardi CLP és a Paraiso 102 CL hibridek követtek. Szuperelit fokú vetőmagtermesztés alig volt, mindössze 0,09 ha-on folyt sátras előállítás, míg elit szaporítás 21,69 ha-on valósult meg, ami jelentős növekedést mutat az előző évi 9,16 ha-hoz képest.

A napraforgó vetőmag-előállítás – hasonlóan a 2016. évhez – összesen 13 megyében, legnagyobb területen Somogy, Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyében folyt. A legnagyobb területű vetőmag-előállító 2017-ben is az Agromag Kft. volt, második helyen a Pioneer, a 3. helyen a Mezőseed Kft. következett.

A megtermelt nyers vetőmagtermés az előző évi 2.320 tonnához képest 5.036 tonnára emelkedett. A betakarított átlagtermés az utóbbi évek legjobbika volt: 1.509 kg/ha, amely a 2016-os évhez képest is javult.

2017-ben 8.206 tonna napraforgó vetőmagot fémzároltunk, közel ugyanannyit, mint 2016-ban. EU fehér és kék címkével 1.898 tonnát, OECD címkével pedig 6.308 tonnát minősítettünk. Kórtani szempontból kedvező volt a 2017. év időjárása, sem a szklerotíniás fehérpenészes, sem a botrítiszes szürkepenészes tányérrothadás nem okozott problémát.

Szója

A Nemzeti Fehérjetakarmány Programról szóló előterjesztés alapján egyre nagyobb szerepet kap hazánkban a következő években a GMO-mentes takarmányok és élelmiszer-alapanyagok használata. Így egyre nagyobb szükség van a szója és egyéb fehérjenövények termesztési területének növelésére. Hazánkban az öntözhető területek bővítésével a termésátlag növekedését is befolyásolhatnánk, ez viszont jelentős termesztési költségemelkedést jelent.

2017-et nevezhetnénk „kétarcú” évnek, mert az azonos éréscsoportba tartozó fajták átlagtermése nagyon eltérő volt az ország különböző részein, és a betakarítás feltételei is különböztek a korai és a középérésű fajtáknál. 2017-ben 4.935 hektáron 66 szójafajta vetőmag-szaporítását szemléztük (2. táblázat), ami 1.395 hektár csökkenést jelez 2016-hoz képest, amikor 6.330 hektáron 69 fajtát ellenőriztünk. Alkalmatlan minősítést 14 ha kapott gyomosság miatt. A termelők számára még mindig nagy problémát jelent a növényállomány gyommentesen tartása.

A betakarított átlagtermés 2.929 kg/ha volt, ami némi csökkenést mutat az előző évi 3.549 kg/ha-hoz képest. Az alkalmasnak minősített táblákról összesen 14.257 tonna nyerstermést takarítottak be.

Kimondottan jó szójatermesztő területeink a Dunántúl déli és nyugati része, illetve a Dél-Alföld térsége voltak. A szójaszaporítás területi visszaesésére utalva megállapítható, hogy Baranya megyében – mint hagyományosan legfontosabb termesztő körzetben – is mutatkozik az előző évihez képest 524 ha csökkenés. A legnagyobb területcsökkenés Bács-Kiskun megyében tapasztalható, ahol 436 hektárról 235 hektárra csökkent a szója vetőmagtermesztése ebben az évben (1. ábra).

2017. évi szója vetőmag-előállítása megyei bontásban (ha)

2007. év tavasza a megszokottnál melegebb és szárazabb volt. A hőmérséklet szempontjából a március és a május az átlaghőmérséklet felett alakult. Áprilisban a megszokottnál 4%-kal több csapadék hullott, viszont összességében a teljes tavaszi időszak alatt 15%-kal kevesebb csapadék esett, mint az előző években. A szója vetése az ország egész területén időben megtörtént, a kelés gyors és egyenletes volt. A különböző növekedési fázisokban a növény az ország nagy részén megkapta a fejlődéséhez szükséges csapadékmennyiséget.

2017 nyarán minden hónapban tapasztalhattunk „hőhullámos napokat”, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. 2017 nyarán országosan 17 hőhullámos napot jegyeztek fel. A meleg miatt a növényeken nem fejlődtek ki a megfelelő számú emeletek (nóduszok), a meglévőkön nem kötődött minden virág, és a hüvelyekben sem fejlődött ki a fajtára jellemző magnagyság és magdarabszám.

A betakarítás a szójatermesztés egyik legkritikusabb munkája. 2017-ben a korai éréscsoportba tartozó fajtáknál kb. 10 nappal előbbre jött az aratás. A hőhullámos napok miatt az érés gyors volt, ezért a magvak nem tudtak megfelelően kitelni, így megemelkedett a pergési veszteség. A csírázóképesség is ennél az éréscsoportnál volt alacsonyabb (85-90%).

A későbbi éréscsoportba tartozó fajtáknak viszont optimális volt a betakarítása, ezeket is min. 7 nappal előbb lehetett betakarítani a száraz és meleg idő miatt. A fajták nagy részénél nem volt szükség a magvak szárítására. A csírázóképesség vizsgálatánál is ez az éréscsoport adott jobb eredményt (90-97%).

A zöldítésnek köszönhetően továbbra is erős a kereslet a szója vetőmag iránt, így a fémzárolt tételek nagy része belföldön kerül értékesítésre (3. táblázat). 2017 során 11.570 tonna szója vetőmagot fémzároltunk, alacsony csírázóképesség miatt 127 tonna szója vetőmagnak adtunk ki engedélyt engedményes felhasználáshoz.

	Szántóföldi ellenőrzés (szemle)					Fémzárolás
Év	Szemlélt szap.ter.	Alkalmas szap.ter.	Fajta	Átlag-termés	Összes termés	Összes	Belföld (EU fehér, kék)	Export (OECD, EU narancs)	Export
	ha	ha	db	kg/ha	tonna	tonna	tonna	tonna *	% *
2011	2 012	1 928	31	1 644	3 169	4 380,01	885,52	3 494,49	79,78
2012	1 898	1 843	43	1 690	3 114	3 602,61	1 273,70	2 328,91	64,65
2013	1 947	1 887	36	1 424	2 688	2 979,47	494,59	2 484,88	83,40
2014	907	903	24	2 498	2 255	2 479,83	242,19	2 237,64	90,23
2015	463	463	9	1 460	676	2 158,51	1 222,95	935,56	43,34
2016	539	539	15	1 963	1 059	2 695,63	1 452,27	1 243,36	46,13
2017	693	665	15	1 974	1 314	2 928,46	1 714,55	1 213,91	41,45
* az export célú fémzárolás nem jelent egyidejűleg tényleges export értékesülést
3. táblázat: A káposztarepce 2017. évi legfőbb szaporítási adatai

Káposztarepce

2015 óta bővül az őszi káposztarepce vetőmag-előállítása, miután 2011 és 2015 között kevesebb, mint a negyedére zsugorodott a repceszaporítások területe (3. táblázat). 2015-ben mindössze 463 ha előállítás történt 9 fajtával 19 szaporító táblán, 1.460 kg/ha terméseredménnyel. 2016-ban már növekvő területen, 539 ha-on 15 hibrid (és fajta) vetőmagtermesztését szemléztük, 2017-ben pedig a szaporítások területe 693 ha-ra növekedett, amely szemleterületből 665 ha nyert alkalmas szántóföldi minősítést. A vetőmag-előállításban változatlanul 15 hibrid (és fajta) vett részt. Az összes nyerstermés 1.314 tonna volt, amit az előző évihez hasonló, 1.974 kg/ha átlaghozam mellett sikerült betakarítani.

Érdekes, hogy tavaszi káposztarepcéből 2015 óta nem történt vetőmag-előállítás.

A 2017. évi őszi káposztarepce szaporítások megyei bontása (2. ábra) azt mutatja, hogy a 665 ha alkalmas minősítésű szaporítás csaknem egyharmadát (202 ha) Hajdú-Bihar megyében vetették, és csak 120 ha került a hagyományosnak mondható Vas megyei területre.

A repce szaporítások megyei bontása (ha)

A 3. legnagyobb repce-szaporító megye (Csongrád, 87 ha) megint nem dunántúli, és az azt követő, 50 ha alatti megyék tekintetében is nagyon vegyes a kép a Dunántúl és az Alföld megoszlásában.

A fémzárolás – köszönhetően a szaporító területi növekedésnek – tovább emelkedett, a 2016. évi 2.696 tonnával szemben 2.928 tonna káposztarepce vetőmagot minősítettünk 2017-ben. A korábbi évek döntően OECD export fémzárolási dominanciája 2015-ben tört meg, amikor ez a mutató 90%-ról 43%-ra esett vissza, és ez a trend 2017-ben is erősödött (41%). Felértékelődött tehát az uniós (és azon belül belföldre történő) repce vetőmag szállítás a fémzárolási előterjesztések statisztikája alapján.

*

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően mind a repce, mind pedig a szója a GMO tekintetében fokozottan ellenőrizendő fajok körébe tartozik, így mindkét növényfaj hatósági vizsgálatra kötelezett.

Itt is felhívjuk mindenki figyelmét, hogy csak fémzárolt, hatósági címkével ellátott vetőmagot használjon a vetéshez. Elsősorban a drága hibridnövények, az olajosok közül a napraforgó vetőmagját igyekeznek hamisítani, ezért ajánlatos megbízható kereskedőtől vásárolni a vetőmagot! A gazdák minden esetben kérjenek számlát a vetőmagról, mert csak ennek segítségével tudják a későbbi vitás esetekben bizonyítani a vetőmag származását!

Három adat: a fémzárszám, a címke sorszáma és a vetőmagcímkén feltüntetett dátum (a mintavétel időpontja) alapján online módon is ellenőrizhető a vetőmag eredete a NÉBIH honlapján (http://www.nebih.gov.hu/cimke). Ez a mindenki számára publikus, jól elérhető informatikai rendszer egyedülálló lehetőséget jelent Európában! Éljen Ön is vele!

Füsti Molnár Gábor, Fürst Katalin, Seresné Sallai Orsolya
NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest

szójarepcenapraforgóOlajnövényVetőmag-szaporítás

Agrofórum Hírlevél

Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

E-mail cím *

Vezetéknév

Keresztnév

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.