Országos viszonylatban elégedettek a napraforgó-termesztők a 2016-os évvel, az ország éléskamrájának nevezett Békés megyében azonban a rekordtermések mellett közepes betakarítási eredmények is születtek és néhány külföldi értékesítési lehetőség is beszűkült. A terméskülönbségek és a termőév során jelentkező megpróbáltatások okainak jártunk utána.
Napraforgóból idén sok helyen volt rekordtermés, országos szinten 643 ezer hektáron megközelítőleg 2 millió tonna jött le a földekről, ebből Békés megyében 75 ezer hektáron 2,7 tonnás hektáronkénti termésátlaggal zárult az év.
Az átlagon felüli eredményt többen is az időjárásnak tulajdonítják, ami a termés 40%-os befolyásolására is képes.
„Szépen kifejlődtek a szemek, a betakarítási időszakban pedig száraz volt az idő, tudták vágni, nem rothadtak le a fejek, ez is közrejátszott a végeredményben” – mondta Zagyi Gábor, a békéscsabai telephelyű, szárítással, tárolással és kereskedelemmel is foglalkozó Save Energy Kft. termékkereskedelmi osztályvezetője. Hozzátette: „a termény nagy részre szárítás nélkül, rostálással tisztítva került a tárlókba, csak a nagyon későn bekerülőket kellett szárítani, de ez sem volt jellemző, ez pedig szintén segítette a gazdákat”.
„A napraforgó vetőmag még zsákban volt, amikor előszerződésben eladtam. Volt egy kedvező ár, amiről akkor úgy gondoltam, hogy jó lesz, az idő pedig igazolta” – fejezte ki elégedettségét Lung András egyéni vállalkozó, aki Telekgerendás környezetében, illetve a Békés melletti Borosgyán területen termeszt növényt. „Az egyik legjobb növénynek a napraforgót tartom. Könnyen kezelhető, kis költségű, biztonságos. Ha tisztességes magágyat készítenek neki, időben elvetik és jól kikel, állományban könnyen gyomírtható és művelhető. Mi az általános fajtákat vetjük, de az újításra természetesen nyitottak vagyunk, érdeklődőn figyeljük a gazdatársaknál megjelenő fajtákat. Azt gondolom, hogy a környezetünkben lévő magas olajsavas napraforgók technológiája nem sokban különbözik, a végeredmény szempontjából azonban problémásabb olyan vonatkozásban, hogy a betakarítás után nem mindegy, melyik tárolóba kerül, mivel nem keveredhet másfajta napraforgóval. Mi igyekszünk költségtakarékosak lenni. A napraforgónkat nem érésgyorsítózzuk, hagyjuk a szárán megérni, a repülős és a hidas traktoros szórások kihagyásával hektáronként akár 10 000 Ft-ot is spórolunk. Igaz, így csak a betakarítási időszak végén kerül a tárolóba, amikor azok már az utolsó időszakban vannak”.
Megteltek a raktárak
A 2011 óta működő Save Energy Kft. telephelyére 30 km-es vonzáskörzetből érkezik tárolásra a termény. A termelők választási szempontjait a jól bevált szokások mellett az árak, a kiszolgálás és a szolgáltatás határozza meg a környéken lévő 3-4 telephely közül.
„Idén mind napraforgóban, mind kukoricában nagyon jó volt a termés, így a betakarítási időszakban nálunk is jelentkezett raktárhiány, ami a napraforgónál is érezhető volt” – magyarázta a megyeszékhelyi telephely képviseletében Zagyi Gábor. „Ezt legfőképp az eredményezte, hogy a búza nagy része még bent volt, és most is nagyon sok helyen raktárban van, valamint az átvitt készletű kukorica miatt mi is több külső telepen bérlünk tárolót. A napraforgót csak néhányan viszik át a következő évre, így a tárolt termény zöme a háttérben álló három feldolgozó, vagy a nagykereskedők készletét jelenti”.
A szakember arról is beszámol, hogy az aránylag stabil, ráadásul belföldi feldolgozói piacnak köszönhetően a gazdák a betakarított terményt legkésőbb a szeptembertől novemberig tartó betakarítási időszakban értékesítik, amelynek ára kisebb kilengésekkel, de stabilnak mondható. Hivatalos tájékoztatások szerint az tonnánként nagyjából 92-108 ezer Ft, ami 100 ezer forintos átlagárat jelent. Zagyi Gábor szerint a többi termény ára és piaca az idei évben nem volt ennyire stabil, viszont a jobb terméseredmények az átlagos, vagy annál jobb területen gazdálkodók esetében kompenzálhatták a különbözetet.
Az utolsó madárcsemege Svédországba?
A terméseredményekkel a megye északi részén gazdálkodók már nem ennyire elégedettek. A vésztői székhellyel, sarkadi telephellyel, szárítással, tisztítással, tárolással, raktározással, kereskedelemmel és exportálással is foglalkozó Körösmenti Agrocoop Kft. a hagyományosan megtermelt olajnapraforgó mellett hosszú időn keresztül főként a svéd piacot látta el saját csomagolású, madáreleségként értékesített termésével, idén azonban már egyáltalán nem is vetettek erre a célra.
„Ez a piac nagyon szétaprózódott, a vevők nem tudják előre, hogy mit akarnak, előre nem szerződnek le az árura, bizonytalan a szállítás időpontja, nagyságrendje, ára; ha pedig a termést ezekre a bizonytalan piacokra tartogatjuk, legfeljebb a következő év februárjában folynak be az utolsó tételek apránként” – számolt be a megváltozott körülményekről a mintegy 400 hektáros területen gazdálkodó cég ügyvezetője, Kincses Zsigmond. „Nem éri meg finanszírozni, a belföldi árak is elég jók ahhoz, hogy ne kelljen a csomagolást és egyebeket felvállalni vele. Úgy gondoljuk, hogy ha ez nem változik, akkor kiszállunk a madáreleség termesztésből”.
A megváltozó piaci helyzet okát Kincses Zsigmond részben a klímaváltozásnak tulajdonítja. „Már nincs olyan hideg, tartós, havas téli időszak, ezért a beszerzési igényeket nem tudják előre felmérni, és onnan vásárolnak, ahol a legolcsóbb”.
A termésmennyiség eltérésének oka részben a földrajzi adottságokban kereshető. Ugyanis a Békés megyében lévő jó minőségű termőtalajok helyenként akár 35 aranykoronát is meghaladó termőtalajértékekkel rendelkeznek, de ennek az ellenkezője is igaz, hiszen nehezen művelhető, úgynevezett „perc” talajokban is bővelkedik ez a majdnem 6000 km²-es terület. A régi gazdák úgy tartották, hogy a Budapest-Lőkösháza vasútvonal a választó szakasz: a megye déli része lazább szerkezetű, jó termőképességű, magas aranykorona értékű talajokat ad, a vasúttól északra, Sárrét irányában, a Körös környékén vagy a Berettyó közeli részek pedig már nagyon kötött, kemény, csak egy optimális időpontban vagy csak plusz költséggel és ráfordítással nehezen művelhető, 62-64 kötöttségű földek vannak.
„Nálunk nem azok a csúcstermések voltak, mint amit a jobb termőhelyi adottságú területekről rebesgetnek. De mit lehet várni 20 aranykoronás talajon? – tette fel a költői kérdést Kincses Zsigmond, hozzátéve, hogy a nyári időszakban két alkalommal lévő óriási csapadék – egyszerre 100 mm fölötti – a napraforgót és a kukoricát is tönkretette. „Ez nálunk csak egy közönséges év termését hozta” – összegezte az eredményt.
Komoly terméskiesés a vadkár miatt
Lung András földjei elhelyezkedésükből adódóan is eltérő minőségűek, ám ő úgy vallja, hogy még a nehezen művelhető, ezáltal gyengébb hozamú borosgyáni részen is kimondottan jó termés lehetett volna, ha nem annyira vadkáros a terület, ami számára 20%-os terméskiesést jelentett. „Két éve Muronyban láttam olyan 40 hektáros napraforgó táblát, amiből 10 hektár maradt meg. Vad hátán vad. Csabaszabadiban is vannak olyan területeink, ahová emiatt napraforgót egyáltalán nem is vetünk. Ha azt mondaná, hogy az utolsó őzet gyalog kellene elvinni Pestre, máris indulnék vele. Borzasztóan haragszom rájuk”.
A 300 hektáros területen 40 hektárban napraforgót termesztő gazdálkodó ettől eltekintve kitart a kultúrnövény mellett. „Elviseli a meleget, ha kicsit kevesebb a víz, akkor is igyekszik megtalálni, igaz, hogy a földet kiéli, de ez pótolható. Én szeretem a napraforgót, csak vad ne lenne ennyi. Sajnos, ők is szeretik, együtt szeretjük ezt a növényt” – mondta keserűn nevetve. Lung András a vadkár mellett más komoly kártevővel nem találkozott idén.
„Rendkívül jó év volt. Ha valaki egy kicsit kockáztatni mert volna, a gombavédelem kihagyása nem tűnt volna fel, mi is összesen egyet adtunk a területre, mert idén ez nem volt jellemző a napraforgóra. Ha az ember minden munkát idejében elvégez, a többit a Jóistenre bízhatja. Az időben történő vetés nagyon fontos ahhoz, hogy ne kelljen érésgyorsítókat használnunk, illetve ha időben történik és jól sikerül a növényvédelem, a mai napraforgókat könnyű gyommentesen tartani, így pedig ma nem nagy kihívás napraforgót termelni. Az olajmennyiség nem volt érdekes számunkra, mert a 40 hektáron termett 100 tonna annyira szerény, hogy nem érdemes külön kezelni. Tárolónk nincs, a beraktározásnál pedig a többivel elkeveredik, de gazdaszemmel látni, hogy mindig nagyon jó olajtartalommal dolgozunk, mert a megrakott pótkocsikon a többihez mérten akár 10%-os különbség is tapasztalható”.
A megye északi részén dolgozó Kincses Zsigmond a csapadék mellett a gyommal is megküzdött idén, illetve a hatóságok részéről folyamatosan keresett parlagfűmentesség bizonyítása is nehezítette munkáját. „A mai hibrid napraforgó hozama, gyomkezelése, technológiája teljesen más az évekkel ezelőttiekénél, lényegesen jobb eredményt pedig nem produkál” – összegezte benyomásait.
(Csomós Éva – Agrofórum Online)
