Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Hol a legjövedelmezőbb Magyarországon kukoricát termeszteni?

Agrofórum Online

Vetőmag, talajfertőtlenítő, növényvédő szer, műtrágya, lombtrágya, hogy csak a legfontosabb input anyagokat említsük. Egyesével sem könnyű dönteni, de ha komplex termesztéstechnológiáról beszélünk hozzávehetjük a talajmunkát, a vetőgépet, a permetezőgép fúvókáját, az aratást, betárolást is és sort szinte a végtelenségig folytathatnánk.

A termelők számára az időjáráson túli legfontosabb kérdés, hogy lesz a terménynek piaca és ha igen milyen áron lehet majd értékesíteni. Szabad-e még egyszer kezelni, kapjon-e még valamennyivel több műtrágyát a növény. Érdemes-e költeni rövid vagy hosszútávon, megtérül-e a ráfordítás. Mindenki a saját, vagy leginkább környékbeli gazdatársak tapasztalataira támaszkodik, de mi most az országos adatok alapján keressük a válaszokat.

Az adatok a Kleffmann és Partner Kft. éves felmeréseiből származnak, minden szezonban 800-850 kukorica termelőt kérdezünk az általuk használt vetőmag, növényvédő szer valamint műtrágya használati szokásairól. Évről évre körülbelül a szemes és siló kukorica terület 15-16 százalékát kérdezzük le. Mintánk megyére és kukorica területre is reprezentatív.

Az adatok könnyebb elemzése miatt régiós szinten elemezzük az adatokat. A hivatalos Európai Uniós régiókat használjuk: Nyugat-Dunántúl (Győr, Vas, Zala), Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom), Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya), Dél-Alföld (Bács, Csongrád, Békés), Észak-Alföld (Hajdú, Jász, Szabolcs, valamint Pest), Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád). Az alábbi térképen mindezt vizuálisan is megmutatjuk, a százalékok pedig a régiók súlyát mutatják a kukoricával vetett terület arányában 2019-ben. A kukorica terület 43%-a a Dunántúlon, 57%-a pedig a Dunától keletre helyezkedik el.

Adódik a kérdés, hogy vajon ott-e a legjövedelmezőbb a kukorica termesztés, ahol a legmagasabb a terméshozam. Érdemes megvizsgálni az input anyagok árát és ezzel párhuzamba állítani a terméshozamot. Emellett szintén érdekes képet mutathat, hogy a terméshozamot vajon mennyire befolyásolja, hogy melyik régióban vetnek újabb, vagy már korosabb hibrideket.

Terméshozam szempontjából 3 kiemelkedő régiót láthatunk. Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, valamint Észak-Alföld gyakorlatilag minden évben az országos átlagot meghaladó terméshozamot értek el az elmúlt években. Az elmúlt 3 év országos átlagos terméshozama 8,1 tonna hektáronként.

Mivel minden év más és más, ezért az adatok szórása (átlagtól való átlagos eltérés) nagyobb lehet, mint a 3 éves átlag, emiatt érdekesebb is trendjében vizsgálni az összefüggéseket. Input anyag ráfordítás tekintetében, ahogy a terméshozam tekintetében is kiemelkedik Dél-Dunántúl. Nyugat-Dunántúl is minden anyagra többet költ, mint az országos átlag, ugyanakkor Észak-Alföld esetében egyedül a növényvédőszer költség az, ami valamelyest meghaladja a 3 éves országos hektárköltséget. Ezek alapján a kifizetődő-e a többlet ráfordítás? Ha szigorúan csak a terméshozamot nézzük, akkor Dél-Dunántúlon a legjövedelmezőbb a kukorica termesztés a több év átlagában, de Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld is azon régiók közé tartozik, ahol az elmúlt években nyereségesebb lehetett a kukorica termesztés, mint az ország más vidékein.

A Dél-Alföldi régióban még a kisebb input anyag ráfordítás sem ellensúlyozza a kisebb termésből adódó kisebb bevételt. Észak-Magyarország esetében viszont a talajfertőtlenítő termékek kisebb volumenben történő felhasználása miatt jóval kevesebb a növényvédőszer ráfordítás az országos átlaghoz képest.

Vajon a hibridek életkorának milyen befolyásoló ereje van? A cégek kommunikációiban előkelő helyen szerepel a terméshozam, ami érthető is, hisz ki szeretne olyan hibrideket vetni, amiben nincs meg a kellő genetikai potenciál a hektáronkénti minél nagyobb terméshozam eléréséhez.

A lenti ábrán a kukorica hibridek életkorának megoszlását láthatjuk. A Kleffmann által becsült kukorica piacméret 2019-ben 50 ezres kiszerelésű zsákban 1,527 millió felhasznált zsák. A bevezetés évét onnét számoljuk, amikor először bemondja kutatásunkban egy termelő, termelők az adott kukorica hibridet.

Jól látható markáns különbség látszik a Dunántúl és a Dunától keletre eső területek között. A 10 éves, vagy annál idősebb fejlesztésű, olcsóbb hibrideket még mindig nagy területeken használják, főleg a Dunától keletre. Az új kukorica hibridek kipróbálása Dunántúlon nagyobb súlyú, mint az ország másik felén. A kukorica hibridek életkor megoszlása amiatt érdekes, hogy Nyugat-Magyarország és Dél-Dunántúl szinte ugyanolyan megoszlásban vetnek kukorica hibrideket, a nagyobb terméshozam azonban Dél-Dunántúlra jellemző. Sokkal több nagyüzem található a Dél-Dunántúlon, mint Nyugat-Magyarországon, – ezt érdemes nem elfelejtenünk.

Ha a termesztett kukorica terület alapján kategorizáljuk a felhasználást, kevéssé látunk markáns eltérést. Még a kisebb termelők is szívesen kipróbálják az újabb hibrideket. Az adatok alapján elmondható, hogy a legnagyobb mennyiségben a 4 éves, kisebb területen kipróbált, majd nagyobb területen bizonyított, emiatt bevált hibrideket választják a gazdálkodók.

Összegezve a legjobb termésátlaggal büszkélkedő Dél-Dunántúlon a nagyüzemek döntő többsége a drágább vetőmagokat is szívesen veti nagyobb területen, valamint jóval drágább input anyagokat használnak fel és ezek a különbségek kiemelkedő terméshozamban is megmutatkoznak.

Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2020-as évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!

Kutatásaink folyamatosan indulnak, legyen idén Ön is válaszadónk!

Tisztelettel:
Puskás Péter – Kleffmann és Partner Kft. – https://www.kleffmann.com/hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Az exportadatok hatására drágultak az agrártermékek

2020. február 5. 09:02

A vírus kitörése a kereskedelmi háborúra is kihathat, Kína már szinte biztosan nem fogja tudni tartani az első fázisban tett ígéretei egy részét, hiszen most kellene megérkeznie az első cseppfolyós földgáz állománynak.

Az exportadatokra vár az agrárpiac

2020. szeptember 10. 05:53

A párizsi árutőzsdén sem volt határozott iránya a kereskedésnek. A kukorica és a takarmánybúza ugyan drágább lett, de a repce kurzusa csökkent.

Három hónapos csúcson a kukorica ára

2020. július 2. 08:03

Két napig mind a négy kiemelt agrártermék ára emelkedett Párizsban, szerdára azonban már árnyaltabb lett a kép.

Az aszály miatt leállt a folyami szállítmányozás

2018. november 20. 10:35

Elsősorban a raktárkapacitás végessége miatt jelent problémát, mára ugyanis a Duna mellett található összes raktárat kibérelték, a termény jelentős része pedig még mindig a gazdáknál van.