Létezik olyan irányzat, ami szerint a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik.
A Somogy megyei Pusztakovácsiban, Berend Ferenc előző lapszámunkból már megismert földjein a kísérletek során a talajművelő retek, a lóbab, a homoki zab, a takarmányborsó, valamint a facélia kombinációja vált be. A nagyrészt télen kifagyó növények mindegyikének megvan a maga szerepe abban, hogy a kultúrnövények számára kedvezők legyenek az adottságok a direktvetéstől, egészen az aratásig.
Talajművelés retekkel
A talajművelő retket, vagyis a „Tillage Radish”-t kifejezetten takarónövénynek fejlesztették ki, könnyen kezelhető, akár 1 méter mélyen is meglazítja a talajt, valamint feltárja az abban rejlő tápanyagokat, ami mellett csökkenti a gyomnyomást.
„Ez a növény a boltok polcairól ismerős lehet, hiszen gyakorlatilag a jégcsapretek egy olyan változata, amit a talaj lazítására nemesítettek ki. A karógyökere ebben az esetben nagyjából három ujjnyi vastag, és egészen 0,5-1 méter mélységbe lenyúlhat. Általában azt szoktuk mondani, hogy a retek vastagsága megmutatja, hogy a terület mennyire bővelkedik tápanyagban” – fogalmazott kérdésemre Diriczi Zsombor.
A talajművelő retket, vagyis a „Tillage Radish”-t kifejezetten takarónövénynek fejlesztették ki
A Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője szerint a gazdálkodók körében a növény azért is kedvelt, mert nem képez nagy zöldtömeget a talaj felszíne felett, tehát nem a levelekbe koncentrálja az erőt, hanem a gyökérbe.
A Pusztakovácsiban földbe került „CCS 779 Tillage Radish” ráadásul három egymást követő -10 Celsius fokos éjszaka után kifagy, a gyökér helyén üreg marad, ami a csapadékvíz elnyelését segíti, de a talaj szellőztetését is elvégzi. „Július közepe után vethető. 45-60 nap alatt is jelentős zöld- és gyökértömeget produkál, azonban az előnyök maximális kiaknázása érdekében érdemes legalább 10 héttel az első fagy előtt elvetni” – tudtam meg a szakembertől.
Az elengedhetetlen elemek – a pillangósok
Kiemelten fontos szerepük van a no-till területeken a pillangósoknak, hiszen a nitrogénkötéssel nagy mennyiségű tápanyag kerül a talajba, amit aztán a főnövény, ebben az esetben a kukorica, felhasználhat a fejlődéséhez, termésképzéséhez.
A lóbab gyökerzetén is jól látszik, hogy mindenféle oltás nélkül rengeteg rajta a gümő
„A Pusztakovácsiban elvetett lóbab gyökerzetén is jól látszik, hogy mindenféle oltás nélkül rengeteg rajta a gümő, tehát a Rhizobium baktériumok hatékonyan kötik meg a levegőből a nitrogént. Ezzel plusz tápanyagot juttathatunk a tavasszal ide kerülő kukoricának. Emellett az is jól látszik, hogy erős, karószerű gyökérrel rendelkezik, ami szintén hozzájárul az ideális talajállapot eléréséhez. pH-tól, talajtípustól függetlenül nagyon jó eredményeket érünk el vele az ország minden táján” – fogalmazott Diriczi Zsombor.
Szintén népszerű a no-till technológiát alkalmazó termelők körében a takarmányborsó és a homoki zab, amik a keverék olcsóbb komponensei közé tartoznak. „A nitrogénmegkötés mellett a borsó a maga kúszó habitusával jól kitölti a többi növény között fellelhető térrészeket, így megfelelő borítást biztosít a területen”.
A borsó jól kitölti a többi növény között fellelhető térrészeket
Talajlazító növények a felső 10 centiméterre
A homoki zabnak is számos előnye van, például a felső, sekélyebb rétegeket lazítja, teszi morzsalékossá. „Emellett a fotoszintézis eredményeként rengeteg cukrot pumpál a talajba, ezzel pedig táplálékot nyújt a talajlakó élőlényeknek, mikrobáknak. A felszín felett ez a növény adja a legnagyobb zöldtömeget. A direktvetéskor elfekszik, és ez a szármaradvány nyomja el a gyomokat a frissen vetett kukorica esetében. A legjobb talajtakaró lesz belőle” – húzta alá Diriczi Zsombor, és állítását bizonyítja, hogy az őszi betakarításkor még látszottak a megsárgult szármaradványok a kukorica alatt, a talajt teljesen beborítva.
A homoki zab a felső, sekélyebb rétegeket lazítja – állítja Diriczi Zsombor
A takarónövény-keverék ötödik eleme a zöldítés bevezetése óta egyre népszerűbb facélia, ami szintén számos jó és hasznos tulajdonságával járul hozzá ahhoz, hogy a területen ne kelljen gépesített talajművelést végezni a kukorica direktvetése előtt.
„A facélia nagyon jó mézelő növény, tehát táplálékot nyújt a beporzó rovaroknak, ami mellett karakteres, erős gyökere is van. Ez szintén jelentős lazítást végez a felső 10 centiméteren. Emellett ennek a növénynek van egy olyan „szokása”, hogy az elöregedő leveleit idő előtt lehullajtja a talajra, amivel a felszín közelében tevékenykedő talajlakó élőlényeknek nyújt táplálékot” – mutatta be a facélia előnyeit az ügyvezető.
A facélia szintén számos jó és hasznos tulajdonságával járul hozzá a no-till technológia hatékony gyakorlásához
A minimum till és a no-till technológia a világ számos részén már bevett módszer, hazánkban ugyanakkor még csak kevesen próbálkoznak vele, leginkább a tapasztalatgyűjtés, kísérletezés kezdődött meg, így, ha valaki érdeklődik a módszer iránt, érdemes elbeszélgetnie azokkal, akik már évek óta csökkentett talajműveléssel dolgoznak földjeiken. Ilyen többek között Berend Ferenc, akiről előző, februári lapszámunkban olvashatták cikkemet.
