Növénytermesztés

Zöldítés okosan és hasznosan

Agrofórum Online

Ismét eljött az aratás és utána gazdanyelven a „zöldítés” ideje, azaz kerülnek földbe a másodvetések. Sokan meg is kerestek a héten ezzel kapcsolatban kérdéseikkel, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

Először nézzük, hogyan kell „zöldíteni”, hogy ne bukjunk támogatást, majd írok arról is, hogy ha már zöldítünk, hogyan csináljuk azt minél nagyobb haszonnal!

Az ’ökológiai jelentőségű másodvetés’ (EFA másodvetés) a Zöldítés gyakorlatában meghatározott fogalom. A gazdálkodó bármelyik, a MePAR-ban támogatható területként nyilvántartott tábláján megvalósítható.

A támogatás érvényesítéséhez a főszabályok ezeknél a másodvetéseknél a következők:

  • Nem számít 1:1-ben ökológiai jelentőségű területnek (EFA-nak). A parlagon hagyott területtel ellenben az ökológiai jelentőségű másodvetés csak 0,3-as szorzóval súlyozott, azaz 10 hektár másodvetés csak 3 hektár EFA-nak minősül. (Emlékeztetőül: az összes támogatott terület 5%-a kell, hogy EFA terület legyen!)
  • Minimum 2 faj keverékéből álló zöldtrágya vagy téli takarónövénylehet EFA másodvetés.
  • Az elszámolható fajok: lóbab, szegletes lednek, takarmánybükköny, hajdina, facélia, alexandriai here, cirok, kerti zsázsa, fehérvirágú csillagfürt, sárga virágú csillagfürt, kék virágú csillagfürt, édes csillagfürt, somkóró, perzsahere, vöröshere, fehérhere, korcshere, szöszösbükköny, bíborhere, olaszperje, olajretek, fehérmustár, takarmányrepce, zöld rozs (beszántás kalászolás előtt), sziki kender, négermag, abesszin vagy etiópiai mustár, fekete zab, pannonbükköny, len, takarmánybaltacim, meliorációs retek
  • Az egységes kérelem beadásakor már a tervezett vetés időpontját, helyét és méretét jelölnie kellett, most ne felejtse el, hogy a tényleges vetés után 15 nappal be kell jelentenia kérelem felületén.
  • Az EFA másodvetést legkésőbb október 1-igel kell vetni!
  • Nem kötelező a minősített, fémzárolt vetőmag használata!
  • Minimum 60 napigjelen kell lennie a földterületen!
  • A vetéstől a leforgatásig tilos a növényvédőszer használataezeken a parcellákon, beleértve a csávázószert is! Ennek tényét pedig a gazdálkodási napló ide vonatkozó lapjainak szakszerű vezetésével igazolhatja a helyszíni ellenőrzés során. Így a GN01, GN06, GN07, GN19 és amennyiben releváns, a GN17 és GN18 betétlapjait kell bemutatni ellenőrzés során az ellenőröknek, valamint 5 évig meg kell azt őrizni!
  • Nemcsak a vetést, hanem a beforgatást is be kell jelentenia kérelem felületén, szintén 15 napon belül.
  • tényleges vetés az eredeti tervezettől eltérő helyen is megvalósulhat, de figyelemmel kell lenni arra, hogy annak nagysága csökkenhet (az 5% EFA határig), azonban nem növekedhet. Ha az egységes kérelemben bejelentetthez képest nagyobb mértékű másodvetés valósul meg, úgy azon EFA másodvetésként csak az eredeti nagyságú területet szabad bejelenteni, a többlet másodvetést külön táblaként, hagyományos másodvetésként szükséges bejelenteni.

Eddig a konkrét szabályokról volt szó, most nézzük, hogyan tegyük hasznosabbá az EFA másodvetésünket, avagy ha már egyszer zöldítünk, csináljuk jól!

Ami ennek a bekezdésnek a megírására sarkalt, az az ilyenkor leggyakrabban látott repce-mustár vagy repce-olajretek keverék másodvetés és az ebből adódó növényvédelmi problémák. Évek óta kongatjuk a vészharangot növényvédős kollégáimmal, hogy nem jó gyakorlat ez. A repce olyan növényvédelmi problémáit fokoztuk ezáltal pár év alatt, ami lassan átbillenti a repce növényvédelmi költségeit a profitábilis szintről az abszolút veszteségesre.

Az ilyenkor általában második-harmadik nemzedék rajzását élő repcedarázs például köszöni szépen, növényvédőszeres kezelés nélkül nagyszerűen fel tud szaporodni az ilyen másodvetéseken és ezáltal nem csak közvetlenül azzal okoz kárt, hogy a másodvetésünket tarra rágja… A repcebolha ugyanez a kategória és tegyük hozzá, mindkét faj szereti a rokon növényeket is fogyasztani.

Ezért első és legfontosabb szempont, amit „elvitelre” ajánlok: az az INTEGRÁLT szemlélet ebben az esetben is! Ne csak a támogatást nézzék, ne csak az előírásoknak akarjanak megfelelni, nézzék azt, mekkora kárt okozhatnak saját maguknak is, ha a zöldítésnek ezt az elemét nem megfelelően alkalmazzák. A másodvetést ugyanolyan fontos elhelyezni térben-időben, mint a vetésforgónk többi elemét! Nem csak növényvédelmi, de tápanyaggazdálkodási és egyéb agrotechnikai szempontból is érdemes végiggondolni alaposan, hogy milyen növényt alkalmazzunk erre a célra.

Ehhez az alábbi fő pontokon menjünk végig:

  • A legcélszerűbb a korán lekerülő kalászosok után betervezni az ökológiai másodvetést, azonban mindenképpen vegyük figyelembe a gabonában alkalmazott gyomirtó esetleges utóhatását a keverék kiválasztásánál. A táblára tervezett következő kultúrára is gondoljunk! A másodvetések talajszerkezetre gyakorolt hatása, vízfelhasználása, nitrogén megkötése mind-mind hatással van a következő kultúrára.
  • Nem célszerű egy családba tartozó keveréket alkalmazni, hiszen ez túl nagy kockázatot rejt az azonos kártevők, kórokozók miatt. Ha ezek miatt nem jön létre megfelelő állomány, akkor akár a támogatást is bukhatjuk. A fő vetésű kultúrával se legyen rokon faj, a már említett példán át, ne szaporítsuk fölöslegesen a növényvédelmi bajainkat!
  • A vetési idő megválasztása sem mindegy. Ha túl korán kerül elvetésre a másodvetésünk nem biztos a megfelelő kelés, azonban ha sokáig hagyjuk a területen és magot érlel, akkor a következő kultúrában kell számolnunk árvakelés megjelenésével.
  • Ha tehetjük a kötelezően előírt minimum 2 fajon túl törekedjünk a minél több fajból álló keverék vetésére. Ezzel nem csak a biodiverzitást növeljük, hanem csökkentjük az időjárási szélsőségekből eredő termesztési kockázatot is.
  • Szintén nem jó gyakorlat a gazdaságossági szempontok miatt „tessék-lássék módon” minimálisra csökkentett magnormát alkalmazni. Törekedjünk a minél nagyobb talajborításra, ezzel a gyomosodást és a talajeróziót is megakadályozhatjuk.
  • Ha igazán profitálni szeretne a zöldítésből, akkor variálja úgy a másodvetésű növényeket, hogy ne csak a talajt lazítsa (pl. olajretek), hanem a nitrogént is kösse meg (pl. alexandriai here).
  • Mindig vegyük figyelembe az adott termőhely adottságait is! Egy-egy keverék teljesen más képet mutathat két különböző termőhelyen. A saját tapasztalatok a legfontosabbak minden szempontból, így ne legyünk restek a másodvetett táblákat sem szemlézni folyamatosan.

A fentiek figyelembevételével egy jól megtervezett ökológiai másodvetéssel nem csak a támogatás miatt húzhatnak hasznot!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Egy szerethető KWS Kashmir kukoricaállomány a Nyírségben

2020. szeptember 24. 19:04

Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.

FIGYELEM, FIGYELEM!

2020. szeptember 21. 11:31

10 éve vagyunk a piacon! Munkatársaink sokat tettek azért, hogy mostanra, amikor újabb nagy lépésre szánta el magát anyavállalatunk, mindenki számára ismertek legyenek a Caussade genetikát hordozó kalászosok. Minőségi vetőmag előállítást, eredményességet hirdető, több francia cég összeolvadásával új cégcsoport jött létre LIDEA néven.

Mindent a zöldítésről: Zöldítő vetőmagkeverékek kiválasztásának szempontjai a 2020-as szezonban

2020. július 6. 05:47

A nyári betakarítású növények lekerülését követően ismét kezdődik a zöldítési szezon. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén sem lesz egyszerű jó döntést hozni.

A lucerna nyár végi telepítése

2019. július 30. 08:14

A lucerna sokoldalúan használható, pillangós virágú szálas takarmánynövény, amely a legnagyobb termést adja egységnyi területről. A sokoldalú felhasználás mellett említést érdemel még a lucerna vetőmagtermesztés is.

A zöldítő keverék idei kiválasztásakor mire érdemes odafigyelniük a repcetermesztőknek?

2019. március 25. 09:50

Hazánkban az elmúlt években az őszi káposztarepce vetésterülete jelentős mértékben nőtt (2013: 211 000 ha, 2018: 308 000 ha), és a legstabilabb jövedelmet biztosító szántóföldi kultúrává vált (1. ábra). Azonban eredményesen továbbra is csak magas technológiai színvonalon és kellő odafigyeléssel termeszthető.

A tájelemekről - nem csak zöldítőknek I. rész

2019. május 21. 08:27

Számos kutatás foglalkozik a mezőgazdasági térségek tájszerkezetének vizsgálatával, az eredmények egybehangzóak: egyértelmű párhuzam vonható a szántóföldek terjeszkedése, illetve a természetközeli felszínborítás és ezzel együtt a biodiverzitás csökkenése között.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420