Növényvédelem

A cukorrépa cerkospórás levélfoltosságáról

Agrofórum Online

A cukorrépa fertőző betegségei között elsősorban vírusokat és gombákat találunk. A virózisok közül a répa nekrotikus sárgaerűség (rizománia) vírus jelenti a legnagyobb veszélyt a termesztés eredményességére. Gombás eredetű betegségek egész sora képes megtámadni a cukorrépát, melyek közül gyakoriságukat tekintve két betegséget kell kiemelnünk. Az egyik a gyökérfekély, melyet több – 6-8 – gombafaj képes létrehozni, a másik nagyon gyakori betegség a cerkospórás levélfoltosság.

 

A betegség tünetei

A betegség első tünetei általában június folyamán jelennek meg, amikor először a legidősebb leveleken 2-4 mm átmérőjű vöröses, lilás szegélyű szürke színű foltok láthatók. A foltok száma egyre növekszik, ami végül az egész levél pusztulásához vezet. A tünetek a mind fiatalabb levelekre is átterjednek, végül csak a szívlevelek maradnak egészségesek. A fertőzés a levélnyelekre, onnan a nyakra is átterjed és hosszúkás sötétlila, majdnem fekete foltokat okoz (1. kép).


1. kép A cerkospórás levélfoltosság tipikus tünetei (C. beticola) (Fotó: Dr. Gergely László)

Magrépákon a fertőzés a magszárra és a virágzatra is átterjed és megjelenik a gomolytermésen is.

A betegség kórokozója és annak biológiája

A kórokozó a Cercospora beticola, egy penészszerű (konídiumtartós) konídiumos gomba.
A betegség két alapvető fertőzési forrásból támad. Az egyik lehetséges fertőzési forrás a vetőmag, a másik a fertőzött növényi maradványokat hordozó talaj. (A fertőzött növényi maradványokban a gomba micéliumos alakban van jelen, majd a micéliumok szkleróciumokat képeznek, melyek két-három évig is életképesek maradnak.) A kórokozó fennmaradásának és terjedésének okait vizsgálva fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a kórokozónak kiterjedt gazdaköre van, szinte minden Beta-nemzetségbe tartózó fajt képes megbetegíteni – így például a legtöbb céklafajta nagyon fogékony a betegség iránt.

Terjedése szempontjából fontos a kórokozó és a kórfolyamat környezeti igénye: csapadékos, párás, meleg időjárás kedvez a betegség előretörésének. Ilyenkor a beteg foltokon a rövid, sötétbarna konídiumtartókan képződnek a halvány zöldes-barna, hosszúkás 4-6 harántfallal osztott konídiumok, melyek alapja lekerekített, csúcsuk hegyes. A többsejtű konídiumok minden egyes sejtje képes önállóan csírázni és a gazdanövényre kerülve a fertőzést végrehajtani. A konídiumok a szél segítségével nagy távolságokra képesek eljutni. Mivel a párás, meleg – 24-28 ºC körüli – hőmérséklet mellett 7-9 nap az inkubációs idő, a kórokozó nemzedékei gyorsan követhetik egymást, igen könnyen járványos méreteket ölthet a betegség – tehát a járvány súlyossága a korai fellépésen túl a nemzedékek számától függ.

A betegség kártétele

A betegség kártételének egyik forrása, hogy rohamosan csökkenhet az ép asszimilációs felület, ennek következtében nagymértékben csökkenhet a répatest növekedése. A veszteséget fokozza, hogy a beteg növény a levelek pusztulása után új leveleket fejleszt. Ez a levélváltás két, esetleg három alkalommal is végbemegy és ilyenkor a répatest cukortartalma szolgáltatja az energiát az új levelek képzéséhez, tehát veszít a répatest a cukortartalmából (2. kép).


2. kép A súlyos fertőzés nyomán már csak a legfiatalabb levelek élnek (Fotó: Dr. Békési Pál)

A kórokozó variabilitását, a kórfolyamat biológiáját és a betegség kártételét a már elhunyt Dr. Kiss Ernő kutatta. Megállapítása szerint az erőteljes fertőzés nyomán 15-25 %-kal csökken a termés mennyisége, 0,5-1,5 %-kal a cukortartalma – ami összességében a hektáronként megtermelt cukor mennyiségét 25-35 %-kal csökkenti. Magrépa esetében 10-20 %-kal csökken a magtermés és 5-10 %-kal romlik a mag csírázóképessége, nem beszélve arról, hogy ilyenkor a fertőzés maggal történő továbbvitelének lehetősége fokozott.

A védelem lehetőségei

A genetikai védelem lehetőségei rendkívül jók: a fajták között igen nagy fogékonyságkülönbségek tapasztalhatók: közöttük a teljes rezisztencia és a nagymértékű fogékonyság között minden átmenetet megtalálhatunk. A nemesítői munka eredményességét dicséri, hogy a genetikai védelem jó lehetőséget kínál egy másik betegség elleni védelemhez is: vannak olyan cukorrépafajták, melyek a nekrotikus sárgaerűség vírussal (rizomániával) szemben toleránsak,  ugyanakkor a cerkospórás levélfoltossággal szemben rezisztensek (3. kép).


3. kép Cukorrépafajták a cerkospóra-provokációs kísérletben: a bal oldali tábla az ellenálló fajtát, a jobb oldali a fogékony parcella állományát jelöli – (Cb-R és F fajta) (Fotó: Dr. Gergely László)

Az agrotechnikai védelem alapja a 4-6 éves vetésforgó betartása. Kerüljük a cukorrépa vetését a mély fekvésű táblákon és erdőterületek szomszédságában. Az agrotechnikai védekezés része a gyomok távoltartása, ugyanis a Beta-fajokon kívül számos gyomgazdája van a kórokozónak. A védelem része a fertőzött növényi maradványok mély alátakarása, ajánlatos a „szomszéd-hatás” kerülése is. A lombtrágyák hatékonyan javítják a növények kondícióját, különösen a jó mangán- és bórellátottságot kell biztosítanunk.

A kémiai védelem elengedhetetlen a közepes vagy közepesnél nagyobb fogékonyságú fajták termesztése során.
A védelemnél kontakt és szisztémikus készítmények, illetve ezek kombinációinak széles választéka áll rendelkezésünkre.

Kontakt hatású szerek közül a réztartalmú szerek egész sorából választhatunk. A szisztémikus szerek közül úgy a triazol-számazékok, mint a strobilurinok, illetve ezek kombinációi hatékonyak.

A védekezés eredményessége szempontjából fontos a védekezési idő helyes megválasztása. Június elejétől a külső, legidősebb leveleken jelennek meg az első levélfoltok. Az első cerkospórás levélfoltok megjelenésekor – különösen, ha párás, meleg időjárás árható – az első védekezést végre kell hajtani. Fogékony fajták esetében átlagos évjáratban legalább két-három védekezésre van szükség, csapadékosabb és mégis meleg nyarakon további gombaölő szeres beavatkozásra is szükség lehet. Többnyire augusztus első dekádjában válik szükségessé az utolsó kezelés, ennek két-háromhetes védőhatását követően már nincs szükség további védekezésre, ugyanis augusztus harmadik dekádjától a mind hűvösebb éjszakák és általában a csökkenő hőmérséklet nagymértékben lelassítja a betegség terjedését.

Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár – Szentendre

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Kiemelkedő hozam a Water Retainer - VízŐr® használatával a cukorrépa termesztésben

2018. március 22. 19:46

Hazánkban a talajok jellemző módon jóval több víz tárolására lennének képesek, mint jelenlegi állapotukban.

Szépen haladnak az őszi munkák

2018. október 16. 08:05

Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra.

Már csak a cukorrépa betakarítása maradt

2018. november 9. 07:47

A cukorrépa kivételével befejeződött az őszi szántóföldi növények betakarítása, kukorica, napraforgó és szója termésekből megfelelő árualap áll rendelkezésre, biztonságos az ország ellátása, és jelentős mennyiség marad exportra is.

Az ipari növények termesztése kissé visszaszorult

2020. augusztus 21. 09:10

A cukorrépa területe több évi növekedés után 2018-ban és 2019-ben is számottevően csökkent.