Növényvédelem

A Luna szercsalád a gyümölcstermesztésben

Agrofórum Online

Napjainkban már a IV. ipari forradalom zajlik, aminek mozgató rugója a számítástechnika. Ehhez kapcsolódóan különböző technikai és technológiai megoldások eddig soha nem tapasztalt széles kínálata jelent meg a gyümölcstermesztésben. Segítik és képessé teszik a termelőt a fogyasztók új igényeinek kielégítésére.

 

Ezek közül az új igények közül a minőség és az élelmiszer biztonság a két legfontosabb. A minőség, a szép és ízletes gyümölcs (különösen, ha tetszetősen van becsomagolva, vagy feldolgozva) ma már alapkövetelmény. Ráadásul sok gyümölcs esetében ez az igény mára elvesztette szezonális jellegét, tehát égész évben ugyanazt a minőséget kell a pultra tenni. A kevésbé tetszetős, esetleg hibás küllem még akkor is nehezen eladható, ha az igazoltan az ökológiai termesztés eredménye, tehát a szép, egészséges gyümölcs itt is alapelvárás.  Az élelmiszer biztonság viszont egy olyan rohamosan fejlődő új terület, ami már nem csak a kemikáliákból, elsősorban növényvédő szerekből származó maradék értékeket figyeli, hanem az egyéb egészséget veszélyeztető anyagokat is (öntöző víz minősége, talajszennyezettség, nehézfém tartalom, metabolitok, gomba toxinok stb.). Ráadásul olyan labor háttérrel, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A termelőnek tehát azt, hogy minél tovább eltárolhassa a gyümölcsöt (és így a piacon tudjon maradni), minden eddiginél jobban össze kell egyeztetnie az élelmiszer biztonsági követelményekkel.

A gyümölcs tárolása során keletkező veszteségnek nagy részét fitopatogén gombák okozzák. Jelentőségük az alma és a körte esetében a legnagyobb, mivel tárolási idejük a mérsékelt övi gyümölcsfajok közül a leghosszabb. Ezek a kórokozók a gyümölcs kifejlődése alatt kerülnek a gyümölcsökre, és a betárolt állományon az idő előrehaladtával más és más gombafaj károsítása erősödik fel. A tárolhatóság egyik fontos eleme tehát az, hogy a gyümölcs egészségesen legyen leszüretelve, illetve betárolva. Az ezt segítő növényvédelmi technológiák két fő irányvonalat vázolnak fel. Az egyik, hogy a szüret előtt az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő szigorú betartása mellett, egy olyan készítménnyel történjen a kezelés, ami ezek ellen a betegségek ellen hatékony. A másik – ami inkább a közeli jövő -, hogy hatékony kémiai növényvédelmet inkább a vegetáció első felében végeznek és az érést megelőző időszakban biológiai megoldással helyettesítik a kemikáliákat, ami garantáltan alacsonyabb szer maradék értékeket eredményez.

A Luna szercsalád két eddig engedélyezett készítménye a Luna Experience, illetve a Luna Privilege mind a két irányvonalba beilleszthető. Mind a két készítmény alapja lehet a vegetáció elején alkalmazott technológiáknak, de a tolási betegségek ellen is felhasználhatók az érési időszakban. Ez elsősorban a fluopiram hatóanyagnak köszönhető, amely mind a két készítményben megtalálható. Hatása túlmutat a hagyományos értelemben vett növényvédelmen, valójában az élelmiszer lánc végéig terjed. Olyan gyümölcsök, mint az alma és a körte láthatóan betegség mentsebben kerülnek ki a hűtőházból, míg a cseresznye, a meggy vagy az őszibarack szállíthatóbbá válik, így a veszteség kisebb. A „Lunák” tehát nem csak a vegetáció elején, a gombák elleni védelemben, hanem a termés tökéletes beérésében és eltarthatóságában is új lehetőséget hoztak és adnak a termelők kezébe.

Lovász Csaba
Bayer Hungária Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.

A duzzadó vagy fakadó rügyekben fagykárokkal lehet számolni

2018. március 18. 23:35

Az őszi kalászos gabonák és a káposztarepce már szinte mindenütt megkapta az első fejtrágyát, ez meg is látszott a határ képén, hiszen a vetések üdítően zöldellenek. Most ezt a kedvező képet zavarta meg a visszatérő télies idő.

A borsó gyomirtása

2018. november 21. 09:37

Az összeállításban a különböző hüvelyes növények termesztésekor alkalmazható gyomirtási módszerekről olvashatnak.

A kaukázusi borostyán antraknózis betegsége

2020. május 30. 10:27

A kaukázusi borostyánnal Magyarországon főként botanikus kertekben, arborétumban és egy-két kiskertben találkozhatunk. A kaukázusi borostyán antraknózis betegségét okozó Colletotrichum trichellum kórokozó gombafajt 2016-ban azonosították hazánkban. Jelen publikáció célja, hogy ismertesse a kaukázusi borostyán antraknózis betegségének tüneti megjelenését, a betegséget okozó kórokozó gombát és felhívja figyelmet a természeti értékeinket adó növényfajok napjainkra jellemző rendkívüli növényvédelmi kitettségére.