Növényvédelem

A nyugati dióburok-fúróléggyel kapcsolatos 2019. évi tapasztalatok

Agrofórum Online

A 2019-es évben a késő tavaszi fagyok, az elhúzódó hűvös időjárás és a nyár végi/ősz eleji relatív vízhiány mellett a diósgazdáknak és házikert tulajdonosoknak egy másik problémával is meg kellett küzdenie, mégpedig a dió egy hazánkban néhány éve felbukkant károsítójával, a nyugati dióburok-fúróléggyel (Rhagoletis completa Cresson 1929) (Diptera: Tephritidae).

Imágóit 2011-ben mutatták ki hazai csapdákban, és azóta az ország több megyéjét elérve fokozatosan terjed keleti irányba, mára a nyugati megyékben tömegesen fordul elő, amivel komoly kihívások elé állítja a szakembereket és a házikerti tulajdonosokat.

A legyek jelenlétét leghatékonyabban július elején kihelyezett zöldessárga ragacslapokkal ellenőrizhetjük. Az imágókat júliustól októberig figyelhetjük meg. A nőstények a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió termésének zöld burkába süllyesztik, majd a lárvák táplálkozásának következtében az egész felületre kiterjedő, besüppedő, puha foltok jelennek meg, melyek igen hamar rothadásnak indulhatnak, és mindez a dió csonthéjának elszíneződéséhez vezet (1. kép). A „felszíni” károsítás a dióbélre is kihatással lesz. Elsődlegesen a dióbél színére, ami sötétebb árnyalatot kap, valamint a termés tömegére, amelyet jelentős mértékben csökkenthet. A problémát fokozza, hogy a lárvák jelenlétükkel utat nyitnak a kórokozóknak, következtében a termés megfeketedik, fogyaszthatatlanná válik és idő előtti hulláshoz vezethet.

1. kép: Korai fertőzés következtében a nyugati dióburok-fúrólégy teljes felületre kiterjedő kárképe (Fotó: Oláh Richárd)

Hazai vonatkozásban a közönséges dió (Juglans regia) miatt került a figyelem középpontjába, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy őshazájában, Észak-Amerikában a diófélék meghatározó kártevője. Magyarországon a közönséges dió mellett megtalálható egy másik diófaj is, a fekete dió (Juglans nigra). Sajnos a korábbi években kevés szó esett ennek a fajnak a légy terjedésében betöltött szerepéről, pedig éppúgy tápnövénye, mint a közönséges diónk (2. kép). A fekete diót először a 17. században hozták át Európába Észak-Amerikából. Manapság utak mentén lehet a telepítéseivel találkozni, de erdészeti hasznosítása sem elhanyagolható az értékes fája miatt, amit a bútoripar előszeretettel használ.

2. kép: A nyugati dióburok-fúrólégy imágója fekete dió termésén (Fotó: Oláh Richárd)

Az ilyen telepítések rezervoárként működnek, mint a közönséges szórvány diósok, ahol a legyek nyugodtan tömegszaporodhatnak, majd továbbterjedhetnek. A fekete dió esetében kevésbé szembetűnő a kárkép, mivel sokáig rejtve marad a károsítás és csak az éréshez közeledve jelennek meg az első sötétebb foltok (3. kép). Sajnos ekkorra a lárvák jelentős része elhagyja már a terméseket és a talajba húzódva megkezdik diapauzájukat. Szemben a közönséges dióval a fekete diónál a burok természetes úton nem reped föl, hanem vizenyősen ráfeketedik a dióra, amivel még inkább rejtve tartja a nyüvek jelenlétét.

3. kép: Nyugati dióburok-fúrólégy lárvák károsítása fekete dió termésén (Fotó: Oláh Richárd)

Komplex módon tudjuk csak felvenni a léggyel a harcot. Házikertben agrotechnikai védekezéssel is sikeresen gyéríthetjük az áttelelő populáció egyedszámát. Ehhez fontos, hogy ismerjük a légy rajzását, amiben segítségünkre lesz a csalogató anyaggal ellátott zöldessárga ragacslap. Abban az esetben, ha a szomszédságban nincs diófa, akkor a diófánkra kihelyezett több ragacslap segítségével is tudjuk gyéríteni őket. Viszont, ha megtörtént a tojásrakás, augusztus elejétől érdemes figyelnünk a terméseket. A fertőzés tüneteit mutató diókat, még a lárvák távozása előtt össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, még most októberben összegyűjtött termésekkel is javíthatjuk a következő évi esélyeket. Célunk ezzel, hogy a lehulló nyüvek ne juthassanak el a talajig. Kiegészítő eljárásként alkalmazható a betakarítás utáni talajművelés, mely kisebb mértékben, de csökkentheti a bábok számát. Ha a körülmények engedik a légy fő rajzásának idején (augusztus eleje-közepe) kontakt és/vagy felszívódó szerrel végzett kiegészítő permetezést is beiktathatunk. A kontakt szerek közül hatásosak a piretroidok, a felszívódók közül megfelelő gyérítő hatással bírnak a neonikotinoidok.

Oláh Richárd
Aro-Peritum Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Mi okozhat mézgafolyást a csonthéjas gyümölcsfáknál?

2019. november 27. 12:17

K. Dezső kérdése: Csonthéjas gyümölcsfáimon gyantafolyást vettem észre. Esetleg növényvédelmi probléma okozza? Mi a teendőm vele?

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Egy más megoldás a fenyércirok ellen!

2019. szeptember 10. 13:58

K. Margit kérdése: Környékünkön rengeteg a fenyércirok az utóbbi időben. Miért szaporodott és szaporodik el a fenyércirok, mit lehet ellene tenni?

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.