Növényvédelem

A repce kora tavaszi kártevői

Agrofórum Online

A repce az egyik olyan kultúrnövényünk, amelynek termesztése során egyedülálló módon nem a gyomirtás, vagy netán a kórokozók elleni védekezés dominál a növényvédelem végrehajtása és költségvetése során, hanem az állati károsítók elleni védekezés.

A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg. A repceszár-ormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) hazánk mindegyik tájegységében megtalálható. A nagy repceormányos a nyugati megyékben gyakoribb, míg a Tiszántúlon sok helyütt a repceszár-ormányos a domináns faj. A szárormányos 2,5-3,2 mm hosszú szürkés színű kis bogár, amelyet a pajzsocska környékén levő fehér kitinszőrök tesznek könnyen felismerhetővé. A nagy repceormányos sem egy góliát, 3,2-4 mm-es testhosszával csak éppen érzékelhetően nagyobb a szárormányosnál.

Ennek a fajnak nincs fehér foltja. Ez a faji azonosító bélyeg ráadásul csak szabadon, vagy vizes tálcsapdában látható jól. A sárga ragasztós lapok által gyűjtött imágók esetében a kitinszőrök összeragadása, a ragasztó elszínező hatása miatt alig észlelhető. Igazság szerint nincs döntő jelentősége annak, hogy melyik fajt fogta éppen az adott csapda, mivel a repcében semelyik Ceutorhynchus faj sem tekinthető jó barátnak.

Ezek az ormányos bogarak a repcetáblák szomszédságában a füves, bokros, erdős részeken telelnek, gyakran a tavalyi repcék közelében. Már 6-8 Celsius fokos hőmérséklet esetén megjelennek, de betelepülésük, repülésük 14-16 fokos hőmérsékletnél válik intenzívvé. A nagy repceormányos hőmérsékleti küszöbe picivel alacsonyabb, mint a szárormányosé, így hamarabb is jön elő és települ be a repcékbe. Nagyon lassú kitavaszodás esetén a két faj rajzása, a repce állományokba való berepülése között fél-egy hét különbség is kialakulhat.

Nagy repceormányos imágója

Mindkét kártevő faj a betelepülést követően 10-12 Celsius fokos hőmérséklet felett érési táplálkozást folytat és csak utána áll neki párosodni, majd petét rakni. A bogarak kártétele elenyésző, sok esetben észrevehetetlen. Az igazi gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Bár van némi különbség a két faj peterakási helye között, de a jelenlegi modern, robusztus növekedésű és igen gyors kezdeti növekedésű fajták és hibridek esetében már alig érzékelhető. Mindkét faj egyaránt petézik és károsít a szárban és a vaskos levélnyelekben.

Az ormányosok lárváinak kártétele következtében visszamarad a repce fejlődése, a növény torzul, sok esetben a szára fel is reped. Ez másodlagos fertőzésekhez, pl. a Phoma lingam gomba kártételéhez is vezethet. A növények torzulása önmagában nem lenne olyan nagy probléma, hiszen a repcét nem dísznövénynek termesztjük, de a megzavart víz- és tápanyag-forgalom miatt e károsodott növények sokkal több becőt rúgnak el, mint az egészségesek.

Repceszár-ormányos lárvájának károsítása

A repcét támadó rovarok, így ezek az ormányos bogarak is jól repülnek a sárga színre, így sárga tálakkal vagy ragasztós lapokkal eredményesen csapdázhatóak. Mindkét csapdatípusnak megvannak a maga előnyei és sajnos a hátrányai is. Vadak által sűrűn járt területeken nem igazán szerencsés a sárga tál használata. A vaddisznó pl. szívesen iszik belőle és ivás közben rendesen telehordja az ormányán és pofáján levő szennyeződésekkel. Utána az a sárga tál már nem fog működni. A sárga tálakat a növényzet felső szintjével kell egy szintben tartani, amelynek kialakítása műszaki problémát is jelenthet. A sárga ragasztós lapok viszont száraz időjárásban szeles idő esetén válhatnak akár órák alatt használhatatlanná a porszennyezés miatt.

Bármelyik típusú eszközt használjuk is a károsító bogarak előrejelzésére, a csapdákat 1-2 naponta ellenőrizni kell. Naponta 3 nagy repceormányos, vagy 5 szárormányos esetén a védekezés szükségessé válik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor azonnal védekezni is kell. A bogarak még jó időben is 2-3 napig érési táplálkozást folytatnak, csak azután párosodnak és kezdenek el petéket rakni. Az elpusztításukra tehát egészen a peterakásig van idő.

Ráadásul az időjárás sok esetben nem nagyon siet a repcetermesztő gazdák segítségére. Így volt ez 2013-ban és idén is, amikor a már megindult rajzást egy erőteljes lehűlési hullám félbeszakította. Hideg időben a betelepült bogarak sem táplálkoznak, hanem hibernálódva, fázósan kucorognak valahol a repce tövénél. nem mozognak, nem csinálnak semmit, ha inszekticidet juttatunk ki a területre, azzal nem találkoznak.

Ormányosok rajzásának követésére kihelyezett sárgatál

Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok megmutatják ugyan, hogy aktuálisan mennyire mozgékony a területünkön élő ormányos populáció, de a védekezési döntést mindenképpen a rá következő időszak időjárásának figyelembe vételével kell meghozni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Permetezőgép a somogyi dombokra szabva

2018. november 22. 14:20

Az első Hardi permetezőgép 12 évvel ezelőtt került Kiss Lajos családi gazdálkodó tulajdonába, és azóta is járja a Somogy megyei földeket. Idén egy új Navigator 4000 permetezőgéppel bővült a gépállomány.

Gépészet Videó

Miért és hogyan végezzük el a tavaszi lemosó permetezést?

2020. február 24. 06:38

Cs. Judit kérdése: Tavaszi lemosó permetezés? Miért és hogyan végezzük el? Mikor van itt az ideje?

Jelentősen felerősödött a bagolylepke fajok aktivitása

2019. szeptember 3. 08:32

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.

Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról

2019. szeptember 12. 04:36

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubja által szervezett 397. előadáson vettünk részt szeptember 2-án, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának Budaörsi úti telephelyén.