Növényvédelem

A rhizopuszos rothadás és következményei

Agrofórum Online

A napraforgó egy régi gazdász mondás szerint a burgonyával együtt a „legbetegebb” növényfajok közé tartozik. Ez a megállapítás az elmúlt évtizedben javarészt idejét múlttá vált, mivel a jelenleg termesztésben lévő napraforgóhibridek túlnyomó többsége a legfontosabb napraforgó betegségekkel (Fehérpenészes szártő, szárközép és tányérrothadás, Alternáriás levél- és szárfoltosság stb.) szemben meglehetősen jó ellenálló képességgel rendelkezik. Ugyanakkor van egy olyan betegség, amely a napraforgót már öregedő, legyengült állapotában szokta elérni és megfelelő időjárási feltételek mellett akár még komolyabb termésveszteséget is okozhat. Ráadásul még egy járulékos kártétel is a számlájára írható, amelyet hazánkban kevésbé ismernek és így félreértések, pereskedések forrása is lehet.

Ez a betegség a napraforgó rhizopuszos korhadása. A betegségért több Rhizopus faj felelős, de döntően a Rhizopus arrhizus gomba okozza. E gombafajok mindegyike kimondottan gyengültségi és sebparazita. Egészséges napraforgót gyakorlatilag képtelenek megfertőzni. Viszont az érés során, főleg annak második felében a napraforgó növények vitalitása már erősen lecsökken, fogékonyabbá válnak az effajta „hullarabló” kórokozók támadásával szemben. Ráadásul sebzés is bőségesen éri ilyenkor a napraforgó növényeket. A rhizopuszos tányérrothadás a nevéből adódóan a tányért és a felső néhány levelet, pontosabban azok levélnyeleit szokta sújtani. E növényi részeken az érés során rengeteg rovar fordul meg. A rágó szájszervű hernyóktól a szívó szájszervű poloskák seregéig mindegyik sok, fertőzésre alkalmas sebet, azaz fertőzési kaput képes nyitni a Rhizopus fajok számára.

Súlyos rhizopuszos tányérrothadás – rengeteg elpusztult rovar

Ha ez kevés lenne, a nyár végi, augusztusi hatalmas napközbeni hőingadozások a már öregedő növényi szövetekben gyakran okoznak élettani eredetű sérüléseket, repedéseket. Ezek is kiváló fertőzési lehetőséget nyújtanak a sebparazita életmódú kórokozók számára.

A Rhizopus gombák fertőzése a növény víztartalmától és az időjárási tényezőktől függően okozhat nedves rothadást vagy száraz korhadást is. Ez utóbbi nem okoz semmiféle kárt a termelőknek.

Rhizopuszos száraz tányérkorhadás

A rhizopuszos rothadás során alapvetően alkoholos erjedés megy végbe a behatolt kórokozó tevékenységének következtében. Ez az alkoholos erjedés akkor is végbe megy, ha a Rhizopus fertőzést követően igen gyakran különböző, az Erwinia genuszba tartozó baktériumok által okozott másodlagos fertőzés is fellép, sőt azt már fehérjebontó baktériumok támadása is követheti.

Függetlenül a szekunder és azt követő fertőzések következtében kialakuló szaghatásoktól az ilyen fertőzött napraforgó állományok bizony bűzlenek az alkoholtól. Ez leginkább habos, nyálkás, eleinte enyhén likőr illatú exudátum formájában jelenik meg a tányér fonákán vagy a legfelső 2-3 levél nyelén.

Legyek isszák az alkoholos kicsorgó nedvet

Az alkohol viszont nagyon sok rovar számára meglehetősen vonzó csalétek is egyben. Nem szabad csodálkozni tehát azon, hogy az ilyen rothadási folyamattal érintett napraforgó-állományokban drasztikusan megemelkedik a különböző, döntően jól repülő rovarcsoportok tagjainak mennyisége. A legyek, méhek, darazsak mind, együtt hódolnak „Bacchus oltáránál”.

Ez a nyár végi mámor ugyanakkor veszélyes is lehet. Nemcsak békés, viráglátogató, beporzó szervezetek szürcsölik itt a cefrét, hanem kőkemény ragadozó rovarok is, mint pl. a különböző redősszárnyú darazsak. E fajok pedig sem józanul, sem pedig az alkoholmámor hatása alatt nem kegyelmeznek semmiféle egyéb rovarnak, ha éppen vitába keverednek velük, vagy egyszerűen csak táplálékra van szükségük.

A veszedelmes ragadozó lódarázs is hódol az alkohol mámorának

Sajnálatos módon a mézelő méhek sem képesek kivonni magukat az ilyen alkoholos erjedés alatt álló napraforgótábla csábító hatása alól. Tömegesen jelennek meg az érintett napraforgó-állományokban. E hatás következménye először mindenképpen az, hogy a méhrajok egyre nagyobb hányada nem tér vissza a kaptárba. Gyakorlatilag annyira „részeg” lesz, hogy kint marad a napraforgó tányérokon. Előbb-utóbb ezek az egyedek viszont biztosan elpusztulnak.

A mézelő méhek is az alkoholos mámor rabjai

A méhészek ebben az időszakban észlelhetik azt, hogy a kaptárakban csökken a hordást végző dolgozók száma. Ugyanakkor jó tisztában lenni azzal, hogy a méheknek ez a pusztulása ebben az időszakban gyakorlatilag független minden növényvédelmi tevékenységtől és döntően egy teljesen természetes körülmények között létrejött alkoholos rovarcsapda hatásának tudható be.

Fotók: A szerző felvételei

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Lótücsök tizedeli a palántákat

2019. április 30. 11:55

A növények fenológiai fejlődésükben előbbre járnak az ilyenkor megszokotthoz képest.

Drónos növényvédelem – a jövő, vagy forrófejűek szakmaiatlan technikai sportja? – Kérdések és válaszok a dróntechnológiával kapcsolatban

2019. január 7. 08:11

Az elmúlt időszakban rengeteg kétség és kérdés merül fel a dróntechnológiával kapcsolatban, mind szakmai, mind gazdálkodói oldalról. Morva Tamás az Agrárközösség növényorvosa és növényvédelmi üzletág vezetője az alábbi írásban összegezte a leggyakoribb kérdéseket és a válaszokat.

Beérett, lábon álló kukoricák kártevői

2018. január 23. 20:32

A kukorica kiterjedt kártevő közösségéből a talán legkevésbé ismert, jelentőségüket tekintve háttérbe sorolt kártevő csoportot képviselik az ún. időskori, szeneszcens kártevők.

A napraforgó-betegségek állománykezeléséről

2018. december 27. 06:33

A legfontosabb napraforgó betegségek (szárfoltosság és tányérbetegségeket okozó gombák) elleni kémiai védelem lehetőségeivel – különösen azok időpontjának megválasztását és a védekezés hatását illetően – kapcsolatos aktuális információkkal ismerkedhetnek meg Olvasóink.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420