Növényvédelem

A zöld őszibarack levéltetű peszticid-rezisztenciájának háttere

Agrofórum Online

A levéltetvek kártétele kettős: táplálkozásukkal fizikai károsodást okoznak a növényeknek, vírusvektorként pedig a betegségek átvitelével járulnak a termésveszteségek kialakulásához.

Míg a levéltetvek többsége egy vagy néhány tápnövényhez kötött, a zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) polifág, tápnövényköre széles. Körülbelül 40 családba tartozó, több mint 100 növényfaj szolgál táplálékául e fajnak. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindig talál táplálkozásra alkalmas növényt, ahol felszaporodása zavartalan. Polifág kártevők a takácsatkák és a sáskák között is találhatók, azonban csak a zöld őszibarack levéltetűre jellemző az, hogy a tavasz folyamán ivartalan úton szaporodik, genetikai szempontból azonos egyedek terjedhetnek szét a különböző növényfajokon. Amennyiben laboratóriumban tavaszra jellemző környezeti körülmények között tartják a Myzus persicae egyedeket genetikailag homogén populáció hozható létre.

Vajon mi állhat annak hátterében, hogy e levéltetűfaj számára ilyen sok növényfaj táplálékul szolgálhat? Hogenhout és kutatócsoportja (John Innes Központ, Egyesült Királyság) e kérdés megválaszolását a Myzus persicae genomjának szekvenálásával kezdte, majd az adatokat összehasonlították egy specialista faj – zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) –bázissorrendjével.

Meglepő, nem várt eredmény született. Abból kiindulva ugyanis, hogy egy faj képes több, különböző családba tartozó növényfajon táplálkozni, arra lehet következtetni, hogy mindezt több gén működése teszi lehetővé. A valóság azonban úgy tűnik ezzel ellentétes, a feltevés nem igazolódott be, a M. persicae genommérete az A. pisum-énak csak a felét érte el. A következő lépésben azt vizsgálták, hogy az őszibarack levéltetűben milyen génműködésbeli változások figyelhetők meg új tápnövényre kerülés esetén. Azt tapasztalták a kutatók, hogy rendkívül rövid idő, két nap elteltével két géncsalád kifejeződésében történtek változások. Amennyiben olyan genetikailag módosított növényre kerültek át az állatok, mely e megváltozott gén (cathepsin B) működését gátolta, a levéltetű túlélési és szaporodási esélyei szignifikánsan csökkentek.

A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy ezek az átkapcsolásra képes gének megkettőződés révén az evolúció korai szakaszában jöttek létre. Ez ahhoz hasonlítható, mintha egy potenciális genetikai sokféleség alakult volna ki a fajban, melyet a későbbi időszakok hangoltak finomra.

A zöld őszibarack levéltetű nemcsak a tápnövények közötti váltásra képes, hanem a rovarölő szerekkel szembeni gyors rezisztencia kialakítására is. Feltételezhető, hogy a kettő összefügg, ugyanis permetezést követően, a továbbállásra képes, más növényfajt választó rovarok a hatóanyag szubletális dózisával találkoznak csak, ami a rezisztencia kialakulásának forrása. A tápnövényváltás gátlása jelenthetné e folyamat lassítását – számolt be a kutatócsoport. A további vizsgálatok az ellenálló képesség genetikai hátterének feltárására fognak irányulni a közeljövőben.

Fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Veszély leselkedik az elvetendő gabonafélékre - jelentős fertőzések az árvakeléseken

2019. szeptember 11. 11:53

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

Gyomirtás: hatékonyan és kíméletesen a vonalakban is

2019. április 26. 06:16

Baranyában a bólyi gazdaság vetőmagtermesztés és -termeszttetés ágazatában viszonylag kis területen termesztett vetőmagok hatalmas értéket képviseltek, a bennük okozott esetleges kár nagyon nagy értékű lehetett. Az anya és apa vonalak fokozott, az árukukoricákat jelentősen meghaladó mértékű érzékenysége vizsgálatokat indokolt.

Kutatás és fejlesztés a jövő biológiai növényvédelméért

2018. május 15. 08:23

A mediterrán országokban mára a hajtatott paprikában 100 %-os a biológiai növényvédelem aránya, paradicsomban is már 70 %. Vajon mi lehet a biológiai növényvédelem sikerének titka?