Növényvédelem

Az a bűvös 4 gramm

Agrofórum Online

Az idei tél időjárása remélhetőleg visszabillenti az egyensúlyba azt a „bizonyos mérleget”, amelynek egyik serpenyőjében a károsítók, a másikban a növényvédelem van. Sok nem őshonos kártevőt tizedelhetett meg az eddigi hideg, és talán a kalászos gyomok sem fejlődtek folyamatosan a mínuszoknak köszönhetően, nem úgy, mint a korábbi években. Hátradőlni azonban nem szabad!

1. kép: Az Ergon Starnak köszönhetően a napraforgó árvakelés nem jelenik meg (2016. 05. 03., Cegléd)

Az úgynevezett grammos növényvédő szerek igen elterjedtek a hazai növényvédelemben: szó szerint elég néhány gramm a kívánt hatáshoz. Különösen kicsi a dózisa a metszulfuron-metilnek, melyből 4-5 g/ha-os aktív hatóanyag elég az érzékeny gyomok pusztulásához és a később kelők visszatartásához. Ebből következik, hogy a metszulfuron-metiles kombinációk (pl. Ergon Star) után nem kell sietni a tarlóhántással – nedvességmegőrzés szempontjából sok esetben azonban indokolt lehet –, mivel a hatóanyagnak aktív csírázásgátló hatása van, többek között a parlagfűre (Ambrosia artemisiifolia) is. Bizonyára sokan tapasztalták már azt a „klasszikus” jelenséget, amikor az aratással eltüntetjük a növénytakarást a parlagfű „feje fölül”, és egy hét múlva már virágzik. Ha ebben az időszakban csapadékosra fordul az időjárás, és nincs lehetőség megközelíteni a táblát valamilyen munkagéppel, akkor bizony izgulhat a terület gazdája, hogy lesz-e a villanyszámlán kívül még másik csekk is, amit be kell majd fizetnie. A metszulfuron-metiles kombinációkkal az előbb említett probléma kiküszöbölhető, és emellett mérhetően markáns a tartamhatása is a tárgyévi napraforgó árvakelés (Helianthus annuus) ellen.

Az ősszel és télen csírázó gyomok sok esetben indokolttá teszik a korai védekezést, de ha számítanunk kell a napraforgó árvakelés megjelenésére, akkor meg kell várni a csírázásához szükséges hőösszeget; természetesen ezt csak abban az esetben, ha kizárólag levélherbicidet használunk. A késlekedés elkerülése végett ezért célszerű olyan hatóanyagot választani, aminek van talajhatása is. A tartamhatásnak leginkább akkor van jelentősége, ha kicsit ritkább az állomány, és nem tud a kultúrnövény gyomelnyomó képessége kellőképpen érvényesülni. A metszulfuron-metilnél már 4 g aktív hatóanyag/ha-os dózisban megmutatkozik ez a hatás, és − átlagos időjárási körülmények között − tart egészen nyár közepéig, könnyítve ezzel a már említett parlagfű elleni védekezést is. Egy szántóföldi vizsgálatból kiderült, hogy a szóban forgó hatóanyagnál már 2 g/ha-os dózisban is jelentkezik a csírázásgátlás, de ez a mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy elkísérje a kalászosunkat a betakarítás végéig. Biztonságot a 4 g/ha-os adag nyújt számunkra, mint ahogyan ez az 1. képen is látható: egy Ergon Starral kezelt tábla, melyen megfigyelhető, hogy a metszulfuron-metil nem engedi a kaszatos kultúránk árvakelését „csibészkedni” még a művelőnyomban sem.

A tartamhatásnak azonban ára van. Fontos említést tenni arról, hogy extrém esetek sorozatos egymásra épülése esetén (úgymint: extrém száraz időjárási körülmények, forgatás nélküli talajművelés, lúgos kémhatásba hajló talajok vagy levegőtlen talajszerkezet… és ezek bárminemű kombinációi ) nem kizárt, hogy előfordulhat depresszív utóhatás az érzékeny kultúrákon (cukorrépa, zöldség növények, pillangósok, repce). A repce ebből a szempontból ma már kivétel lehet, ugyanis a fitotoxicitásra hajlamosító tényezők fennállása esetén tanácsos a területre CL repce fajtát vetni, mellyel véglegesen elkerülhető a nemkívánatos utóhatás (Szabó R.).  A külföldi vizsgálatok és a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gyakorlatban tábla szinten nem szokott előfordulni az említett jelenség, ha betartjuk a termékekre előírt mennyiségeket. A metszulfuron-metil 8 g aktív hatóanyag/ha-os mennyiségében azonban már érdemes számolni ezzel a hatással, de Magyarország határain belül e hatóanyag maximális dózisa 6 g/ha (kivéve a vasúti pályatestek).

A gyakorló szakember számára nem szokatlan, hogy előfordulhat olyan eset, amikor jelentkezik a táblán a dupla dózis a ráfedés miatt: a „csücskös tábla” legvégén, a forgóban vagy a tábla egész hosszában a permetezőkeret csatlakozásainál, annak elkerülése végett, hogy ne legyen gyomos háromszög vagy csík aratáskor. Ezeken a kis felületeken szokott leginkább megmutatkozni az érzékeny kultúrán az a fitotoxikus tünet, amit az előző év hagyhatott maga után. Ez a jelenség nem idegen a gyomszabályozás történetében, bár a földművelő számára korántsem szemet gyönyörködtető. A döntés a gazda kezében van. Választhat egy igen széles hatásspektrumot és tartamhatást, mely kiterjed a közönséges füstikére (Fumaria schleicheri), a napraforgó árvakelésre, a parlagfűre, a fehér libatopra (Chenopodium album) és néhány T4-es gyomnövényre. Ezen felül még mindig marad a kezében számtalan lehetőség a kockázat elkerülésére (forgatásos talajművelés, nem érzékeny kultúra vetése…). Ugyanakkor dönthet ellentétesen is: nem kockáztatja azokat a táblarészeket, ahol ráfedés lehet, viszont így lemond a tartamhatás adta előnyökről, vállalva a bosszúságot aratáskor és nem kevésbé a postai sorban álláskor, amikor is a parlagfű miatti büntetést kell majd befizetnie (habár letölthető már okos telefonokra is csekk befizető applikáció).

Az előzőekből következik, hogy az Ergon Star (A Kamikaze csomagban is megtalálható) igen széles hatásspektrummal rendelkezik, biztonságosan használható, és olyan additív tulajdonságokkal bír, amivel egy másik dimenzióban valósíthatjuk meg a parlagfű elleni komplex védekezést.

Gellén András
www.sumiagro.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A legfontosabb tudnivalók a Bayer-Monsanto felvásárlásról

2018. június 7. 07:30

A tervek szerint június 7-én lezárul a Monsanto felvásárlása, a vállalat neve Bayer marad. Az összeolvadás révén kétszeresére nő a mezőgazdasági üzletág.

Kipróbált növényvédelmi megoldások kalászosokban

2018. március 19. 07:47

A kalászos gabonafélék tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Miért és hogyan végezzük el a tavaszi lemosó permetezést?

2020. február 24. 06:38

Cs. Judit kérdése: Tavaszi lemosó permetezés? Miért és hogyan végezzük el? Mikor van itt az ideje?

A hazai őszi búza magtételek belső Fusarium-fertőzöttsége 2017-ben

2018. december 27. 10:36

NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán (NTAI) (és jogelődeinél) az 1970-es évek eleje óta figyelemmel kísérik az őszi búza belső Fusarium szemfertőzöttségét.