2017 őszén a csapadékos időjárás miatt az ország nyugati felében, leginkább Vas és Zala megyék savanyú, mély fekvésű talajain megjelent a repce gyökérgolyvás betegsége.
A betegség a káposztatermelők körében már régóta ismert, ám őszi káposztarepcében érdemi hazai előfordulását tavaly őszig nem publikálták. A régióra jellemző szűk vetésforgó, melyben az őszi búza és a repce évről évre egymást váltja, szintén kedvezett a kórokozó elterjedésének.
A Plasmodiophora brassicae szaporítóképletei minimum 3–6 évig, de akár 20 évig is életképesek a talajban. A gyökérszőrökbe zoospórák segítségével jut be, aminek következtében a repce gyökerén rákos daganatok keletkeznek (1. kép). A kialakult golyvák nehezítik a növény víz- és tápanyagfelvételét, a növény hervadásos tüneteket mutat. A betegség 30-40%-os termésveszteséget okozhat, súlyos esetben a legyengült növények a hideg telek hatására akár ki is pusztulhatnak, ezáltal 100%-os is lehet a terméskiesés. A Plasmodiophora brassicae jelenléte több mint 60 országban bizonyított, gazdanövénykörébe több száz faj tartozik. A kórokozó szaporítóképletei a munkagépekre felragadó sárral képesek tábláról táblára terjedni, ezért a megelőzés egyik legfontosabb eleme a gépek megfelelő tisztítása a fertőzött táblán végzett munkát követően.
Mivel a kórokozó rendszertanilag sem az állati kártevők, sem a gombák közé nem tartozik, eredményes vegyszeres növényvédelmi megoldás jelenleg nem ismert ellene. Védekezni vetésváltással, megfelelő gyomirtással (a keresztes virágú gyomok köztes gazdaként szolgálhatnak) vagy a fertőzött táblák repcetermesztésből történő kivonásával lehetséges (minimum 3-5 év). A fertőzött területeken a védekezés, illetve a még nem érintett területeken a megelőzés stratégiájának kialakításakor fontos, hogy elkerüljük a keresztes virágzatú komponenseket tartalmazó zöldítési keverékek használatát. A talaj pH-értékének növelése (meszezéssel) segít a kórokozó visszaszorításában, a betegség savanyú talajokon jelentkezik (2. kép). Ha módunkban áll, kerüljük az őszi káposztarepce korai vetését, ezzel is csökkentve a kórokozó számára rendelkezésre álló fertőzési ablakot. A táblákon megjelenő pangó vizek elvezetése vagy azok megelőzése talajműveléssel szintén sokat segíthet a kórokozó visszaszorításában.
Ha nem lehetséges a fertőzött táblák (3. kép) termelésből történő kivonása, megoldást nyújthat a rezisztens hibridek használata. A rezisztenciatörés elkerülése érdekében csak abban az esetben javasolt rezisztens hibrid használata, ha a fertőzés alapos gyanúja fennáll az adott területen.
Németország egyes tartományaiban a betegség egyre súlyosabb károkat okoz. Az elmúlt 10 évben a német köztermesztésben lévő golyvarezisztens hibridek aránya több mint háromszorosára nőtt. A RAPOOL jelentős nemesítői munkát végez annak érdekében, hogy ezeken a területeken az eredményes és gazdaságos repcetermesztés fenntartható legyen a jövőben is.
A MENTOR tagja annak a hibridkörnek, mely rendelkezik törzsspecifikus gyökérgolyva-rezisztenciával. Erőteljes kezdeti fejlődése segíti a korai fertőzési nyomás legyőzésében. Elsősorban a jó és nehezebb talajokon javasoljuk a termesztését. Az észak-európai regisztrációs vizsgálatok során bizonyította kiváló fagytűrő képességét, ezzel is elősegítve az optimális telelést, csökkentve a gyökérgolyva okozta téli kipusztulás mértékét. Állománymagassága közepes. Szárai egészségesek, vastagok, a MENTOR nem hajlamos a megdőlésre. Középkorai érésidő és könnyű betakaríthatóság jellemzi. A beltartalmi mérések során megfigyelhető volt a hibrid kiemelkedő olajtartalma.
A németországi fajtakísérletekben és a köztermesztésben is egyértelműen bizonyította a MENTOR, hogy képes megfelelő megoldást nyújtani azon gazdálkodók számára, akik gyökérgolyva sújtotta területen gazdálkodnak. 2016-ban a gyökérgolyva sújtotta területeken a legnagyobb terméspotenciállal rendelkező hibrid volt.
A MENTOR teljesítménye
Hozam/piaci teljesítmény | Jellemző/alkalmasság | |||||
Alacsony | Közepes | Magas | ||||
magtermés | x | x | x | x | ||
olajtartalom | x | x | x | x | x | |
Termésbiztonság | ||||||
szárazságtűrés | x | x | x | x | ||
kezdeti fejlődés erőssége | x | x | x | x | x | |
télállóság | x | x | x | x | x | x |
állóképesség | x | x | x | x | x | x |
regenerálódóképesség | x | x | x | x | x | |
betegség-ellenállóság | x | x | x | x | x | x |
Termőhelyjavaslat | ||||||
könnyű, laza talajok | x | x | x | x | ||
jó talajok | x | x | x | x | x | x |
nehéz, problémás talajok | x | x | x | x | x | |
Állományjellemzők | ||||||
korai vethetőség | x | x | x | |||
késői vethetőség | x | x | x | x | x | |
mulcsvethetőség | x | x | x | x | x | |
extenzívtechnológia-tűrés | x | x | x | x | x | |
korai érés | x | x | x | x | ||
késői érés | x | x | x | x | ||
betakaríthatóság | x | x | x | x | x | x |
Pálffy András
termékfejlesztő
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu
Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt