A termesztett növények számának csökkenésével, illetve a talajfertőtlenítő szerek használatának visszaszorulásával a pattanóbogarak és azok lárvái, a drótférgek minden eddiginél jobban felszaporodnak.
Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon. A drót féreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg… És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak.
A korai károsítás szinte észrevétlen marad, így sokan a vetőmagra fogják, hogy nem megfelelő csírázási eréllyel rendelkezett – de csak félreértik a tüneteket. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsulásukat.
A drótférgek védekezés nélkül minden táblában legalább 5-6%-os tőszám csökkenést okoznak, amely ugyan ekkora termés csökkenést jelent a végelszámoláskor
(40 mázsa/hektár napraforgó esetében ez 2 mázsa kaszattermést jelent, amelynek a jelen legi értéke 20 000 Ft).
Súlyosan fertőzött területeken a károsítás mértéke elérheti 25-50%-ot is. Utóbbi esetében a védekezés nélküli vetés után már csak az újra vetés – talajfertőtlenítővel együtt – jelent alternatívát.
A talajfertőtlenítés kockázatokkal is jár, mert egyes hatóanyagok a számunkra hasznos földigilisztákat is elpusztítja. A földigiliszták a talaj termőképességének a fenntartásában nélkülöz hetetlenek. Hiányukban a termésátlagok folyamatosan csökkenni fognak. Ezt a folyamatot drága pénzen, hektáronként akár több tízezer forintos költséggel megállíthatjuk, de egyszerűbb megkímélni a földigiliszták életét.
További részletek a Kwizda Belem termékéről >>>
