Növényvédelem

Hogyan fertőtlenítsük a talajt?

Agrofórum Online

A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja a talajfertőtlenítés kérdése, ugyanis a talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy permetezés esetén.

Ez a kérdés különösen az intenzív (fólia, üvegház) termesztés, vagy egymás után kerülő kertészeti kultúrák, monokultúrás termesztés esetén, illetve kiskerti, házikerti termesztés esetén okoz komoly gondokat. Szakszerűtlen használattal nagyobb károkat is okozhatunk.

A termő talaj ugyanis nem csak termesztő közeg, hanem egyben egy élő közösség „lakhelye”, élettere. Ebben az élő közösségben a termesztett növény meghatározó ugyan, de számításba kell venni a talaj termékenységét biztosító hasznos élő szervezeteket, a lebontásban szerepet játszó szervezeteket, amelyek a növény+táplálását, fejlődését segítik, és azokat a parazita szervezeteket is, amelyek a termesztett növényeink konkurensei.

Tehát ennek az ökoszisztémának meghatározó alkotó elemei vannak:

úgymint a károsító szervezetek:

  • kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák),
  • kártevők (rovar lárvák, férgek, pajorok, fonálférgek),
  • virágos és virágtalan élősködők (szádorok, aranka félék),
  • gyomnövények,

és a talaj termékenységét biztosító szervezetek:

  • hasznos élő szervezetek (baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok),
  • szaprofita szervezetek,
  • sugárgombák.

Ezeknek a növénykárosító és talajtermékenységet biztosító szervezeteknek az együttese és aránya határozza meg azt, hogy jó termékenységű vagy terméketlen, beteg talajról beszélhetünk.

Amikor a talaj termékenysége leromlik, a talaj fertőtlenítésére, mint lehetséges eljárásra kell gondolnunk és számításba kell venni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Ezek lehetnek: agrotechnikai (vetésváltás!), fizikai beavatkozások (talajgőzölés, szolarizáció), vagy kémiai kezelések (vegyszeres talajfertőtlenítés).

A jelenleg talajfertőtlenítésre engedélyezett készítmények a következők:

Gombaölők:

– propamokarb (Proplant)

– propamokarb+foszetil (Previcur Energy)

– coniothyrium minitans (Contans)

Rovarirtók:

– teflutrin (Force, Bomber)

– klórpirifosz (Kentaur; Dursban Delta; Pyrinex)

– klotianidin (Cheyenne, Santana)

– cipermetrin (Belem, Picador)

Fonálférgekre is hatással rendelkező készítmények:

– oxamil (Vydate)

– fenamifosz (Nemacur)

– fosztiazat (Nemathorin)

Fonálférgek, rovarok, gombák és csírázó gyomok ellen hatékony komplex hatású készítmények:

– dazomet (Basamid)

– metam-natrium (Nemasol)

– metam-ammonium (Ipam)

Ezek felhasználása különböző előírások alapján történik, így minden esetben kérje ki növényorvos véleményét, illetve olvassa el a cimkét!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

2019. szeptember 16. 11:36

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.

Inváziós kártevők: - A harlekinkatica

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

2019. május 25. 15:36

Ma már nem kétséges, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Az összeállításban választ találnak arra a kérdésre, hogy miért szaporodott el a parlagfű, továbbá melyek a hatékony védekezés sarokkövei.

Valóban elegendő egy bioaktív készítmény használata gombaölőnek?

2019. június 30. 05:38

Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?