Növényvédelem

Hogyan fertőtlenítsük a talajt?

Agrofórum Online

A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja a talajfertőtlenítés kérdése, ugyanis a talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy permetezés esetén.

Ez a kérdés különösen az intenzív (fólia, üvegház) termesztés, vagy egymás után kerülő kertészeti kultúrák, monokultúrás termesztés esetén, illetve kiskerti, házikerti termesztés esetén okoz komoly gondokat. Szakszerűtlen használattal nagyobb károkat is okozhatunk.

A termő talaj ugyanis nem csak termesztő közeg, hanem egyben egy élő közösség „lakhelye”, élettere. Ebben az élő közösségben a termesztett növény meghatározó ugyan, de számításba kell venni a talaj termékenységét biztosító hasznos élő szervezeteket, a lebontásban szerepet játszó szervezeteket, amelyek a növény+táplálását, fejlődését segítik, és azokat a parazita szervezeteket is, amelyek a termesztett növényeink konkurensei.

Tehát ennek az ökoszisztémának meghatározó alkotó elemei vannak:

úgymint a károsító szervezetek:

  • kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák),
  • kártevők (rovar lárvák, férgek, pajorok, fonálférgek),
  • virágos és virágtalan élősködők (szádorok, aranka félék),
  • gyomnövények,

és a talaj termékenységét biztosító szervezetek:

  • hasznos élő szervezetek (baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok),
  • szaprofita szervezetek,
  • sugárgombák.

Ezeknek a növénykárosító és talajtermékenységet biztosító szervezeteknek az együttese és aránya határozza meg azt, hogy jó termékenységű vagy terméketlen, beteg talajról beszélhetünk.

Amikor a talaj termékenysége leromlik, a talaj fertőtlenítésére, mint lehetséges eljárásra kell gondolnunk és számításba kell venni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Ezek lehetnek: agrotechnikai (vetésváltás!), fizikai beavatkozások (talajgőzölés, szolarizáció), vagy kémiai kezelések (vegyszeres talajfertőtlenítés).

A jelenleg talajfertőtlenítésre engedélyezett készítmények a következők:

Gombaölők:

– propamokarb (Proplant)

– propamokarb+foszetil (Previcur Energy)

– coniothyrium minitans (Contans)

Rovarirtók:

– teflutrin (Force, Bomber)

– klórpirifosz (Kentaur; Dursban Delta; Pyrinex)

– klotianidin (Cheyenne, Santana)

– cipermetrin (Belem, Picador)

Fonálférgekre is hatással rendelkező készítmények:

– oxamil (Vydate)

– fenamifosz (Nemacur)

– fosztiazat (Nemathorin)

Fonálférgek, rovarok, gombák és csírázó gyomok ellen hatékony komplex hatású készítmények:

– dazomet (Basamid)

– metam-natrium (Nemasol)

– metam-ammonium (Ipam)

Ezek felhasználása különböző előírások alapján történik, így minden esetben kérje ki növényorvos véleményét, illetve olvassa el a cimkét!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A pepino

2018. október 12. 03:34

A pepino az Andok mérsékeltebb időjárású, felvidéki térségéből származó zöldségfaj. Kereskedelmi és fogyasztási szempontból nem is zöldségnek, hanem a sárga- és a görögdinnyéhez hasonlóan inkább gyümölcsnek számít, így hazánkban trópusi gyümölcskülönlegességek között szerepel.

Repcevetőmag-üzletággal bővült a BASF

2018. szeptember 20. 13:02

A BASF az akvizíció révén a világ egyik legjelentősebb vetőmagvállalatává, a világ legnagyobb repcevetőmagos cégévé vált.

Inváziós kártevő: a babzsizsik

2019. március 24. 05:33

A babzsizsik közismert, veszélyes raktári kártevő, elsősorban a bab, másodsorban egyéb hüvelyes növények jelentős károsítója.