Növényvédelem

Inváziós kártevők: a kaprabogár

Agrofórum Online

Korunknak a globalizáció következtében fellépő, a növény- és állatfajokra legnagyobb veszélyt jelentő két kedvezőtlen folyamata az élőhely-pusztulás, valamint az idegen fajok bekerülése, behurcolása, betelepítése és megtelepedése, ami egy fajta biológiai környezetszennyezés. Ez utóbbi folyamat a földön, édesvizekben és tengerekben egyre gyorsuló ütemben zajlik.

Agresszíven terjeszkedő idegen növény- és állatfajok válnak komoly kockázatot jelentő, az erdő- és mezőgazdaságban számottevő veszteséget okozó károsítóvá. Egy három betűből álló angol nyelvű rövidítés: IAS (Invasive Alien Species) azaz inváziós idegenhonos fajok a gyűjtő neve azon fajoknak, amelyek más földrészre kerülve okoznak súlyos problémát. Ezek csoportjában olyan hazánkban is ismert rovarfajok találhatók, mint pl.: a szőlő-gyökértetű (Daktulosphaira vitifoliae – első hazai észlelése: 1875), kaliforniai pajzstetű (Diaspidiotus perniciosus – 1928), az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea – 1940), a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata – 1947), a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis – 1990), a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella – 1991), az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera – 1995) stb.

Ebben a csapatban van számos ízeltlábú faj, amely a raktározott növényi terményeket és termékeket károsítja. Ilyen a kaprabogár is. Ezek tevékenysége annál is inkább nevezhető kiemelten jelentősnek, mert a már megtermelt, betakarított vagy a már részben feldolgozott terményt pusztítják és teszik sok esetben fogyasztásra, takarmányozásra, illetve további feldolgozásra használhatatlanná.

Rendszertani besorolás

A kaprabogár (Trogoderma granarium Everts, 1898) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, a csuklyásszú-szerűek (Bostrichoidea) családsorozatába, a porvafélék (Dermestidae) családjába, a Trogoderma Dejean nemzetségbe tartozik. A genusz többi fajától /pl. Trogoderma variabile Ballion, T. inclusum LeConte, T. glabrum (Herbst)/ csak az imágók mikroszkóppal végzett vizsgálata alapján különíthető el biztonságosan.

Származása, földrajzi elterjedése

A faj őshazájának az indiai szubkontinenst tartják, bár más források ennél nagyobb, egy Mianmartól (a korábbi Burma) Nyugat-Afrikáig húzódó területet jelölnek meg. Szabadban az Egyenlítőtől északra és délre a 35°-ig terjedő területen találja meg az életfeltételeit. A meleg, forró és száraz vidékek gazdaságilag fontos raktári kártevője. Ezekben az országokban rendkívül súlyos, akár 30-70%-os termésveszteséget is képes okozni.

Az emberi tevékenység következtében vált jelentős kártevővé. Tulajdonképpen emberkövető faj, amely kihasználja azt, hogy a raktározott termés és termény nagy mennyiségben megtalálható az ember közelében. A szállított terményekkel távoli kontinensekre is behurcolták. Sok országban megtelepedett a faj, pl. Algéria, Egyiptom, Tunézia, Ciprus, Ausztria, Spanyolország, Korea, Tajvan, Törökország. Ezen kívül nem kevés országban megtalálták, de felszámolták a fertőzését, pl.: Ausztrália, Új-Zéland, Magyarország, Olaszország, Kanada, USA.

Tápnövények és kártétel

Legfőképpen a tárolt gabonafélék (pl. búza, árpa, rozs, zab, rizs) kártevője. Ezen kívül megtelepedik feldolgozott gabonaterményekben (pl. liszt, rizskorpa, maláta), olajos magvakban (pl. földimogyoró, gyapot, napraforgó, olajosmag-pogácsa), hüvelyesek magjában és az azokból készült termékekben, aszalt gyümölcsökben, valamint állati takarmányokban (vérliszt, halliszt), akácia mézgában. Táplálékként tud hasznosítani elpusztult rovart és rágcsálót is.

A család más fajai múzeumi növény- és rovargyűjtemények ismert kártevői. A lárva a kártevő alak. A fiatal lárva még nem képes az ép magon táplálkozni, csak a sérült, törött, más kártevő vagy az idősebb fajtárs által rágott szemeken. Az idősebb lárvák már képesek az ép szemeken is táplálkozni. A szemek rágásán kívül a lárvabőrével, szőreivel és ürülékével szennyezi a terményt. A leváló tüskés szőrök az arra érzékeny emberek esetében bőrirritációt, lenyelve ritkán egészségügyi problémát okozhatnak.

Leírása

A tojások hengeresek, 0,7 mm hosszúak és 0,25 mm szélesek, kezdetben tejfehér később halványsárga színűek.

A frissen kelt lárvák 1,6-1,88 mm hosszúak, 0,25-0,3 szélesek. Ekkor a testhosszuk felét teszik ki az utolsó potrohszelvényen eredő farokszőrök. Testük sárgásfehér, a fej, valamint a fejet és testet borító tüskés szőrök barnák. A csáp rövid, 3 ízű. A fejlődés során, a vedléssel a színük változik: aranysárga majd vörösbarna színre váltanak (1. kép).

1. kép Kaprabogár lárvák (Fotó: ResearchGate.net)

A testszőrök száma növekszik, a farok szőrzete rövidül. A kifejlett lárva 4-6 mm hosszú, 1,5 mm széles.

A szabadbáb sárgásbarna, szőrös, az utolsó lárvastádium lárvabőrében található. A hím bábja 3,5 mm, a nőstényé 5 mm hosszú.

A bogár ovális téglalap alakú, 1,6-3,0 mm hosszú és 0,9-1,7 mm széles, finoman szőrözött (2. kép).

2. kép Kaprabogár imágó (Fotó: Wikipedia)

A hím kisebb a nősténynél. Színe a barnától a feketéig változhat, a szárnyfedőin elmosódó szélű vörösbarna harántfoltokkal. A fej és a tor sötét vörösbarna. A nőstény világosabb színű. A fej kicsi, lefelé hajló, a csáp sárgásbarna, 11 ízű. Az utolsó 3-5 csápíz a vége felé fokozatosan kiszélesedik, bunkós. A potroh és a tor hasi oldala vörösbarna színű. A lábak sárgásbarnák.

Életmódja

A bogár rövid ideig – 4-30 napig él –, ezen belül a megtermékenyített nőstény csak 4-7 napig, a szűz nőstény 20-30 napig, a hím 7-12 napig. A bogarak nagyon keveset táplálkoznak, és nem repülnek. Kikelésük után öt nappal párosodnak. Egy nőstény élete során 50-500 tojást rakhat a táplálék felszínére. A küszöbhőmérséklet 20 °C. Ez alatt nem rak tojást a faj. A lárvák 3-14 napon belül kikelnek. A lárvák a számukra optimális tartósan 25 °C feletti hőmérsékleten gyorsan kifejlődnek. Pl. 35 °C-on 15 nap alatt teljesen kifejlődnek és bebábozódnak.

Táplálék hiányában a lárvák akár 13 hónapig is életben maradnak, s rövid ideig tartó táplálkozást követően bebábozódnak. Tartósan 25 °C alatti hőmérsékleten a lárvák a terménytároló, a raktárépület repedéseibe húzódnak, s diapauzába vonulnak, amikor is a fejlődésük szünetel. A diapauzáló lárvák jól tűrik a hideget, a –8 °C-ot is túlélik. A lárvák több évet is tölthetnek diapauzában. A hőmérséklet emelkedésével, új táplálék betárolásával a diapauza véget ér és ismét fejlődésnek indulnak. Egy nemzedék teljes kifejlődéséhez hőmérséklettől függően 26-220 nap szükséges. A faj melegigényes, hőoptimuma 35 °C. A kártevő számára optimális körülmények között, pl. az eredeti elterjedési területén többnemzedékes, akár 10 nemzedéke is lehet.

Környezeti igénye

Ahhoz, hogy adott területen a kaprabogár kártevővé váljon legalább négy hónapig 20 °C-os átlaghőmérsékletre van szükség. A rovar teljes kifejlődése 21-40 °C közötti hőmérsékleten megy végbe. 21 °C-on 220 napig, 30 °C-on 39-45 napig, 35 °C-on 26 napig tart. A lárvák fejlődéséhez a 35 °C hőmérséklet és a 75% páratartalom a legkedvezőbb. Még 2%-os relatív nedvességtartalmú, nagyon száraz terményben is képesek táplálkozni és fejlődni, bár ilyen körülmények között a fejlődésük tovább tart. Táplálék nélkül 13 hónapig is képesek életben maradni a lárvák.

A kártevő terjedése

A kaprabogár természetes úton történő terjedése meglehetősen korlátozott, mivel nem röpképes. A nemzetközi kereskedelem következtében azonban szállítmányokkal, különösen zsákolt terményekkel, üres, fertőzött zsákokkal, szállítóeszközökkel, konténerekkel, uszályokkal stb. biztosított a kártevő terjedése.

A védekezés hazai lehetőségei, tapasztalatai

A származásából és földrajzi elterjedéséből adódóan, amennyiben a tárolás során a minimális követelményeket betartják: a fertőzésmentes termény megfelelő nedvességtartalommal került betárolásra, nem következett be utólagos nedvességtartalom-növekedés, pl. beázás nyomán, a termény nem melegedett fel valamilyen károsító megjelenése miatt stb., a faj számára a magyarországi terménytárolókban és raktárakban az év nagyobb részében egyáltalán nem optimálisak a környezeti feltételek. Magyarországon a nem fűtött épületekben a kaprabogár tulajdonképpen csak a nyári hónapokban képes szaporodni.

Magyarországi raktárakban a feltételek kedvezőbbek a többi kártevő bogárnak, pl. gabonazsizsik, rizszsizsik, fogasnyakú gabonabogár, kis lisztbogár, gabona-álszú stb., ebben a régióban a T. granarium szerencsére nem versenyképes az előbbi fajokkal.

Elsődleges feladat tehát a kártevő behurcolásának a megakadályozása, valamint a raktározás során a vonatkozó higiéniai előírások betartása. Az importszállítmányok alapos ellenőrzése elengedhetetlen a behurcolás megelőzése érdekében. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani azokra a gabona (különösképpen rizs), olajos és hüvelyes növény szállítmányokra, amelyek azokból az országokból érkeznek, amelyekben jelen van a kaprabogár. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a szállítóeszköz védett zugaira, a zsákokra, konténerekre, raklapokra stb. is.

Leggyakrabban a lárvák és a lárvabőrök jelzik a kártevő jelenlétét. A lárvák sötétedés előtt a legaktívabbak. A felderítés hatékonysága növelhető kukorica és búza kihelyezésével, mint táplálkozási attraktáns csapda. Az USA-ban kifejlesztették a hímek csapdázására alkalmas feromon csapdát is.

Agrotechnikai védekezés

Nélkülözhetetlen a helyes tárolás feltételeinek biztosítása a raktározás teljes időtartama során. A termény betárolása előtt alaposan ki kell takarítani a tárolót, a raktárhelyiséget, beleértve a szállítóberendezéseket is (szállítószalagok, csigák, láncos felhordók). A kártevővel fertőzött tételeket és göngyölegeket meg kell semmisíteni. A raktár padozatán és a falakon meglévő repedéseket ki kell tisztítani és meg kell szüntetni. Csak egészséges, sérülés- és fertőzésmentes, megfelelő nedvességtartalmú termény tárolható be.

Kémiai védekezés

A kaprabogár lárvája a többi raktári kártevőhöz képest jóval ellenállóbb a terménygázosításra engedélyezett szerekkel szemben.

Vizsgáltak egyéb megoldásokat is. A szén-dioxid alkalmazása nem bizonyult eredményesnek.

Fizikai védekezés

A terményből a bogarak és a lárvák szitálással történő eltávolítása idő- és munkaigényes módszer.

Van kutatási eredmény, ami azt igazolja, hogy az inert por, ásványi őrlemény (pl. riolit, kovaföld) magvakhoz keverése a benne található rovarokat kiszárítva pusztítja el.

Franciaországban a 30 percig tartó 60 °C-os hőkezelést eredményesnek tartják a kártevő ellen.

Biológiai védekezés

Nincs eredményesen használható ragadozó vagy parazitoid faj a kaprabogár pusztítására. Indiában olajat nem tartalmazó Azadirachta indica magőrleményt a tárolt terménybe keverve eredményesen védekeztek a kártétele ellen.

Irodalom

  • Smith, I. M., McNamara, D.G., Scott, P. R. and Holderness, M. (1997): Quarantine Pests for Europe. Second Edition. CAB International, Wallingford, EPPO. 1–1425.
  • Szőnyegi S. és Kalmár K. (szerk.) (1999): Szemestermény tárolók károsítói és az ellenük való védekezés. Agroinform Kiadó, Budapest, 1–199.
  • www.eppo.org
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A szőlőtripsz jelentősége, kártétele és a védekezés lehetőségei

2019. június 10. 13:37

A szőlőtripsz károsítására rügyfakadás után lehet számítani. Mivel tavasszal meglepetésszerűen jelentkezhet a kártétel a fiatal hajtásokon, a fakadást követően rövid időn belül megelőző védekezés lehet szükséges.

Megszólalt a vészcsengő – Európai együttműködés a szárrozsda ellen

2019. április 26. 04:36

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be a Európába.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.