Növényvédelem

Inváziós kártevők: Répa-gyökértetű

Agrofórum Online

Az Európai Unió által 2006-ban bevezetett cukorpiaci rendtartás (termelési kvóták) következtében Magyarországon is jelentősen visszaesett a cukorrépa vetésterülete.

Az EU öt tagállamában: Bulgária, Írország, Lettország, Portugália, Szlovénia teljesen megszűnt a cukorgyártás. Magyarországon az öt cukorgyárból egy, a kaposvári maradt meg. Az EU cukorpiaci rendtartása 2017. szeptember 30-án véget ért. A cukorrépa termesztése jelentős gép- és költségigényű. Gazdaságos termesztéséhez számos károsító ellen kell sikeres védekezést biztosítani. Ezek egyike ‒ ha nem is a legjelentősebb ‒ a répa-gyökértetű.

1. kép A répa-gyökértetű kártétele (Fotó: Piroska Róbert)

Rendszertani besorolás

A répa-gyökértetű (Pemphigus fuscicornis (Koch, 1857)) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, a levéltetvek (Aphidoidea) családsorozatába, a valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába, a Pemphigus Hartig, 1839 nemzetségbe tartozik. A genusz többi fajától (pl. Pemphigus betae Doane, P. bursarius (Linnaeus), P. phenax Börner et Blunck) csak az imágók mikroszkóppal végzett vizsgálata alapján különíthető el biztonságosan.

Származása, földrajzi elterjedése

A faj Európában őshonos. A legtöbb előfordulási és kártételi adata Közép- és Kelet-Európából származik. Megtalálható Oroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában, Moldáviában, Grúziában, Örményországban, Görögországban, Lengyelországban, Lettországban, Szlovákiában, Németországban, Nagy-Britanniában, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Finnországban. Ázsiából Kazahsztán, Kirgízia és Irán területéről jelezték (Börner és Heinze 1957, Heie 1980, Pisnya és Fedorenko 1988, Čamprag 2003, Frolov 2003-2009, Tóth és munkatársai 2004, Nieto Nafría 2013). Első hazai előfordulását Horváth Géza közölte (Horváth 1918).

Tápnövények és kártétel

A répa-gyökértetű oligofág faj. Heie (1980) szerint Skandináviában a faj kizárólag a kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum inodorum) (Asteraceae család) gyökerén él anholociklikusan. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában ‒ a cukor-, a takarmányrépa és a cékla termesztésbe vonása előtt ‒ az Amaranthaceae család (korábban a Chenopodiaceae családba sorolt) gyomnövényein élt. Napjainkban fő gazdanövénye a cukorrépa. 1959 előtt még nem számított a cukorrépa kártevőjének (Frolov 2003-2009). A múlt század hatvanas-hetvenes éveitől egyre több cukorrépa-termesztő országból jelezték a kártételét. Ukrajnában a sztyepp övezetben okozta a legnagyobb károkat. A volt Szovjetunió területén gazdasági jelentősége miatt répafiloxérának is elnevezték.

Tapasztalatok szerint a gyökértetvek a gyengébben fejlődő répákat támadják meg elsőként. Kártétele következtében az elpusztult oldalgyökerek helyett fejlesztett új gyökerek is elpusztulnak (1. kép). Az egész vegetációban képes megtámadni a cukorrépát. A gyökértetű telepeket hangyák látogatják (Keszthelyi 2016). A répa fejlettségi fokától, illetve a környezeti tényezők alakulásától függ a kártétel mértéke. Súlyosan érinti a kártétele az élettani levélváltás állapotában lévő növényeket, amelyek gyakran már ki sem hajtanak, vagy a gyökér- és cukorképzés helyett energiájukat újabb levelek fejlesztésére fordítják.

Az oldalgyökereken táplálkozó tetvek kártétele általában augusztus és szeptember hónapokban válik látványossá. A föld feletti részen táplálkozását a világoszöld, majd sárgára kivilágosodott levelek jelzik. Ezek később hervadnak, elterülnek a talajon, és fokozatosan elszáradnak. Előbb az idős, majd a fiatal levelek száradnak el, végül a fotoszintézis megszűntével a répatest is elpusztul. Az erősen károsított növényeken gyakorlatilag nincs ép és egészséges oldalgyökér. Kör alakú foltokban jelentkezik a kártétel a táblákon. Idővel a foltok összeolvadnak.

Hasonló tüneteket más biotikus és abiotikus tényezők is okozhatnak. A répatest kiemelése után gyökérvizsgálat útján kell meggyőződni a kártevő jelenlétéről. A fertőzött növények a talajból könnyen kihúzhatók, mert az oldalgyökerek elhaltak és a répatestek a turgorukat veszítették. Ezeken a répatesteken, illetve az oldalgyökereiken és a visszamaradt talajon szabad szemmel is jól látható a vedlési bőrökkel teli, fehér színű vastag viasz bevonat valamint a viaszréteg alatt meghúzódó gyökértetű telep.

Gazdasági jelentőségét hazai mérési adatok (termésmennyiség-csökkenés és minőségromlás) egyelőre nem támasztják alá. A korai fertőzés kedvező ökológiai tényezők mellett súlyos veszteséget okozhat. Az aszály okozta károkat is tovább súlyosbítja a gyökértetvek kártétele (Ripka és Szendreyné 2004).

Leírása

A nyári alak, a szárnyatlan szűznemző nőstény, amely 2,3-2,5 mm hosszú és 1,35-1,4 mm széles. Potrohcsöve nincs. Tojásdad teste halványsárga, sárgászöld vagy szürkészöld színű, amelyet viaszos bevonat fed (Blackman és Eastop 2006). A potroh végén fehér viaszszálakból álló csomó látható, amely könnyen leszakad, amikor a növényt kihúzzuk a földből, de az könnyen regenerálódik. A lárva négy fejlődési stádiumon halad keresztül. Az első lárvastádium egyedei zöldek vagy sárgás szürkék, 0,7-0,8 mm hosszúak, csápjuk rövid, négy ízből áll. A faj táblán belüli terjedésében jelentős szerepük van (Pisnya és Fedorenko 1988). A szárnyas nőstényeket (szárnyas szexupara) külalakra a szárnyuk, valamint a 6 ízű csápjuk alapján különíthetjük el a nyári szűznemző nőstényektől, amelyek csápja 5 ízű (Frolov 2003-2009).

Életmódja

A Pemphigus fuscicornis alaktanilag hasonlít a Pemphigus betae Doane fajhoz, amely Észak-Amerikában elterjedt, de biológiailag különbözik attól. Az amerikai faj holociklikus (téli gazdanövényei a Populus angustifolia, P. balsamifera, P. trichocarpa fajok), míg a Pemphigus fuscicornis anholociklikus fejlődéssel szaporodik (Börner és Heinze 1957, Blackman és Eastop 1984). Életciklusa hiányosan ismert (Zsembery és Pataki 2000, Szelegiewicz és Szalay-Marzsó 2000). Hazai előfordulását eddig csak lágyszárú nyári gazdanövényeiről közölték. A gyökéren élő szűznemzők és a különböző fejlettségű lárvák kb. 10-60 cm mélyen telelnek át a répaföldeken, a táblaszéleken és a ruderális területeken.

Tavasszal 10 °C fölött feljönnek, majd a fehér libatopon, a labodafajokon, a Beta-répán tovább szaporodnak és károsítanak. Egy nemzedéke a talajhőmérséklettől függően 9-60 nap alatt fejlődik ki. Évente 8-13 nemzedéke van (Zsembery és Pataki 2000). Szaporodása folyamán a kártevő a cukorrépán és a fehér libatopon nagy egyedszámot ér el. A fehér libatopon kora ősszel már népes kolóniák találhatók. Passzív és aktív módon is terjed. Aktív terjedésének a július végi augusztusi napos, meleg időjárás kedvez. Ismeretes az, hogy a nyár végén megjelennek szárnyas alakok, amelyek elhagyják a nyári tápnövényüket és nyárfa fajokra (Populus spp.) migrálnak. Itt kifejlődik a szárnyatlan, nem-táplálkozó hím és a tojásrakó nőstény. A nyárfa kérgére lerakott tojásból tavasszal kikelő lárva azonban rövid időn belül elpusztul. Az eurázsiai nyárfajok levelén a faj nem képes gubacsot képezni és kifejlődni (Frolov 2003-2009).

Környezeti igénye 

Felszaporodásának az egymást követő száraz, meleg évek, valamint a libatop- (Chenopodium spp.) és a labodafajok (Atriplex spp.) jelenléte kedvez. Tavasszal 10 °C fölött már aktív, és október közepéig károsíthat. Egy generáció kifejlődéséhez 15-25 °C-on 11-19 napra van szükség. A legjobb feltételeket a megfelelő nedvességtartalmú és levegő ellátottságú valamint kedvező hőmérsékleti feltételekkel rendelkező talajok biztosítják. A kártevő számára a 25-28 °C hőmérséklet, és a 35-60 %-os talajnedvesség az optimális (Čamprag 2003). A faj tömeges felszaporodására Magyarországon kedvezőek a feltételek. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai (száraz, meleg évek), a talajok elégtelen nedvességtartalma és az öntözést nélkülöző termesztéstechnika miatt ‒ kritikus évjáratokban ‒ súlyos kártételekkel kell számolnunk. A növénypusztulás mértéke akár 90 %-os is lehet, a cukortartalom pedig akár 50 %-kal is csökkenhet (Čamprag 2003). A tetvek által legyengített répákat baktériumok és gombák is megtámadják (pl. Fusarium oxysporum).

A kártevő terjedése

Passzív és aktív módon is terjed. Aktív terjedésének a július végi augusztusi napos, meleg időjárás kedvez. Talajművelő eszközökkel és a betakarításkor szállító járművekkel passzív módon terjedhet a faj.

A védekezés hazai lehetőségei

Agrotechnikai védekezés

A védekezés leghatásosabb módszere a lehetséges védekezési módszerek (nemesítés, biológiai, agrotechnikai, kiegészítő kémiai védekezés) együttes alkalmazása a kártétel megelőzése érdekében. Kiemelten fontos a klímaváltozás (melegedés) kedvezőtlen következményeinek a csökkentése. Ennek egyik fontos eleme az öntözés. Öntözéssel ugyanis lényegesen javítható a termésbiztonság.

Nagyon fontos a vetésváltás betartása. Ugyanazon a helyen legalább 4-5 év kihagyásával termesszünk ismét cukorrépát.

Fontos az időbeni izoláció mellett a térbeni izoláció is. Legkevesebb 500 m legyen az új tábla és a gyökértetűvel fertőzött tábla közötti távolság.

Vetésidő: Korán, lehetőleg március második felében fejezzük be a vetést. A korai vetés csökkenti a barkók, bolhák és gyökértetvek károsítását, és biztosítja a növények jó kezdeti fejlődését.

Rendkívül fontos az eredményes gyomirtás. Külön gondot kell fordítani az Amaranthaceae (Chenopodiaceae) család gyomjaira, melyek jelenlétükkel áthidalhatják a két répavetés közötti tér- és időbeni különbséget. Ezek a gyomok a répa-gyökértetű fennmaradásának és terjedésének biztosítói.

A répa betakarítását mindig a legfertőzöttebb táblán kezdjük ‒ ezzel is mérsékelhetjük a kárt. A betakarító gépeket és a szállító eszközöket a táblaváltások között célszerű alaposan megtisztítani a növénymaradványoktól és a talajrészecskéktől.

Mivel a búza a cukorrépa leggyakoribb előveteménye, a korai, július-augusztusban elvégzett tarlóhántás és szántás valamint a tarló gyommentesen tartása biztosítja a legjobb eredményeket a gyomok és a gyökértetvek pusztítására.

A harmonikus tápanyagellátás (istállótrágya + műtrágya) biztosítja a cukorrépa megfelelő kondícióját, ami csökkenti a kártevő támadásának mértékét.

Kívánatos lenne a toleráns és rezisztens fajták vetése ‒ a kutatások ebben az irányban is folynak.

Kémiai védekezés

A cukorrépában talajlakó és fiatalkori kártevők ellen engedélyezett klotianidin és béta-ciflutrin hatóanyagú csávázószer, valamint a vetéssel egy időben alkalmazható ‒ szintén az említett kártevők ellen engedélyezett ‒ teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő szer a gyökértetvek kártételét is mérséklik.

Biológiai védekezés

A Chloropidae családba tartozó ragadozó legyek (Thaumatomyia glabra, Th. notata, Th. rufa, Th. sulcifrons) populációszabályozó tevékenysége ismert. Az irodalom szerint 3 nemzedékük van. Az első nemzedékük a gabonafélék gyökértetvein élnek. A kalászos növényről telepednek át a répára, ahol még 2 nemzedékük fejlődik ki. A répa károsítói elleni kémiai védekezés idejét úgy kell megválasztani, hogy azok ne essenek egybe a ragadozó legyek tömeges áttelepedésével. A gyökértetvek lárváival a Syrphidae családba tartozó Eupeodes corollae faj lárvái is táplálkoznak. Elsősorban ősszel találhatók meg a gyökértetű kolóniákban.

Összegezve, a kártétel megelőzése érdekében kiemelten fontosak az agrotechnikai módszerek, és a termesztést öntözésre kell alapozni.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Irodalom

  • Blackman, R. L. and Eastop, V. F. (1984): Aphids on the World’s Crops: An Identification and Information Guide. John Wiley and Sons, Chichester, New York, Brisbane, Toronto, Singapore, vii+466 pp.
  • Blackman, R. L. and Eastop, V. F. (2006): Aphids on the World’s Herbaceous Plants and Shrubs. Vol. 1. Host Lists and Keys. Vol. 2. The Aphids. John Wiley, Chichester, viii+1439 pp.
  • Börner, C. and Heinze, K. (1957): Aphidina – Aphidoidea. In: (Sorauer, P. ed.): Handbuch der Pflanzenkrankheiten. P. Parey, Berlin, Band 5, 2. Teil, 1‒402.
  • Čamprag D. (2003): A cukorrépa veszedelmes kártevője: a répa-gyökértetű. Növényvédelmi Tanácsok, 12 (10): 22‒25.
  • Frolov, A. N. (2003-2009): AgroAtlas – Pests. Pemphigus fuscicornis (Koch) – sugar beet root aphid. Interactive Agricultural Ecological Atlas of Russia and Neighboring Countries. Economic Plants and their Diseases, Pests and Weeds. http://www.agroatlas.ru/en/content/pests/Pemphigus_fuscicornis/index.html (letöltve: 2018. 08. 14.)
  • Heie, O. E. (1980): The Aphidoidea (Hemiptera) of Fennoscandia and Denmark. I. Families Mindaridae, Hormaphididae, Thelaxidae, Anoecidae, and Pemphigidae. In: Fauna Entomologica Scandinavica Vol 9. Scandinavian Science Press, Klampenborg, 1‒236.
  • Horváth G. (1918): Fauna Regni Hungariae, Hemiptera: Fam. Aphididae. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 59‒63.
  • Keszthelyi S. (2016): Szántóföldi növények kártevői. Agroinform Kiadó, Budapest, 190 pp.
  • Nieto Nafría, J. M. (2013): Hemiptera: Aphidoidea. Fauna Europaea version 2017.06, https://fauna-eu.org
  • Pisnya, I. V. and Fedorenko, V. P. (1988): The sugar beet root aphid. Zashchita Rastenií, 4: 31‒32.
  • Ripka, G. (2008): Checklist of the Aphidoidea and Phylloxeroidea of Hungary (Hemiptera: Sternorrhyncha). Folia Entomologica Hungarica, 69: 19–157.
  • Ripka G. és Szendrey L.-né (2004): A répa-gyökértetű [Pemphigus fuscicornis (Koch)] 2003-ban is károsított. Újabb adatok a faj hazai elterjedéséhez és kártételéhez. Növényvédelem, 40 (9): 451‒455.
  • Szelegiewicz, H. és Szalay-Marzsó L. (2000): Levéltetvek IV. – Aphidinea IV. In: Magyarország Állatvilága: 173 (21). Akadémiai Kiadó, Budapest, 129 pp.
  • Tóth, P., Tóthová, M. and Tancik, J. (2004): First records of Pemphigus fuscicornis (Homoptera, Pemphigidae) from Slovakia. Biologia, Bratislava, 59: 271–272.
  • Zsembery S. és Pataki E. (2000): A cukorrépa kártevői. Inda 4231 Kiadó, Budapest, 134 + lxix.
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.

Mi károsítja a menta leveleit?

2019. szeptember 10. 09:10

Sz. Renáta kérdése: Menta bokrok levelein apró, kerek, barna foltok jelentek meg, szinte mindegyik levélen. Teának nevelem, most szüreteltem volna. Mi okozhatja?

Mit tehetünk az őszibarackfát fertőző sztigminás betegség ellen?

2019. szeptember 20. 05:37

H. László kérdése: Az idén nagy problémát okozott a levéllyukasztó betegség az őszibarackfáimon. Mit tegyek, hogy jövőre megakadályozzam ezt?