Növényvédelem

Kórokozók aszályos körülmények között

Agrofórum Online

A jelen időszakban bátran ki lehet jelenteni, hogy a szántóföldi növénykultúrákat – beleértve természetesen az őszi és tavaszi vetésű kalászosokat is – nagyon erős aszály sújtja. Ez a szárazság már jó pár tonnányit elvitt a potenciálisan elérhető, betakarítható termésből és még nem látni a szárazság végét.

Jó néhány termelő ilyen esetben úgy érezheti, hogy ami nem jó a kultúrnövénynek, az jó eséllyel a kórokozók számára is kedvezőtlen lehet, vagyis ilyen körülmények között nem kell költeni a betegségek elleni védekezésre. Bár nagyon sok helyen tényleg az aszály és a rendkívül száraz levegő erőteljesen gátolja több kórokozó felszaporodását is, de vannak olyan esetek, helyzetek, amikor még ebben az erős szárazságban is célszerű fél szemünket a növényzet egészségi állapotán tartani.

Az áttelelt növényi maradványokon még mindig képződnek peritéciumok

A fertőzött növényi maradványokon áttelelő kórokozók esetében az ivaros szaporodás nagyon sok helyütt még mindig nem fejeződött be! A kórokozók ivaros szaporítóképleteiből (ezek sok esetben peritéciumok) az aszkospórák kilökődése egyszerű fizikai folyamat, amelyhez víz szükséges. Az érett aszkuszokkal teli peritéciumok sokáig, akár hónapokig is elállnak, arra várva, hogy az első csapadék hatására kilökhessék az aszkospórákat.

Barna levélfoltosság fellépése tavaszi árpán

Több kórokozó, így a búzát támadó fahéjbarna foltosság (Pyrenophora tritici repentis), illetve az árpa állományok lombozatára veszélyes hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) és a gyakoribb barna levélfoltosság (Cochliobolus sativus) esetében a primer, aszkospórás eredetű fertőzési hullám a víz hiánya miatt még nem fejeződött be, így egy nagyobb csapadékhullás után nemcsak konídiumos, hanem még aszkospórás eredetű fertőzésre is számítani kell.

Fahéjbarna levélfoltosság őszi búzán

Számos esetben az eddig itt-ott lehullott pár milliméteres csapadékok ahhoz nem voltak elegendőek, hogy a növényeknek érdemi segítséget nyújtsanak, viszont az egyes kórokozók, így a rozsdák és a lisztharmat (Blumeria graminis) számára bőségesen elegendő hajnali harmatot képesek biztosítani, amely szükséges a szaporodásukhoz.

Lisztharmat telepek őszi árpa állományban

A búza és tritikálé kalászolása és virágzása most zajlik. E gabonák egyik legfontosabb, veszedelmes betegsége a kalászfuzáriózis. A fertőzéshez ugyanakkor – évtizedes tévhitekkel ellentétben – nem szükséges eső, csapadék. Egy kiadós hajnali harmat is képes annyi nedvességet szolgáltatni, amely a gabonákat támadó Fusarium fajok aszkospóráinak és csírázásának megindulásához szükséges.

Hiába van szárazság, aszály. Mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az időjárás menete mellett a kalászosok növény-egészségügyi állapotát. Nem sok termés várható egy ilyen aszályos évben, de azt a keveset célszerű lenne megvédeni.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A csapadékos időjárás kedvez a kórokozóknak és a gyomnövényeknek

2019. május 13. 08:37

Növénykórtani szempontból eddig csak a gabonalisztharmat jelentett gondot, most viszont a csapadékos idő és a folyamatos nedvesség borítás más kórokozók számára is kedvezőbb feltételeket teremtett.

Tönköly, tönke - pelyvás gabonák veszélyben!

2020. július 2. 12:45

Július elején az ország legtöbb régiójában megkezdődött az őszi árpa állományok vágásával a kalászos gabonák aratása. Az árpa mellett a legtöbb kenyérbúza-állomány is már aratásra érett, vagy ahhoz nagyon közeli állapotban van. A növényekre veszélyes kórokozók általában már nem találnak ehető, megfertőzhető növényi részeket ezeken a gabonákon. Ugyanakkor van egy kis szegmense a kalászos gabonáknak, amelyek esetében még vannak reális növényvédelmi veszélyek és azok figyelmen kívül hagyása többé – kevésbé súlyos mennyiségi és minőségi kártétellel is járhat.

Terjed a drótféreg kártétel a napraforgó és kukorica kultúrákban

2019. június 4. 09:03

A kórokozók és kártevők számára kedvező időjárásban növényvédelmi teendő bőségesen akad.

Levéltetű: pár nap és 100 százalékos a fertőzöttség

2018. május 22. 11:16

Az időjárási körülmények most főként a kártevők szaporodásának kedveznek szántóföldön és kertészeti kultúrákban egyaránt, de a helyi körülmények néhány kórokozó terjedésének is jó feltételeket teremtenek.