Növényvédelem

Lehet jó oldala is az inváziós fajok megtelepedésének

Agrofórum Online

Az Egyesült Államokban található Smithsonian Környezetkutató Központban már három évtizede folynak klímaváltozással kapcsolatos vizsgálatok.

Legfrissebb tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos inváziós növények a „kék szén” megkötésével enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait. A „kék szén” kifejezés arra a szénmennyiségre utal, amelyet a világ óceánjai és a partmenti életközösségekben található növények kötnek meg csökkentve ezzel az üvegházhatás kialakulását, mérsékelve a globális felmelegedés folyamatát.

A korábbi szénmegkötésssel és -raktározással kapcsolatos kutatások a szárazföldi ökoszisztémákra összpontosítottak, főként az erdők voltak a fókuszban. Tudni kell viszont, hogy a mocsári növények és mangrovék szénmegkötése becslések szerint 40-szer gyorsabban megy végbe az erdei fákhoz képest. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy az elmúlt száz év során világszinten eltűnt ezeknek az élőhelyeknek a bő negyede, de akár a fele is. A folyamat nem állt meg, jelenleg is évente 8000 km2 ilyen jellegű terület tűnik el.

A Smithsonian Környezetkutató Központ által koordinált vizsgálatokban ezeket a „kék szén” élőhelyeket mérték fel. Két típusukat hasonlították össze: azokat, amelyekben megjelentek inváziós fajok, valamint azokat, amelyekben a behurcolt növények nem fordultak elő.

Azt tapasztalták, hogy az invazív fajok szénmegkötés szempontjából különbözőek voltak. Határozottan el lehetett különíteni közülük egy olyan csoportot, amely biomassza-termelése kiemelkedő volt. Ezeket „ökoszisztéma motoroknak” nevezték el. Az okokat keresve arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a legtöbb esetben ezek a növények számos tekintetben nagy hasonlóságot mutattak azokkal a fajokkal, amelyek élőhelyét elfoglalták. Példaként említették a Phragmites fajok megjelenését a szikes mocsaras területeken és a mangrove erdőben egy új mangrove faj megtelepedését. Mivel ezek az inváziós fajok gyorsabban és nagyobb méretűre nőnek, mint az őshonosak, így a teljes ökoszisztéma több szén megkötésére vált alkalmassá.

Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy amennyiben a behurcolt faj nagy mértékben különbözik az ott élőtől – például, amikor algák foglalták el a tengeri fű élőhelyét – a biomassza-termelés több mint harmadával csökkent. Ehhez hasonló változásokat okoznak az inváziós állatok is a növények elfogyasztásával, taposásával.

A szikes mocsarak inváziós növényei közül legtöbb az „ökoszisztéma motor” kategóriába tartozik, ezért megjelenésükkel átlagosan 91%-kal nő ezen területek biomassza-termelése.

A szerzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az inváziós fajok megjelenésének hatása sokrétű, vannak pozitív és negatív oldalai is. A szénmegkötés mellett mérlegelni kell a biológiai sokféleséget csökkentő, az élőhelyek elszegényedését okozó hatásukat is. A feladat a helyes környezetgazdálkodás gyakorlatának kialakítása annak mérlegelésével, hogy milyen haszonnal jár, illetve milyen költségvonzattal rendelkezik a behurcolt faj adott területről történő kipusztítása.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

Invazív kártevő, az őszi sereghernyó veszélyezteti Dél-Afrikát

2018. január 1. 13:43

A bagolylepkékhez tartozó őszi sereghernyó, Spodoptera frugiperda természetes élőhelye Amerikában van.

Ne kockáztassuk a növényi károsítók behozatalát!

2017. augusztus 18. 10:12

A külföldi nyaralás során gyűjtött vagy vásárolt, bizonytalan eredetű növények, hajtások, magok és termések által veszélyes növényi károsítókat is behozhatunk Magyarországra. 

Globalizáció, az invazív fajok körforgása

2017. február 6. 09:19

Ismert tény, ha valami bekerül az EU területére, attól kezdve szabadon mozoghat, szabadon szállítható, értékesíthető.