Növényvédelem

Nagyobb termésbiztonság árukukoricában

Agrofórum Online

Az elmúlt években a kukoricamoly erőteljes felszaporodása és növekvő kártétele figyelhető meg árukukoricában. A Szekszárd Zrt. – mint innovatív és eredményorientált vállalat – a 2016. évben úgy döntött, hogy próbára teszi a DuPont™ Coragen® rovarölő szer molykártevők elleni hatékonyságát. A kísérletek értékeléséről és gyakorlati hasznáról kérdeztük Gscheidt Mátyást, a Szekszárd Zrt. termelési igazgatóját, az igazgatóság elnökét és Hanó János növénytermesztési igazgatóhelyettest, növényvédő szakmérnököt.

– Hogyan állították be a kísérleteket?
G. M.: Táblafelezéses eljárással dolgoztunk, 20–80 ha-os táblaméretekig: talajtípus, fertőzöttség és technológiai elemek tekintetében homogén táblákon. Az értékelésnél minden esetben kisebb-nagyobb mértékű hozamtöbbletet mértünk. Egy parcella eredményében hozamdepresszió volt megfigyelhető, de ennek okai összetettek. Tavaly ebben a térségben a májusi–júniusi nagy viharok idején közel 100 mm csapadék hullott le egy nap alatt, amely nagy széllel érkezett és az állományok jelentős részét megdöntötte. A tavalyi év csapadékban egyébként is bővelkedett, a növények gyökere nem sérült, csak elhanyagolható mértékben, így teljesen jó átlagot adott ez a tábla is. A kezelt terület egy része az elején lett betakarítva, mígy a maradék egy hónap késéssel. Mi ezen tényezőknek tulajdonítjuk a negatív terméskülönbséget.

H. J.: A betakarítást nehezítette, hogy a kezelések tizenegy különböző táblát érintettek és elég sokat kellett vándorolni, a 6-os út 63-as kereszteződésétől egészen Pörbölyig. A permetezésekkel nem volt csúszás, a Coragennel kezelt 386 ha-on kényelmesen végig lehetett érni, nem kellett két műszakban dolgozni, meg lehetett oldani.

G. M.: Mindehhez a megfelelő technika is rendelkezésre áll, hiszen 36 méteres kerettel dolgoztunk, egy olyan géppel, amelynek a megengedett haladási sebessége 22-23 km/h. Ebben a műfajban az egyik legjobb területteljesítményű permetező. Az összehasonlításából kivettük azt a területet, ahol a termésdepresszió volt, így a kísérletben átlagosan 445 kg/ha volt a többlettermés a 2016-os évben a Coragen®-kezelt területek javára. Az értékelésnél figyelembe vettük a kukorica értékesítési árát, a Coragen® szerköltségét és a kijuttatási költséget. Így különbség hektáronként plusz 4500 Ft/ha lett a kezelt területen a kezeletlenhez képest.

– Mit érdemes tudnunk a technológiáról?
H. J.: Kukoricatermesztésünkben technológiai váltás történt. Gyakorlatilag forgatás nélküli talajműveléssel gazdálkodunk, és a túlélő kukoricamoly-lárvák miatt nem mindegy, hogyan indulunk. Azt feltételeztük, hogy durvább az infekciós egyedlétszám. Kíváncsiak voltunk, mit tudunk kezdeni a problémával, hogyan működik speciálisan a moly elleni védekezés.

G. M.: A tavalyi év molyfertőzés szempontjából nem volt veszélyes. A kontroll parcellákban 9-10 százalékot mértek, a kezelt táblákon pedig 1 százalékot. Nincs ugyan adatsorunk az elmúlt évekre nézve, de a tavalyelőtti évben ez egyértelműen magasabb volt. A DuPont kollégái a nemzetközi tapasztalatok alapján 4-7 százalékos terméstöbbletet prognosztizáltak. Ez nagyon nehezen mérhető a mezőgazdaságban. Ha azt mondták volna, hogy 10-15 százalék…

H. J.: …azt meg nem hisszük el. Nem is próbálkoztunk volna a Coragennel, mert elég sok hangzatos dologba belefutottunk már, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Akkor mégis miért próbálták ki a Coragen®-t árukukoricában?
G. M.: Szakmai kíváncsiság és természetesen a fejlődési igény, amiben a DuPont partner volt. A Szekszárd Zrt.-nél nagyon sok kísérlet volt már, de az esetek nagy százalékában nem lett technológiai váltás belőle.

Az, hogy a moly mekkora mértékű és milyen problémát okoz, mindig utólag derül ki. Az állományban járva mit tapasztaltak?
H. J.: Volt olyan év, hogy a táblákban alig maradt már cső fölött álló kukoricaszár, le volt törve vagy be volt hajolva. A következő évben nem is kellett keresni a hernyókat tavasszal, mert bármelyik szárdarabot felvette az ember, ott volt benne.

G. M.: Maga a Coragen® nagy biztonságot adhat. Ha az ember a technológia részévé teszi, el kell fogadni, hogy kisebb fertőzés esetén kisebb a nyereség, míg nagyobb fertőzés esetén nagyobb, de ezzel együtt folyamatosan nagyobb a termésbiztonság is. A kezelésnek igenis van hatása a terméstöbbletre, évjárattól függően, és egy évet nem lehet alapul venni.

Kijelenthető, hogy szakmai szempontból a Coragen® bizonyított?
G. M.: Sikeres volt a kísérlet. Abban vagyunk érdekeltek, hogy intenzifikáljuk a termelést és ahhoz adjuk a technológiánkat, ami megtérül, illetve hozamtöbbletet produkál.

Elképzelhető, hogy a készítmény megfelelő ár-érték arány mellett beépül a technológiába?
G. M.: Nem elképzelhető, hanem biztos. Ami megéri, azt alkalmazzuk.

Sáradi Krisztina

A DuPont készítmények felhasználása előtt olvassa el, és kövesse a termékek csomagolásán lévő címke felhasználási utasításait!
A más módon nem jelölt, ® vagy ™ jellel ellátott márkanevek a DuPont, Pioneer és leányvállalatainak márkanevei. 
© 2017 DuPont.

(DuPont Magyarország Kft.)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Növényvédelmi alapfogalmak és kategóriák

2020. február 19. 08:16

A növényvédő szerek olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok lehetnek természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyagok, valamint élő szervezetek.

Cherokee – Teljeskörű védelem a sikeres kalászos gabonatermesztés érdekében

2019. április 5. 10:01

A kalászos gabonák termesztése során a gazdálkodók különböző növénykórtani problémákkal találkozhatnak, amelyek egyaránt befolyásolják a várható termés mennyiségét és minőségét.

Baku László: a repülő puskaműves

2020. február 26. 04:37

Egy érdekes életpálya Baku Lászlóé, aki mezőgazdasági pilótából lett fegyverjavító. Mindkét szakma csínjáról-bínjáról mesélt a vele készített interjú alkalmával.

Veszélyes kártevők: a gabonapoloskák

2019. május 20. 08:03

A gabonapoloskák táplálkozása kiterjed valamennyi kalászosra. Leginkább a búzát károsítják, de megtalálhatók a legelők pázsitfüvein is.