Növényvédelem

Növények védelme a természet erejével

Agrofórum Online

A fenntartható mezőgazdasági termelés követelményrendszerének való megfelelés, valamint az EU-ban zajló, növényvédő szereket érintő hatóanyag-visszavonások az integrált szemléletmód erősödéséhez, ezen belül a biológiai megoldások előtérbe kerüléséhez vezetnek.

A természet tárháza gazdag, számos olyan finomra hangolt, növényeket támogató folyamat fedezhető fel, amely a növénytermesztési és növényvédelmi technológiába illeszthető. A talajban élő mikroorganizmusok és a növények által kialakított rendszerben az élőlények közötti kölcsönhatások különböző fajtái találhatók meg.

Jól ismert példa erre a mikorrhiza gombák és a növények között kialakuló szimbionta típusú kapcsolat. Az antagonista kapcsolatra pedig kitűnő példát jelentenek bizonyos, a Trichoderma nemzetségbe tartozó gombafajok – különös tekintettel a Trichoderma asperellumra –, amelyek a kórokozókkal szemben hatékony védelmet nyújtanak a növényeknek.

Trichoderma a növények szolgálatában

A Trichoderma gombák a természetben szinte mindenhol megtalálhatók, szántóföldek, erdők talajában fellelhetők, de a fák törzsén is előfordulhatnak, sőt, ha egy kukoricacsövet megfertőz a Fusarium, a Trichoderma gomba képes kolonizálni azt.

1. kép: Szklerotíniás fertőzés következtében hervadó napraforgó

Már az 1930-as években felfedezték, hogy hasznosítani lehet a növények védelemében. E kozmopolita gombafajok könnyen izolálhatók a természetből, nagyon sok törzsük van. Azt is tudni kell azonban, hogy sok olyan vadfaj létezik, amely nem alkalmas a kórtani problémák megoldására. A Trichoderma gombákkal kapcsolatos kutatások az 1970-es években erősödtek fel. Az elért eredmények alapján létrehozott első Trichoderma-készítmények az 1990-es években kerültek kereskedelmi forgalomba, Magyarországon 2007 óta állnak a gazdálkodók rendelkezésére.

E hasznos gombák hatása a talajra, a növényre sokrétű. Védelmet nyújtanak a kórokozó gombákkal szemben, irodalmi adatok szerint fonálféreg-gyérítő hatással is rendelkeznek. Emellett jelentős szerepük van a szalmabontásban.

Kolonizálják az egész teret, térparazitaként működnek

Legfontosabb, hogy a talajból fertőző kórokozók támadásait védik ki, a káros gombákat jelentős mértékben visszaszorítják. A patogén gombák micéliumát a sejtfalbontó enzimjeik segítségével pusztítják el, de képesek a szkleróciumok, a Sclerotinia sclreotiorum kitartó képleteinek szétesését okozni.

Alapvetően a talajból fertőző kórokozó gombák (pl. Pythium, Sclerotinia, Fusarium) ellen jelentenek hatékony védelmet. De hogyan is működik ez a gomba? Kolonizálja a növény gyökérzetét, mint a mikorrhiza, de a különbség az, hogy nem nő bele olyan mélyen a gyökér szövetébe. Ebben az esetben egy szimbiózis jellegű kapcsolatról van szó. Előnyös, ha növény kezdeti fejlődésének időszakában már ki tud alakulni a kolonizáltság. E folyamat a növény számára több szempontból is kedvező. Egyrészt a hasznos gomba távol tartja a kórokozó gombákat, hiszen jó kompetíciós képessége révén kiszorítja azokat. Amikor a patogén micélium megkörnyékezi a kis csíranövényt, akkor azokat a Trichoderma micéliumai körbeölelik. Ezt követően a hasznos szervezet appresszóriumot fejleszt, amivel behatol a káros micéliumba. A sejtfalbontó enzimek hatására elpusztul a kórokozó. Ebben segíti az is, hogy antibiotikus hatású anyagokat is termel.

2. kép: Szklerotínia okozta tányérrothadás

Másrészt a Trichoderma gomba auxin jellegű hormonokat állít elő, ami a gyökérzet fejlődését serkeni, ezen keresztül segíti a növényt a tápelemek felvételében. Ezek eredményeként javítja a növény stressztűrését. A hasznos gomba az indukált rezisztencián keresztül is fokozza a növény védekezőképességét. Az indukált szisztemikus rezisztencia génaktivitáson keresztül működik, a Trichodermák hatására a növények „immunizálódnak”. Példaként említhető, hogy a szklerotínia okozta primér fertőzés mértékét minimálisra tudja csökkenteni, miközben egészséges talajkörnyezetet teremt.

Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a Trichoderma szinte minden gombát táplálékforrásként használ, a mikorrhiza gombákat mégsem szorítja ki. Mi áll ennek a hátterében? A talajba kijuttatott Trichoderma-készítmények 2-3 hónapos intenzív hatástartammal rendelkeznek, az évmilliók alatt kialakult mikrobiális talajegyensúly felborítására nem képesek.

Milyen kultúrákban használható?

Volumenét tekintve napraforgóban és a zöldségkultúrákban használják leginkább a Trichoderma-készítményeket, a szója esetében feljövőben van, a kukorica- és repcetermesztők és a kalászosokat termelők érdeklődése is kezd e készítmények felé fordulni.

Napraforgóban a szklerotínia a legnagyobb termésdepressziót kiváltó tényezők közé tartozik. A vetésszerkezetben az olajnövények megnövekedett aránya emeli e patogén gomba által létrejövő fertőzés kockázatát (1., 2. kép). Az intenzív termesztéstechnológiába beillesztve minimálisra lehet csökkenteni a fertőzés mértékét. Csapadékosabb évjáratban, amikor az időjárás a szklerotínia ivaros szaporodásának is kedvez, akár 60-70%-os fertőzés is kialakulhat, ez pedig jelentős termésveszteséget képes kiváltani. Szárazabb évjáratban is, az erőltetett vetésforgók következtében a primér fertőzés, azaz a szártőfertőzés 8-10%-os mértékben fordul elő, amelyet a Trichoderma-készítmények 1-2%-ra tudnak mérsékelni. Az innovatív napraforgó-termesztők már felismerték, hogy érdemes használni a termésbiztonságot nagy mértékben növelő hasznos gombát.

Zöldségtermesztésben a legfontosabb, hogy a palánta-előállítás során a palánatdőlés kórokozói ellen nyújt védelmet. Kukoricában és a kalászosokban a fuzárium visszaszorításával segíti a kiváló hozamok elérését (3. kép). Használatának létjogosultsága van szójában és repcében is. Szőlőben a sebfelületek kezelésre alkalmas, mert kolonizáció révén kórokozók behatolását akadályozza meg.

3. kép: Fuzáriumos fertőzés tünete kukoricán

A gomba leghatékonyabb működése szántóföldi kultúráknál talajba dolgozva, zöldségtermesztésben szintén talajba dolgozva, illetve csöpögtető öntözéssel történő kijuttatás esetén figyelhető meg. A talaj-előkészítésnél törekedni kell a talajnedvesség megőrzésére, mert így érhetjük el a Trichodermák intenzív szaporodását, kolonizáltságot, és így tudjuk biztosítani a gyors, egyöntetű kelést.

A talajba inaktív, nyugvó alakú spórákat tartalmazó készítmény formájában juttatható ki, amely nedvesség hatására indul fejlődésnek. Hűtve, fagyasztva sok évig tárolható a gomba, hűtőben 2 évig, szobahőmérsékleten 3 hónapig, 30 Celsius fok felett viszont csak 1-2 napig tartható el.

Fejlesztési irányok

A Trichoderma-készítményekben izolált gombatörzsek találhatók. Nagyon sok törzs áll rendelkezésre, vannak olyanok, amelyek hatékonyak a kórokozók ellen, és vannak olyanok, amelyek nem. Emellett nagyon fontos spóraszám és tisztaság a megfelelő hatékonyság elérése érdekében. A fejlesztési irányok között ezért az újabb és hatékonyabb törzsek szelekciója szerepel, valamint az imént említett tulajdonságok javítása.

Trichoderma-kutatás további területe a más hasznos mikroorganizmusokkal együttesen történő alkalmazás vizsgálata. Ebben az esetben az érdeklődés középpontjában baktériumok és mikorrhiza gombák állnak. Fejlesztések zajlanak a kijuttatás módjára vonatkozóan is. A Trichoderma gombák biofungicidként, növénynövekedés-serkentő, illetve növénykondicionáló anyagként történő felhasználása még további kiaknázatlan lehetőségeket rejt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kórokozói?

2019. augusztus 14. 04:36

Hogyan védhetjük meg a házikertben vagy a hétvégi telken termesztett paradicsomunkat a kórokozók sikeres fertőzésétől? Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem alapelveit a paradicsomot károsító vírusokkal, baktériumokkal, gombafajokkal szemben?

Iránymutatást adnak az integrált növényvédelmi tevékenység ellenőrzésekor

2020. július 1. 09:34

A hatóság a hibák feltárásával és a lehetséges megoldások ismertetésével segíti a gazdálkodókat az integrált növényvédelem előírásainak betartásában.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.