Növényvédelem

Növények védelme a természet erejével

Agrofórum Online

A fenntartható mezőgazdasági termelés követelményrendszerének való megfelelés, valamint az EU-ban zajló, növényvédő szereket érintő hatóanyag-visszavonások az integrált szemléletmód erősödéséhez, ezen belül a biológiai megoldások előtérbe kerüléséhez vezetnek.

A természet tárháza gazdag, számos olyan finomra hangolt, növényeket támogató folyamat fedezhető fel, amely a növénytermesztési és növényvédelmi technológiába illeszthető. A talajban élő mikroorganizmusok és a növények által kialakított rendszerben az élőlények közötti kölcsönhatások különböző fajtái találhatók meg.

Jól ismert példa erre a mikorrhiza gombák és a növények között kialakuló szimbionta típusú kapcsolat. Az antagonista kapcsolatra pedig kitűnő példát jelentenek bizonyos, a Trichoderma nemzetségbe tartozó gombafajok – különös tekintettel a Trichoderma asperellumra –, amelyek a kórokozókkal szemben hatékony védelmet nyújtanak a növényeknek.

Trichoderma a növények szolgálatában

A Trichoderma gombák a természetben szinte mindenhol megtalálhatók, szántóföldek, erdők talajában fellelhetők, de a fák törzsén is előfordulhatnak, sőt, ha egy kukoricacsövet megfertőz a Fusarium, a Trichoderma gomba képes kolonizálni azt.

1. kép: Szklerotíniás fertőzés következtében hervadó napraforgó

Már az 1930-as években felfedezték, hogy hasznosítani lehet a növények védelemében. E kozmopolita gombafajok könnyen izolálhatók a természetből, nagyon sok törzsük van. Azt is tudni kell azonban, hogy sok olyan vadfaj létezik, amely nem alkalmas a kórtani problémák megoldására. A Trichoderma gombákkal kapcsolatos kutatások az 1970-es években erősödtek fel. Az elért eredmények alapján létrehozott első Trichoderma-készítmények az 1990-es években kerültek kereskedelmi forgalomba, Magyarországon 2007 óta állnak a gazdálkodók rendelkezésére.

E hasznos gombák hatása a talajra, a növényre sokrétű. Védelmet nyújtanak a kórokozó gombákkal szemben, irodalmi adatok szerint fonálféreg-gyérítő hatással is rendelkeznek. Emellett jelentős szerepük van a szalmabontásban.

Kolonizálják az egész teret, térparazitaként működnek

Legfontosabb, hogy a talajból fertőző kórokozók támadásait védik ki, a káros gombákat jelentős mértékben visszaszorítják. A patogén gombák micéliumát a sejtfalbontó enzimjeik segítségével pusztítják el, de képesek a szkleróciumok, a Sclerotinia sclreotiorum kitartó képleteinek szétesését okozni.

Alapvetően a talajból fertőző kórokozó gombák (pl. Pythium, Sclerotinia, Fusarium) ellen jelentenek hatékony védelmet. De hogyan is működik ez a gomba? Kolonizálja a növény gyökérzetét, mint a mikorrhiza, de a különbség az, hogy nem nő bele olyan mélyen a gyökér szövetébe. Ebben az esetben egy szimbiózis jellegű kapcsolatról van szó. Előnyös, ha növény kezdeti fejlődésének időszakában már ki tud alakulni a kolonizáltság. E folyamat a növény számára több szempontból is kedvező. Egyrészt a hasznos gomba távol tartja a kórokozó gombákat, hiszen jó kompetíciós képessége révén kiszorítja azokat. Amikor a patogén micélium megkörnyékezi a kis csíranövényt, akkor azokat a Trichoderma micéliumai körbeölelik. Ezt követően a hasznos szervezet appresszóriumot fejleszt, amivel behatol a káros micéliumba. A sejtfalbontó enzimek hatására elpusztul a kórokozó. Ebben segíti az is, hogy antibiotikus hatású anyagokat is termel.

2. kép: Szklerotínia okozta tányérrothadás

Másrészt a Trichoderma gomba auxin jellegű hormonokat állít elő, ami a gyökérzet fejlődését serkeni, ezen keresztül segíti a növényt a tápelemek felvételében. Ezek eredményeként javítja a növény stressztűrését. A hasznos gomba az indukált rezisztencián keresztül is fokozza a növény védekezőképességét. Az indukált szisztemikus rezisztencia génaktivitáson keresztül működik, a Trichodermák hatására a növények „immunizálódnak”. Példaként említhető, hogy a szklerotínia okozta primér fertőzés mértékét minimálisra tudja csökkenteni, miközben egészséges talajkörnyezetet teremt.

Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a Trichoderma szinte minden gombát táplálékforrásként használ, a mikorrhiza gombákat mégsem szorítja ki. Mi áll ennek a hátterében? A talajba kijuttatott Trichoderma-készítmények 2-3 hónapos intenzív hatástartammal rendelkeznek, az évmilliók alatt kialakult mikrobiális talajegyensúly felborítására nem képesek.

Milyen kultúrákban használható?

Volumenét tekintve napraforgóban és a zöldségkultúrákban használják leginkább a Trichoderma-készítményeket, a szója esetében feljövőben van, a kukorica- és repcetermesztők és a kalászosokat termelők érdeklődése is kezd e készítmények felé fordulni.

Napraforgóban a szklerotínia a legnagyobb termésdepressziót kiváltó tényezők közé tartozik. A vetésszerkezetben az olajnövények megnövekedett aránya emeli e patogén gomba által létrejövő fertőzés kockázatát (1., 2. kép). Az intenzív termesztéstechnológiába beillesztve minimálisra lehet csökkenteni a fertőzés mértékét. Csapadékosabb évjáratban, amikor az időjárás a szklerotínia ivaros szaporodásának is kedvez, akár 60-70%-os fertőzés is kialakulhat, ez pedig jelentős termésveszteséget képes kiváltani. Szárazabb évjáratban is, az erőltetett vetésforgók következtében a primér fertőzés, azaz a szártőfertőzés 8-10%-os mértékben fordul elő, amelyet a Trichoderma-készítmények 1-2%-ra tudnak mérsékelni. Az innovatív napraforgó-termesztők már felismerték, hogy érdemes használni a termésbiztonságot nagy mértékben növelő hasznos gombát.

Zöldségtermesztésben a legfontosabb, hogy a palánta-előállítás során a palánatdőlés kórokozói ellen nyújt védelmet. Kukoricában és a kalászosokban a fuzárium visszaszorításával segíti a kiváló hozamok elérését (3. kép). Használatának létjogosultsága van szójában és repcében is. Szőlőben a sebfelületek kezelésre alkalmas, mert kolonizáció révén kórokozók behatolását akadályozza meg.

3. kép: Fuzáriumos fertőzés tünete kukoricán

A gomba leghatékonyabb működése szántóföldi kultúráknál talajba dolgozva, zöldségtermesztésben szintén talajba dolgozva, illetve csöpögtető öntözéssel történő kijuttatás esetén figyelhető meg. A talaj-előkészítésnél törekedni kell a talajnedvesség megőrzésére, mert így érhetjük el a Trichodermák intenzív szaporodását, kolonizáltságot, és így tudjuk biztosítani a gyors, egyöntetű kelést.

A talajba inaktív, nyugvó alakú spórákat tartalmazó készítmény formájában juttatható ki, amely nedvesség hatására indul fejlődésnek. Hűtve, fagyasztva sok évig tárolható a gomba, hűtőben 2 évig, szobahőmérsékleten 3 hónapig, 30 Celsius fok felett viszont csak 1-2 napig tartható el.

Fejlesztési irányok

A Trichoderma-készítményekben izolált gombatörzsek találhatók. Nagyon sok törzs áll rendelkezésre, vannak olyanok, amelyek hatékonyak a kórokozók ellen, és vannak olyanok, amelyek nem. Emellett nagyon fontos spóraszám és tisztaság a megfelelő hatékonyság elérése érdekében. A fejlesztési irányok között ezért az újabb és hatékonyabb törzsek szelekciója szerepel, valamint az imént említett tulajdonságok javítása.

Trichoderma-kutatás további területe a más hasznos mikroorganizmusokkal együttesen történő alkalmazás vizsgálata. Ebben az esetben az érdeklődés középpontjában baktériumok és mikorrhiza gombák állnak. Fejlesztések zajlanak a kijuttatás módjára vonatkozóan is. A Trichoderma gombák biofungicidként, növénynövekedés-serkentő, illetve növénykondicionáló anyagként történő felhasználása még további kiaknázatlan lehetőségeket rejt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Megszólalt a vészcsengő – Európai együttműködés a szárrozsda ellen

2019. április 26. 04:36

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be a Európába.

Hogyan védekezhetünk a körte ventúriás varasodása ellen?

2019. június 21. 04:36

P. Katalin kérdése: Varasodás jelent meg a körtémen. Mit tegyek?

Fontos a megfelelő növényvédelem a zöldségeknél és a gyümölcsösöknél is a sok csapadék miatt

2019. május 28. 13:19

A gombás megbetegedések főként a most érő szamócánál, meggynél, cseresznyénél és az almánál okozhatnak gondot, ha a termelők nem tudják elvégezni a megelőző intézkedéseket.