Az integrált növényvédelem előírásainak megfelelően a növényvédelmi védekezéseket előrejelzésre alapozottan, térben és időben célzottan kell megvalósítani. Természetesen mindezt azért, hogy a feleslegesen kijuttatott peszticid mennyiség és ezzel együtt a környezetre gyakorolt káros hatásai – a gazdaságossági szempontok szem előtt tartásával párhuzamosan – mérsékelhetővé váljanak.
A raktárban történő kártevők ellen irányuló vegyi beavatkozások (permetezés, gázosítás, füstölés) gyakran nem érik el előzetesen várt, kívánt hatást, mert a kijuttatott reziduális inszekticidek egész egyszerűen nem találkoznak a célszervezetekkel. A kártevők mélyebb terményrétegekbe húzódva érintetlenek maradnak.
Ahhoz, hogy az említett kezelések hatékonyságát megnöveljük, egyben a tárolt terményt károsító rovarokat sikerrel elpusztítsuk mindenképpen meg kell érteni e célszervezetek biológiai, ökológiai igényeit.
A nedvesség és a hőmérséklet hatása a legmeghatározóbb
A magtári gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) példáján keresztül megérthető, hogy milyen szakaszok jellemzik az eltérő feltételek mellett megfigyelhető életjelenségeket (1. ábra).

1. ábra: A magtári gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) ökológiai igénye
Látható, hogy három különböző intervallum különíthető el. 19-28 °C között található a rovar számára optimális feltételeket biztosító hőmérséklettartomány. Ezt nevezzük optimumnak. Ezen értékhatárok között legaktívabb a rovar. Fejlődési erélye, tojásprodukciója a maximumon van, fejlődési stádiumváltásai tökéletesek. Ettől negatív és pozitív irányba történő elmozdulás esetén ezek a maximumon lévő vitalitási, aktivitási jellemzők visszaesnek.
Ettől függetlenül a rovar még megtalálja életfeltételeit. (Ezeket a tartományokat, az eltérés irányától függően alsó- és felső pejusz szakaszoknak nevezzük.) E határpontokon negatív és pozitív irányban túlhaladva, viszont a kártevő már nem találja meg életfeltételeit. Ebben az esetben a rovar vagy nyugalmi (anabiotikus) állapotba vonul – ha megteheti – vagy, ami valószínűbb, hogy elpusztul. (Ezeket az életjelenségekkel összeegyeztethetetlen szakaszokat pesszimum értékeknek nevezzük.)
Attól függően, hogy egy adott élőlény milyen mértékben képes tolerálni az adott környezeti tényezők változását, szűk- és a tágtűrésű fajok csoportjába oszthatók. Természetesen ez nagymértékben függ a vizsgált környezeti tényezők ingadozásától. A raktárban ezen abiotikus befolyásolók ingadozása sokkal kisebb, mint szabad körülmények között. Ezzel magyarázható többek között a legtöbb raktári kártevő szabadföldi körülmények közötti sikertelen telelése és téli aktivitásának hiánya is.
Természetesen nem csupán a hőmérséklet hat a raktári kártevőkre. Röviden tekintsük át, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják e kártevők előfordulását, aktivitását:
- A tápnövény jelenléte/hiánya.
- A természetes ellenségek jelenléte/hiánya.
- A levegő vegyi összetétele. Ismert, hogy az ízeltlábú szervezetek hosszú időn keresztül sikeresen vészelik át az oxigénhiányos állapotot, hosszú ideig élettevékenységet mutatnak CO2-dal telített környezetben is.
- A termény nedvességtartalma. Például a magtári gabonazsuzsok 11 %, a rizszsuzsok 8 %, a kis lisztbogár 9,4 % szemnedvesség alatt már nem táplálkozik.
- A közeg, levegő nedvességtartalma, relatív páratartalom.
- A közeg (levegő, termény) hőmérséklete.
E tényezőegyüttesből a két legfontosabb faktor a nedvesség és a hőmérséklet. Az 1. táblázat tartalmazza e két befolyásoló tényező kártevők biológiájára gyakorolt hatásait.
A nedvesség hat: | 1. | a rovarok alapvető élettevékenységeire. Katalizálja többek között kiválasztást, emésztést, oxigén- és tápanyagszállítást. |
2. | a rovarhabitus, turgor fenntartására. A kártevők igyekeznek a szeles, száraz helyeket kerülni. A rizszsuzsok száraz környezetben pár nap alatt elpusztul. | |
3. | az embrionális (tojásból való kibújásig) és posztembrionális (lárvastádium-váltás, bábozódás) fejlődés hosszára. Például a pete megduzzadásához megfelelő mennyiségű vízfelvételre van szükség. | |
A hőmérséklet hat: | 1. | a rovarok aktivitására. Változó testhőmérsékletű (poikiloterm) állatokként harántcsíkolt és simaizom működésük hőmérsékletfüggő. |
2. | a rovarok elterjedésére, diszperziós képességére. A veszélyes kártevők optimális hőmérséklet esetén gyorsan kolonizálják a rendelkezésre álló tápnövények összességét. | |
3. | a rovarok szaporodására. Az állatvilágban (fordítva a növényvilággal) elsődleges a létfenntartás, optimális körülmények mellett fajfenntartás. | |
4. | a rovarok fejlődésének hosszára. Fajonként változó, fix hőmérséklet összeg jellemző a rovarokra: termális konstans. Ezzel magyarázható, hogy magtári gabonazsuzsok éves nemzedékszáma 3 és 7 között változhat. | |
5. | a rovarok telelésére. A raktári kártevők általában nem képesek a szabadban áttelelni. Ezzel magyarázható például az indiai kaprabogár (Trogoderma granarium) magyarországi telelésének sikertelensége. | |
1. táblázat: A nedvesség és a hőmérséklet rovarok biológiáját befolyásoló hatásai |
A 2. ábra mutatja a kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) hőmérséklet függvényében, kísérleti úton regisztrált fejlődési erélyét (vitalitási paraméterek: fejlődésistádium-váltás hossza, tökéletessége; tojásprodukció; anyagcsere intenzitása stb.).

2. ábra: A kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) fejlődési erélye a hőmérséklet függvényében.
Forrás: ADAB International Training Course on the Preservation of Stored Cereals, Selected Reference Papers, Part I (1975).
A rovar biológiai nulla pontja, fejlődési küszöbértéke 16,7 °C. Ez az a hőmérsékleti pont, mely alatt a rovar fejlődése stagnál, s csak e felett fog a fejlődés, a szöveti, szervi differenciálódás megindulni. E ponttól egészen 32 °C-ig a fejlődési erély és a hőmérséklet növekedése pozitív lineáris kapcsolatot mutat. A fejlődési optimum intervallumában (32-35 °C) a fejlődési paraméterek, jellemzők a maximumon találhatók, majd csak ezt követően fog ezen értékek alakulása visszaesni, míg végül el nem éri a kártevő számára letális értékhatárt.
Egy egyszerű kísérlet jól szemléleti a hőmérséklet és a páratartalom aktivitásra és elterjedtségre (diszperzió) gyakorolt hatását (3. ábra).

3. ábra: A magtári gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) aktivitása, elhelyezkedése a terménytételben a hőmérséklet és relatív páratartalom függvényében
Látható, hogy a magtári gabonazsuzsok optimális hőmérséklet- és légnedvesség-tartományaihoz közelítve a kártevő aktivitása, szaporodási hajlandósága emelkedik. Ezzel párhuzamosan a diszperzió is változik. Az ún. horizontális diszperzió nő, a vertikális diszperzió csökken, vagyis a kártevő-populáció a terménytétel felszíni rétegeiben jelenik meg tömegesen, míg a mélységi elterjedtsége csökken. A két élettelen tényező közül a hőmérséklet változása közvetlenebbül, szembetűnőbben hat a rovar megfigyelt tulajdonságaira.
Természetesen nem lehet az egyes abiotikus faktorok hatásait önállóan értékelni. Összefüggéseiben kell megítélni a hőmérséklet és a páratartalom rovarszaporodást, vitalitást befolyásoló következményeit, hiszen a természetes állapotokat is ez tükrözi a leginkább. Erre szolgálnak az izomortális görbék. A 4. ábrán látható a különböző terménykárosító csoportok szaporodását, élettevékenységeit befolyásoló fizikai korlátozó tényezők összessége.

4. ábra: Az élő szervezetek szaporodásának fizikai korlátozó tényezői a tárolt gabonában.
Forrás: Scotti, G. (1978): Les insectes et les acariens des céréales stockées.F.N.O.R-I.T.C.F.., Paris. VIII. 238 p.
Látható, hogy az eltérő károsító csoportok különböző élettelen tényező tartományok mellett találják meg optimumukat. A rovarok általánosságban 16-38 °C, és 32-95 rh % tartományokban érzik jól magukat. Ez is megerősíti, hogy az ízeltlábú szervezetek a páratartalommal szemben a hőmérséklet változására reagálnak érzékenyebben.
A 2. táblázatban a teljesség igénye nélkül összeállított, főbb raktári kártevők listája látható. A feltűntetett fajok hőmérsékletigényük szerinti csoportosításban szerepelnek.
minimum relatív pára (%) | minimum hőmérséklet (°C) | optimális hőmérséklet tartomány (°C) | ||
1. | lisztmoly (Ephestia kuehniella) | 1 | 10 | 24-27 |
közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) | 50 | 10 | 23-25 | |
2. | gabonazsuzsok (Sitophilus granarius) | 50 | 15 | 26-30 |
mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella) | 30 | 16 | 26-30 | |
kis kenyérbogár (Stegobium paniceum) | 60 | 14 | 25-28 | |
rizszsuzsok (Sitophilus oryzae) | 60 | 17 | 27-31 | |
datolyamoly (Ephestia cautella) | 25 | 17 | 28-32 | |
aszalványmoly (Plodia interpunctella) | 40 | 18 | 28-32 | |
3. |
fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis) | 10 | 21 | 31-34 |
kis lisztbogár (Tribolium confusum) | 1 | 21 | 30-33 | |
dohánybogár (Lasioderma serricorne) | 30 | 22 | 32-35 | |
kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) | 1 | 22 | 32-35 | |
vörösesbarna gabonabogár (Cryptolestes ferrugineus) | 10 | 23 | 32-35 | |
koprabogár (Trogoderma granarium) | 1 | 24 | 33-37 | |
Forrás: HOWE, R. W. (1965). A summary of estimates of optimal and mininal conditions for population increases of some stored products insects. J. Stored Prod. Res. 1:177-184. 2. táblázat: Fontosabb raktári kártevők környezeti igényei |
Három fő csoportot különítettem el. Az első (1.) csoportba azokat a fajokat soroltam, melyek alacsonyabb hőmérséklet tartomány mellett is megtalálják vitális optimumukat. A középső csoportban (2.) az „átmeneti fajok” találhatók, már melegebb hőigénnyel. Az utolsó, alsó kategóriába (3.) a melegigényes fajok tartoznak. E rovarok Közép-Európától északra szabadföldi körülmények között már egyáltalán nem lelhetők fel, s áttelelni sem képesek. Természetesen a terménybe hatolás, illetve a mélységi elhelyezkedés valószínűsége a felső sorban feltűntetett fajoktól az alsóbb sorokban szereplő fajok felé haladva növekszik.
A termény fizikai jellemzőinek hatása a raktári kártevőkre
Ezt követően vizsgáljuk meg terményoldalról – annak fizikai jellemzőin keresztül – a kártevők elterjedését befolyásoló tényezők összességét. A termény mint közeg hőmérsékletét és a nedvességét befolyásoló tényezőket (5. ábra) kell mindenekelőtt megvizsgálni, megérteni.

5. ábra: A betárolt termény nedvességtartalmát és hőmérsékletét befolyásoló hatások. betakarításkori terménynedvesség-tartalom, 2. szemét, 3. törtszem.
Tekintsük át, milyen tényezők befolyásolják a betakarított, betárolt tétel említett paramétereit:
- A betakarított termény nedvességtartalma. A szárító előtt garmadában található, vagy nem kellő nedvességre leszárított, magasabb víztartalmú termény ideális közeg a kártevő rovarok felszaporodásához. Nem csupán a nélkülözhetetlen víz áll e kártevők rendelkezésére, hanem a mikrobiális tevékenységből adódóan a felmelegedő tétel hőmérséklete is kedvező hátteret biztosít a rovarok felszaporodásához.
- A terményben megfigyelhető törtszem és szemét gócok száma, kiterjedtsége. A szemét és a sérült szemek méretükből, szemcse átmérőjükből adódóan külön frakciót, ún. forrópontokat alkotnak. Így könnyebben akkumulálják a vizet, mely a későbbiekben hőmérsékletnövekedést generál. Így szintén optimális kondíciókat nyújt, akár a rovarok mélyebb rétegekben fellépő tömeges felszaporodásához is.
- A különböző betárolt terménytípusok magvai, szemei között található levegő térfogata. Minél nagyobb a tárolt termény garmadában a levegő térfogata, annál kitettebb a külső környezet, levegő hőmérséklet és páratartalom ingadozásainak. Ezzel párhuzamosan megnő a kártevők mélyebb terményrétegekbe hatolásának valószínűsége. Így nagyobb eséllyel károsíthatnak mélyebben az ízeltlábúak szója és búza garmadában, mint zab, vagy napaforgó tételekben.
Milyen megoldásokkal, technológiai elemekkel fékezhetők meg, állíthatók meg e kialakult kedvezőtlen folyamatok?
- Mindenekelőtt az optimális nedvességtartalommal történő betakarítás és betárolás megvalósítása.
- A terményraktár rendszeres, ki- és betárolás közötti időszakában történő kitakarítása. A repedésekben, sarkokban található terményhalmok felszámolása, megsemmisítése, mely gócként szolgálhat a további károsító felszaporodásához.
- Sérülés- törtszem- és idegenanyag-mentes termény betárolására való törekvés.
- A betárolt termény hőmérsékletének ellenőrzése. Az első tárolási szakasznál a terményt a kinti uralkodó hőmérséklethez kell hűteni. A későbbiekben a termény 10 °C alatti beállításával meggátolható a rovarfelszaporodás, teljesen kiiktatható a további kár.
- A termény szellőztetése. Egyenletes terményszellőztetéssel a kívánt nedvességtartalom belső szerkezeti változás nélkül érhető el, és az alacsony relatív páratartalmú levegő nemcsak szellőzteti, hanem szárítja is a gabonát, meggátolja a rovarfelszaporodást. Ez hosszú távú terménytárolásnál megkerülhetetlen technológiai elem.
A kártevők felszaporodása, terménytételben történő elmozdulása, nagymértékű kártétele mindenképpen élő és élettelen befolyásoló tényezőktől függő, összetett biológiai jelenség. E kiváltó komplexum alapvető elemei a részben emberi tevékenységtől függő hő és a nedvesség. Összességében a raktári kártevők mélyebb rétegekben történő megjelenése, tömeges fellépése gondos és okszerű terménykezeléssel elkerülhető. Így a kijuttatott reziduális inszekticidek is, hatásukat kifejtve hatékonyabban pusztíthatják e célszervezeteket.
E tanulmány a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete XIV. Országos Szakmai Konferenciáján (Hajdúszoboszló, 2016. április 6-8.) elhangzott előadás.