Növényvédelem

Tanuljunk a közelmúlt hibáiból!

Agrofórum Online

Az SDHI (szukcinát dehidrogenáz gátló) hatásmechanizmus alapján működő gombaölő készítmények már az 1960-as években megjelentek a növényvédelmi gyakorlatban (pl. karboxin hatóanyag a csávázásban).

Súlyos fürt lisztharmat fertőzés következménye

Álló kultúrákban (szőlő, gyümölcs) történő felhasználásuk a 2000-es évek első felében a boscalid hatóanyag felfedezésével és bevezetésével, valamint kombinációban történő alkalmazásával vált nagyobb mértékűvé. További lendületes piacirész növekedés 2014-től a fluopirám hatóanyagú Luna termékcsalád, valamint a 2017-ben megjelenő fluxapiroxad hatóanyag bevezetésének köszönhető.

Ezek a hatóanyagok szőlő- és gyümölcsvédelemben új mérföldkövet jelentenek. Az igaz, hogy az általuk képviselt hatásmechanizmus nagyon régóta ismert, de ezekben a kultúrákban mégis újnak számítanak, mert eddig nem alkalmaztuk őket.

A szőlő és gyümölcs kultúrák kórtani problémái a legtöbb évjáratban csak nagyszámú kezeléssel tarthatók kordában. Nagyszámú kezelés szezononként több (sok) gomba-hatóanyag interakciót tesz lehetővé. Ez magában hordozhatja a rezisztencia kockázatnak növekedését is. A rezisztencia kialakulásában mind a kórokozónak, mind az ellene felhasznált készítménynek (hatóanyagnak) meghatározó szerepe van.

A szőlőben meghatározó szerepet betöltő kórokozók (lisztharmat, peronoszpóra és a szürkerothadás) sajnos kivétel nélkül a rezisztencia-kockázat szempontjából a legveszélyesebb kategóriába tartoznak. Azokat a kórokozókat soroljuk ide, melyekre jellemző a rövid fejlődési ciklus (szezononként több generáció lehetséges), erős a spóratermelésük, rendszeres ivaros ciklussal rendelkeznek, esetleg szél útján is terjedhetnek).

Készítmény/hatóanyag vonatkozásában, rezisztencia-kezelés szempontjából előnyösebbek azok a készítmények, melyek több hatásponttal rendelkeznek. Ezek az anyagok ugyanis egyszerre több ponton avatkoznak be a gombák életfolyamatait meghatározó enzimek működésébe. Több ponton történő beavatkozás a gyakorlatban megvalósítható eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok tank-kombinációban történő alkalmazásával, vagy a gyártó által szakmai szempontok alapján összeállított gyári kombinációkkal.  

A hosszú távú hatékonyság megőrzése minden érintett (termelő, gyártó) közös érdeke. Az egyre magasabb szintű követelményeknek megfelelő hatóanyag/készítmény kifejlesztése rendkívül idő- és költségigényes folyamat. Csak azok a hatóanyagok/készítmények kaphatnak engedélyt, melyek eleget tesznek az alábbi hármas követelmény rendszernek. Nem lehet elfogadhatatlan hatása
– a felhasználóra,
– a fogyasztóra,
– és a környezetre.

Ebből az is következik, hogy egyre kevesebb új növényvédő szer kifejlesztése várható, másrészt az is, hogy az új készítmények mindig drágábbak lesznek a már meglévőknél. Ezért is közös érdek, hogy a meglévők a lehető leghosszabb ideig megbízhatóan, hatékonyságukat fenntartva működjenek.

A meggondolatlan, és csak rövid távú érdekeket szem előtt tartó növényvédelmi ajánlások a múltban már több területen is visszaigazolták, hogy a hosszú távú gondolkodás mindenképpen kifizetődőbb, mint a rövidtávú haszonszerzés. Mindnyájan emlékszünk még a strobilurin típusú készítmények aranykorára.

Az új hatóanyag (és egyben új hatásmechanizmus) nem megfelelő alkalmazása – az önállóan, kombinációs partner nélküli gyártói ajánlás és felhasználás rövid idő alatt a rezisztencia kialakulásához vezetett mind almában a varasodás, mind szőlőben a lisztharmattal kapcsolatban, de a példa szántóföldi területekkel is kiegészíthető – osztott kezeléses = csökkentett dózis javaslatok évelő fenyércirok esetében is ilyen következménnyel jártak. Ezen esetekhez nagyban hozzájárultak a strobilurin gyártó cégek is (amelyek önállóan hozták forgalomba az egy – strobilurin – hatóanyagot tartalmazó terméküket és nem hívták fel a figyelmet a rezisztencia-veszélyre).

A növényvédőszer-gyártó cégek 1981-ben létrehoztak egy szakmai szervezetet a növényvédő szerek hatékonyságának hosszú távú megőrzése érdekében. Ez a szervezet a FRAC.

FRAC előírások SDHI fungicidekre szőlőben
Összes SDHI kezelés 3
Összes kezelés szám max. 50%-a
Összes kezelés =>12 4

A FRAC előírásai az összes SDHI hatóanyag együttes felhasználási számát határozzák meg. Függetlenül attól, hogy az adott hatóanyag/termék gyártója maximalizálja a saját termékének felhasználását. Tesszük ezt úgy, hogy a fluopirám hatóanyag a jelenleg elérhető, botritiszen végzett felmérésekben a rezisztenciára leginkább ellenálló SDHI hatóanyagnak bizonyult, sőt a korábban bevezetett SDHI hatóanyagokra rezisztens rasszok a fluopiramra rendre rendkívül érzékenynek (hiperszenzitívnek) bizonyulnak, mivel a vad típusú génváltozattól eltérő, rezisztens botritisz gombák légzése kevésbé hatékony. Ennek következtében a már korábban engedélyeztetett SDHI hatóanyagokra való rezisztencia fokozott hatékonyságot eredményez.

Ez a Bayer Luna termékcsaládja esetében azt jelenti, hogy Luna termékek az összesen lehetséges három kezelésből maximum két kezelést tehetnek ki.

A FRAC ajánlás különbséget tesz a felhasználás szempontjából az alapján is, hogy az adott SDHI hatóanyag csak önmagában, vagy kombinációban szerepel a termékben – csak SDHI hatóanyagú termékek nem használhatók blokk-szerűen (egymás után) az SDHI kombinációk kétszer egymás után is használhatók.

Ez is azt mutatja, hogy rezisztencia védelem szempontjából előnyösebb megítélésűek a kombinációt tartalmazó készítmények.

Ma az alábbi SDHI hatóanyagú készítmények rendelkeznek engedéllyel szőlőben:

Készítmény neve SDHI hatóanyag egyéb hatóanyag
Luna Privilege fluopiram nincs
Luna Experience fluopiram tebukonazol
Cantus boscalid nincs
Collis SC boscalid kresoxim-metil
Sercadis fluxapiroxad nincs

A hatóanyag kombináció nemcsak rezisztencia-védelmi szempontokat figyelembe véve jelent szakszerű felhasználást, hanem hatásspektrum kiszélesítése is előnyt jelenthet a felhasználó részére.

A fluopiram + tebukonazol gyári kombináció (Luna Experience) nemcsak lisztharmat ellen nyújt tökéletes védelmet, hanem egyéb betegségek (pl. virágzáskori szürkerothadás) ellen is hatékony.

A kiváló hatékonyság és a rezisztencia kialakulásának megelőzése is eredményessé teszi a termék alkalmazását.

Kleofász Mátyás kertészeti szaktanácsadó, Bayer Hungária Kft.
Hegyi Tamás fejlesztési menedzser, Bayer Hungária Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Katasztrofális mértékű idén a nyugati dió buroklégy kártétele

2019. október 2. 10:29

A legfrissebb információk szerint rendszeres, a kártevő rajzási dinamikájához igazított, többszöri védekezéssel jelentősen csökkenthető az idén katasztrofális mértékű nyugati dió buroklégy kártétel.

Egyszikű gyomok az őszi kalászosokban és az ellenük való védekezés tavaszi lehetőségei

2019. január 23. 07:38

Az őszi kalászosokban előforduló egyszikű gyomok elleni hatékony védekezés általános elveiről, tényezőiről és az alkalmazható készítményekről ad átfogó képet a szerző.

A biológiai növényvédelem jelenlegi helyzete, a szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségei

2019. november 12. 10:38

A Növényvédelmi Klub 399. ülésén Péter Zoltán, a Biocont Magyarország Kft. munkatársa tartott előadást november 4-én a vendégeknek a világ és hazánk biológiai növényvédelmének vonatkozásairól és a szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségeiről.

Már most megkezdhetjük a felkészülést a jövő évi növényvédelemre

2019. november 6. 16:09

Az őszi betakarítás kiváló lehetőség arra, hogy megismerjük a terület talajlakó kártevő fertőzöttségét, de hasznos támpont a felszedett termés egészségi állapota.