A gabonák termesztéstechnológiájának alapelvei jelentősen megváltoztak. A minőség vált meghatározó céllá, így a jövőben is a termésmennyiség optimumának és a minőség maximumának elérésére törekszünk úgy, hogy mindezt a lehető legkisebb környezetterheléssel tegyük. Már az 1960-as évek végén többen rámutattak, arra, hogy a gabonatermesztés koncentrálódása, az egyre jobb minőségű lisztet adó, nagyobb termőképességű fajták bevezetése, kedvező táplálkozási feltételeket teremtettek a gabonakártevők, köztük a gabonapoloskák számára, ezért jelentőségük állandó növekedésére kell számítani.
Hazánkban először az 1930-as évek legelején figyeltek fel a gabonapoloskák kártételére, amikor tömeges felszaporodásuk miatt, több megyében, váratlanul, komoly károkat okoztak. A növényvédelmi állattanban használt „gabonapoloskák” kifejezés egy gyűjtőfogalom. A számos poloska faj közül, melyek a gabonákon táplálkoznak, növényvédelmi jelentőséggel csak a pajzsospoloskákhoz tartozó mór- vagy szerecsenpoloska, osztrák vagy teknőspoloska, valamint a címerespoloskákhoz tartozó szipolypoloska és csőrös szipolypoloska bír.
Kártétel
Táplálkozásuk kiterjed valamennyi kalászosra. Leginkább a búzát károsítják, de megtalálhatók a rétek, legelők pázsitfüvein is. Kártételük a gabona fejlődési állapotainak függvényében változik. Szárbaindulás előtt, a vezérhajtás vagy mellékhajtás sárgul, fehéredik, majd elpusztul. A hasban lévő kalászt megszúrva, az később teljesen fehér lesz („fehérkalász”) (1. kép). Kalászhányás után, a kalászorsót megszúrva, az a szúrás feletti részen kifehéredik, elhal, lekonyul („zászlóskalász”) (2. kép).
1. kép „Fehérkalász”- (Fotó: †Dr. Takács András)
2. kép „Zászlóskalász” – (Fotó: †Dr. Takács András)
A tejesérésben szúrt szemek aszottak lesznek, ocsúvá zsugorodnak. A viaszérésben károsított szemeken fakó, kör alakú foltok láthatók, a közepükön egy sötétebb ponttal („poloskaszúrt szemek”) (3. kép). Ezek a búzaszemek alakra, méretre épnek látszanak, de sütőipari értékük csökken, a tészta nem kel meg, azaz minőségi kárt szenved. Ez a legnagyobb kár, amit a nyálukkal bejutott enzimek a tészta készítésekor aktivizálódva okoznak, lebontva a sikért. A gyengébb minőségű búza esetén, már 2–3%-os poloskakártétel is szembetűnő minőségromlást okoz, a jó minőségű búza minőségét csak a 10–15%-os kártétel gyengíti észrevehetően.
3. kép „Poloskaszúrt” szemek – (Fotó: †Dr. Takács András)
Előrejelzés
Egynemzedékes fajok, a kifejlett poloskák erdőszélek, út menti árkok avarjában telelnek. Áprilisban jönnek elő és vonulnak a gabonavetésekre. Május elején, párzás után a nőstények sorban, párosával tojást raknak a levélre, ritkán a gabona szárára. A kikelő nimfák eleinte a zöld részeken, majd később a kalászokon szívogatnak (4. kép). Öt vedléssel, aratás idejére érik el a teljes fejlettségüket. Július közepén az új imágók elhagyják a gabonatáblákat, és a rétek, legelők pázsitfüvein táplálkoznak még egy ideig. Augusztus végén, szeptember elején vonulnak telelőhelyeikre.
A gabonapoloskák melegkedvelő fajok. Fejlődésüknek a száraz, meleg május kedvez. Ha két, egymást követő év tavasza száraz, az átlagosnál melegebb, akkor felszaporodásukra számítani kell. Egymást követő hűvös, csapadékos években a kártevő visszaszorul.
4. kép Táplálkozó imágók – (Fotó: †Dr. Takács András)
A poloskanépesség méretéről avarvizsgálattal győződhetünk meg. Az előrejelzés az előző év őszén, a tábla közeli erdőkben vett avarminták zsákos futtatókba helyezésével és ezek szabad téren, fedett helyen való elhelyezésével kezdődik. A zsákos futtatókra erősített üvegedényekben megjelenő első imágók pontosan jelzik a telelőhely elhagyásának kezdetét. Kora tavasszal, ha az egyedsűrűség 5–6 egyed/m², akkor kárveszéllyel kell számolni. Kalászolás előtt, a tojáscsomók (növényvizsgálat) és a nimfák népességéből (fűhálózással) következtethetünk a kártétel mértékére.
Védekezés
A levéltetvek és a vetésfehérítő bogarak ellen hatékony készítményekkel végzett kezeléssel általában megelőzhető a kártételük (1. és 2. táblázat).
1. táblázat A gabonában levéltetvek ellen engedélyezett hatóanyagok
|
Piretroidok |
Szerves foszforsav észterek | Flonikamidok | Kombinációk |
| deltametrin | pirimikarb | flonikamid | tiakloprid + deltametrin |
| lambda-cihalotrin | klórpirifosz-metil + cipermetrin | ||
| tau-fluvalinát |
2. táblázat A gabonában vetésfehérítő bogarak ellen engedélyezett hatóanyagok
| Piretroidok | Kombinációk |
| deltametrin | tiakloprid + deltametrin |
| lambda-cihalotrin | klórpirifosz-metil + cipermetrin |
| tau-fluvalinát |
Ha a kártételi nyomás mégis indokolja a külön állománykezelést, az áttelelő poloskák ellen bokrosodás végén, szárbaindulás idején, a tömeges betelepedéskor, a nimfák ellen kalászoláskor és tejeséréskor ajánlott védekezni. A védekezésre piretroid hatóanyagú vagy kombinációban neonikotinoid és/vagy szerves foszforsav észter hatóanyagot is tartalmazó készítmények állnak rendelkezésre (3. táblázat).
3. táblázat A gabonában gabonapoloskák ellen engedélyezett hatóanyagok
| Piretroidok | Kombinációk |
| deltametrin | tiakloprid + deltametrin |
| lambda-cihalotrin | klórpirifosz-metil + cipermetrin |
A védekezés során fontos szempont, hogy a kellő fedettség eléréséhez a permetlé mennyisége legalább 250–300 l/ha legyen.
