Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

Agrofórum Online

Napjainkban a környező országok mindegyikében megtalálható az amerikai kukoricabogár, és minden évben egyre északabbra fekvő területeket hódít meg.

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) (1. kép) észak-amerikai gyökerű faj, amelyet a Belgrád melletti Surčinba 1993-ban hoztak be egy repülőgépes import szállítmánnyal Európába. Onnan kiindulva 1995-ben elérte hazánkat. További szállítmányokkal már behurcolták többek között Olaszországba, Svájcba és Franciaországba is.

1. kép: Az amerikai kukoricabogár imágója (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Évente egy nemzedékben megjelenő tojás alakban a talajban telelő faj. A kikelő lárva a talajban él, és ott is bábozódik. Az imágók megjelenése júniusban megkezdődik, de a tömeges rajzás július elejétől kezdődik, amely hímdominanciával indul és a rajzás közepétől a végéig már a nőstények lesznek túlsúlyban. A lárva elsődleges tápnövénye a kukorica. Az imágó a kukorica levélrágás mellett, polifág pollenfogyasztó, így a kukorica virágpora mellett táplálkozhat a napraforgó, különböző gyomok vagy az éppen aktuálisan virágzó kultúra virágporával. Így e növények virágjainak szerveit is megsérthetik, károsíthatják.

Kártétel:

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő. A bogarak kezdetben a levélerek átrágásával a levélzeten hámoznak (2. kép) majd a virágzáskor a címerben a pollent, majd a nővirágzaton a bibeszálat fogyasztják (3. kép), úgymond „kefére rághatják”. A fő kártétel a betelepedéstől számított 1-2 éven belül megjelenő tömeges gyökérkártétel. Jellegzetes tünet az ún. „lúd- vagy hattyúnyakas” görbület, amikor a károsított növény közvetlenül a talaj felett S alakban meggörbül (4. kép). A gyökerekkel táplálkozó lárvák miatt a kukorica teljesen talajra is fekhet, melyek végső következménye a növény teljes elszáradása.

2. kép: Az amerikai kukoricabogár által okozott levélhámozás (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

3. kép: Az amerikai kukoricabogár által kiváltott bibekárosítás (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

4. kép: Az amerikai kukoricabogár lárvái által okozott gyökérkárosítás miatt megdőlt kukoricaállomány (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)

Védekezés:

A legfontosabb lépés a kukoricabogár lárvakártételének megakadályozásában a kukorica monokultúrás termesztésének elhagyása, a vetésváltás. Nagy szerepe van az agrotechnikai elemeknek: helyes szaporítóanyag, vetésidő, tápanyag-utánpótlás.

Észak-Amerikában a direkt vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítő szerek, és a rajzáscsúcskor alkalmazott inszekticidek megfelelő hatékonyságot biztosítanak. A csávázott vetőmag (cipermetrin, tiakloprid), a vegetációban kultivátorral talajba dolgozott, és a vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítők (teflutrin, klórpirifosz) hatékonyság vizsgálatakor, ez utóbbi módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. A talaj és vetőmagkezelésre használható készítmények közül a tiakloprid növénybe felszívódó tulajdonságú, míg a cipermetrin és teflutrin hatóanyagok fel nem szívódó, erős gőztenziós karakterű hatóanyagok.

Az imágók elleni védekezés szükségességét a területen található egyedszám határozza meg (árukukoricában: 5-6 bogár/növény, vetőmag kukoricában: 0,5-1 bogár/növény) és a kukorica fenológiai állapota határozza meg. A kukorica nőivarú virágzásának és a kritikus egyedszámok egybeesése védekezési szükséghelyzetet idéz elő. Elhagyása terméskötődési problémákat okozhat.

Az amerikai kukoricabogár imágói ellen irányuló állományvédekezésekre napjainkban több különböző készítmény áll rendelkezésre. A legtöbb hatóanyag kontakt, növénybe fel nem szívódó piretroidok kémiai csoportjába tartozik, mint például a lambda-cihalotrin, alfametrin, deltametrin, vagy a zeta-cipermetrin. E vegyületek gőzt fejlesztő, széles hatásspektrumúak, melyek taglózó hatást biztosítanak. Tartamhatásuk viszont csekély.

A neonikotinoidok közé tartozó acetamiprid és tiakloprid felszívódó, szisztemikus hatású vegyületek. Jól transzlokálódnak a növényben, és a szállítószövetek segítségével eljutnak azokra a területekre is, ahova nem jutott permetlé. A növények a levélen és a gyökéren keresztül is egyaránt képesek felvenni a neonikotinoidokat. Ennek köszönhetően nemcsak a kontakt hatás érvényesül, hanem a permetezés után betelepülő kártevők ellen is védelmet nyújtanak. Az állománykezelésre engedéllyel bíró acetamiprid és tiakloprid hatóanyagú készítmények alacsony lémennyiséggel (LV) is kijuttathatók. Légi kijuttatás esetén a készítményt kukoricába 70-80 l/ha permetlével kell kijuttatni, a célszervezetek egyedszámára alapozott előrejelzés alapján.

Az amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen engedéllyel bír az indoxakarb hatóanyag, mely növénybe nem szívódik fel, se transzlaminális módon se klasszikus szisztémikus úton nem terjed. Hatáskifejtése hosszabb. Kijuttatást követően hatékonyságát magas hőmérséklet esetén, erős UV-sugárzás mellett, csapadékot vagy öntözést követően is megtartja.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Hogyan védekezhetünk a körte ventúriás varasodása ellen?

2019. június 21. 04:36

P. Katalin kérdése: Varasodás jelent meg a körtémen. Mit tegyek?

A sokoldalú Laudis

2019. április 27. 03:33

Több mint egy évtizede, hogy engedélyt kapott a Laudis kukoricagyomirtó-szer, ez idő alatt óriási karriert futott be, hiszen könnyebb felsorolni azokat a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényeket, amelyek ellen nincs, vagy nem elegendő a hatékonysága, mint azokat, amelyek ellen hatékonyan alkalmazható.

Növények védelme a természet erejével

2018. március 6. 13:47

A Trichoderma nemzetségbe tartozó gombafajok a kórokozókkal szemben hatékony védelmet nyújtanak a növényeknek.

Inváziós kártevők: az inváziós tölgy csipkéspoloska

2019. február 1. 09:50

Városi fákon, de erdőkben is már július elejére/közepére látványos lombelszíneződést idézhet elő az inváziós tölgy csipkéspoloska, ami jól elkülöníthető az aszály miatti, illetve az őszi levélsárgulástól. A rovarfaj földrajzi elterjedéséről, tápnövényeiről, életmódjáról, a tölgyekre kifejtett hatásáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól az Inváziós kártevők sorozatunk ezen írása.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420