Zsúfolásig telt meg a SZIE Gödöllői Campusának hatalmas aulája november 8-án a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Szent István Egyetem meghívására, a XII. Növényorvosi Napra érkező vendégekkel.
Hallgatóság a SZIE Gödöllői Campusának aulájában
A rendezvényt Dr. Tarcali Gábor, az NMNK elnöke nyitotta meg, majd a SZIE rektora, Dr. Tőzsér János köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Nagy István, az FM államtitkára, miniszter-helyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy az élelmiszerlánc-biztonság egyik alapvető kérdése a károsítók elleni védekezés. A klímaváltozás miatt e kockázati tényező fokozódására lehet számítani, ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Mindebben a növényorvosok kulcsfontosságú szerepet töltenek be.
Dr. Nagy István, FM államtitkár, miniszter-helyettes
Dr. Tőzsér János a SZIE rektora
Ifj. Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke a múlt heti, országos kamarai választással kapcsolatos legfrissebb információkat ismertette, majd elmondta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által működtetett növényvédelmi és időjárás-előrejelző portál a növényvédő szerek felhasználásának észszerűsítését teszi lehetővé, ami ahhoz járul hozzá, hogy a fogyasztók asztalára egészéges élelmiszer kerüljön.
Gábriel Géza, az FM főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy az EU-szinten tapasztalható fokozódó kémiai növényvédelem ellenesség következtében az integrált növényvédelmi technológiai megoldások terjedése várható. Ebben a folyamatban a növényorvosok szerepe megkerülhetetlen, szaktudásuk felértékelődik. Jordán László, a NÉBIH elnök-helyettese felelevenítette az elmúlt év legfontosabb növényvédelmi kérdéseit. Szóba került a glifozát újraengedélyezés és a szükséghelyzeti engedélyezés témaköre, valamint a zöldítéssel kapcsolatosan az, hogy bizonyos helyeken egyáltalán nem lehet növényvédő szereket használni. A tiltás általános jellegű, így biológiai ágensek felhasználása is tiltott. Ezek az intézkedések azt vetítik előre, hogy a jövőben egyre kevesebb növényvédő szer áll majd rendelkezésre, miközben fokozódó növényvédelmi kihívásokkal kell a szakmának szembe nézni.
A Debreceni Egyetem MÉK dékánja, Dr. Komlósi István és a Szent István Egyetem rektorhelyettese, Dr. Palkovics László a növényorvos-képzéssel kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze.
A megnyitó után a kitüntetések átadására került sor. A Miniszteri Elismerő Oklevelet Dr. Nagy István adta át, míg a Kamara Kiváló Növényorvos kitüntetését Dr. Tarcali Gábortól vehették át a díjazottak.
Miniszteri Elismerő Oklevéllel és a Kamara Kiváló Növényorvos kitüntetésével díjazottak
A rendezvény ezt követően a szakmai előadásokkal folytatódott. Szó volt a növényorvosok „one health” (egy az egészség) programban betöltött szerepéről, az adalékanyagok növényvédelemben történő felhasználásáról, a méhpopulációk alakulása és a növényvédelem összefüggéseiről, a vadriasztásról.
A XII. Növényorvosi Nap elnöksége
Több előadás kártevőkkel foglalkozott, egy napraforgó kórtani problémát elemzett, egy gyomos témájú volt és egy a piretroid-rezisztenciával kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg.
Dr. Kajati István nyugalmazott növényorvos távollétében Dr. Tarcali Gábor NMNK elnök a hazai növényorvos szakma történetét mutatta be. A kezdetek 1987-ig nyúlnak vissza, amikor egy MÉM NAK értekezleten elfogadták a növényorvosi magángyakorlat, a növényorvosi vény és a növényorvos-képzés hazai bevezetésére vonatkozó javaslatot. Öt évvel később, 1992-ben zajlott az első orvosok, állatorvosok és növényvédő mérnökök, leendő növényorvosok első országos fóruma. 2001-ben indult útjára az „egy az egészség” program, amely a növény-, állat- és humánegészségügy egységére, mint stratégiai kapcsolatra tekint. A növényorvosok a hazai növénytermesztés termésbiztonságáért, Magyarország növény-egészségügyi biztonságáért és a piacokra kerülő növényi termékek élelmiszer-biztonságért felelnek. A jövő célkitűzései közül az előadó az integrált termék tanúsító védjegy bevezetését említette.
Dr. Tarcali Gábor az NMNK elnöke
Tóth Ágoston, növényvédelmi szakirányú okl. agrármérnök „Adalékanyagok a növényvédelemben” című előadásában a növényvédő szerek hatásának fokozásához használható adalékanyagokat és adjuvánsokat mutatta be. Az előadás szerkesztett változata a jövő év elején az Agrofórum hasábjain lesz olvasható.
Szalkai Gábor, az ECPA tagjaként működő hazai Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a felelős növényvédőszer-használat és fogyasztói tudatosság erősítését célzó #VeleVagyNelkule kampányról tartott tájékoztatót.
A következő előadó az Egyesült Királyságból érkezett. Dr. Peter Campbell, a Syngenta Környezetvédelmi Igazgatója és az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA, European Crop Protection Association) Pollinátor Munkacsoport vezetője az európai méhpusztulás hátteréről, a neonikotinoid-használat európai uniós korlátozásáról, valamint a növényvédő szerek biztonsági értékeléséről és az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) új méhértékelési útmutatójával kapcsolatos problémákról beszélt.
Kovács Imre, a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet PhD hallgatója a növekvő tendenciát mutató vadkár csökkentésének lehetőségeit vázolta fel.
Az előadások közül kettő kártevőkkel foglalkozott. Dr. Vörös Géza, állami szakértő, főtanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy a kukoricabogár, amely 1995-ben jelent meg Magyarországon, még okozhat meglepetéseket. A rovarfaunánk részévé vált az elmúlt évtizedek során, kisebb-nagyobb kártételére minden évben számítani kell. Az ellen való védekezés fontos része a vetés pontos időzítése, ugyanis, ha a kukoricamagok túl korán kerülnek a talajba, a talajfertőtlenítő nem tudja kellő időben kifejteni a hatását, hiszen ekkor a vetéstől a lárvakelésig 7-8 hét is eltelhet, miközben a talajfertőtlenítő hatása 6 hétig tart. Az előadó emellett felhívta a figyelmet az imágók elleni védekezés fontosságára is. Szabó Piroska, nyugalmazott vezető főtanácsos a takácsatkák hibrid kukorica vetőmag előállításban tapasztalható károsításáról számolt be. A fő gondot az jelenti, hogy a kártétel sokáig rejtve marad a gazdák szeme elől, amikorra nyilvánvalóvá válik már előfordulhat, hogy elkéstek a védekezéssel.
Dr. Bán Rita, a SZIE egyetemi docense a napraforgó-peronoszpóra elterjedéséről, jelentőségéről tartott előadást, amelynek legújabb, 724-es patotípusát idén azonosították a világon és hazánkban is. Egy nehezen leküzdhető gyomnövényről, a fenyércirokról Papné Komáromi Lilla, az NMNK Tolna megyei Szervezetének elnöke beszélt. A faj elszaporodását segíti az a 8 féle allelopatikus, csírázásgátló hatású vegyület, amelyet a növény rizómái termelnek, emellett a herbicidekkel szemben kifejlődött hatáshely, illetve metabolikus rezisztencia is megnehezíti az ellene való védekezést. A rezisztencia kérdése Farkas István, növényvédelmi zoológus előadásának is témája volt. Elmondta, hogy a repcefénybogár esetén a piretroid-rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében szükség van a kezelések számának csökkentésére, az előírt dózis használatára, megfelelő agrotechnikára, a hasznos élő szervezetek védelmére, emellett fontos az ellenőrzött, folyamatosan kalibrált permetezőgépek használata és az, hogy a kezelésekre csak a kártételi küszöb felett kerüljön sor.
A XII. Növényorvosi Nap, a hagyományoknak megfelelően színes előadásokkal, a növényvédelem számos témakörét felölelő ionformációval várta a szakma képviselőit.
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
