Növényvédelem
Fizetett tartalom

Zamir és Mavrik

Biztos lehet a hatékonyságukban: közös erővel a repce – és a méhek – védelmében.

Nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban is folyamatosan növekszik az olajos növények termőterülete. Az elmúlt években a napraforgó és az őszi káposztarepce felvásárlási ára kisebb évjárati és világpiaci hatásoktól eltekintve stabilizálódott, piaci kilátásaik kiszámíthatóbbá váltak, aminek köszönhetően a gazdálkodók Magyarországon is szívesebben termesztik őket. A 2018/19-es gazdasági évben is közel egymillió hektáron vetnek olajos növényeket a gazdák hazánkban. A termésmennyiség országrészenként és gazdánként is különbözik, viszont egységes elvárás, hogy mindenki szeretné a lehető legnagyobb termést learatni. A repce és a napraforgó termesztésének intenzitása ezért évről évre növekszik.

A vegetációs időszak során számos növényvédelmi kihívással szembesülhetünk, de talán az egyik legkritikusabb mindkét faj esetén a virágzás stádiuma. Ilyenkor egyszerre kell védekeznünk a gombabetegségek és a rovarkártevők ellen úgy, hogy már javában látogatják tábláinkat a beporzó rovarok, a méhek. Felelősségteljes gazdálkodóként érdemes olyan megoldást találni, amely hatékony, biztonságos és gazdaságos. A Nufarm Hungária Kft. nevében szeretnék olyan megoldást ajánlani, amely a felsorolt kritériumoknak teljes mértékben megfelel.

Zamir: A gombaölő készítmény 2014 óta jól vizsgázik mind a napraforgó, mind a repce növényvédelmében. Köszönhető ez annak, hogy a készítmény két hosszú hatású hatóanyagot tartalmaz. A prokloráz lokálszisztémikus hatóanyag blokkolja a kórokozók terjedését, megakadályozza a szaporítóképletek kifejlődését. Az ép, fertőzésmentes leveleket hosszú ideig (3-4 hétig) védi az esetleges fertőzéstől, még esős, párás időben is. A készítmény másik hatóanyaga a jól ismert tebukonazol, mely felszívódás után transzlokálódik, így óvva meg a növényt. A két hatóanyag jól kiegészíti egymást, ennek következtében tökéletes védelmet biztosít a kultúrának. Napraforgóban a készítményt fertőzésveszély fennállása esetén preventív jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, a szárnövekedés időszakában vagy a virágzás elején célszerű kijuttatni. Erősebb fertőzésveszély esetén a magasabb dózis használata indokolt.

Mavrik: Manapság már számos szer alkalmas a rovarkártevők gyérítésére, akár virágzó kultúrában nappal, anélkül hogy az ott dolgozó méhekre károsak lennének, a készítmények nagy része viszont ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozik. A virágzás környékén megjelenő számtalan kártevő ellen olykor többszöri kezelés is indokolt lehet, főleg repcében. Ebben az esetben érdemes szerrotációt alkalmazni a nagyobb hatékonyság elérése érdekében és az esetlegesen kialakuló rezisztencia miatt. Mindig kitűnő választást jelent a tau-fluvalinátot tartalmazó Mavrik 24 EW, hiszen ez az egyetlen piretroid hatóanyagot tartalmazó szer, amely méhekre nem jelölésköteles. A Mavrikkal végzett közel 10 éves kutatás is azt bizonyítja, hogy a szántóföldekre kijuttatott hatóanyag nem káros a méhekre. Különleges előnye még a Mavriknak, hogy érintő- és emésztőszervi hatásának köszönhetően biztos megoldást nyújt a kártevők ellen. Kiváló eredményt várhatunk el tőle alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt, ráadásul repcében a fénybogár mellett az ormányosok és a levéltetvek ellen, napraforgóban pedig levéltetvek és poloskák ellen is hatékony. Az eredményes védekezés feltétele a megfelelő időzítés, ezért a fiatal kártevők ellen a kártétel kezdetén kell védekezni. Egy vegetációs időszakban maximum kétszeri használata engedélyezett.

Nagyon gyakran előfordul, hogy egy technológiai beavatkozással kell mind a kártevők, mind a kórokozók ellen védekeznünk. Ilyenkor előfordulhat, hogy habár a két, tankkombinációban kijuttatott készítmény egyike sem jelölésköteles a méhekre, együttes kijuttatásuk esetén méhpusztulás tapasztalható. Ezért A Magyar Méhészeti Nemzeti Programban folyamatosan végeznek monitoringvizsgálatokat. A 2017-es vizsgálati eredmények alapján a Mavrik és tebukonazol, illetve a Mavrik és boszkalid + dimoxistrobin, továbbá a Mavrik és ciprokonazol együttes kijuttatása esetén az adott kísérleti körülmények között méhtoxikológiai szempontból szinergens hatás nem volt tapasztalható. Így megállapítható, hogy a vizsgált kombinációkban történő kijuttatásuk nem jelent kockázatot a méhekre.

Hörömpő László
kiemeltügyfél-kapcsolattartó
Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.com/hu

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Gabonatarlók – növényvédelem

2018. október 8. 07:47

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.

Növénykórtani veszélyek a kalászosokban ősszel

2019. október 26. 06:38

A veszély jelen időszakban nem az őszi kalászosok – néhol még csak kelésben levő – állományaiban található, hanem az előző évi gabonavetések megmaradt árvakeléseiben.

A Bayer meghozta a döntést: nem kérvényezi az imidakloprid rovarölő hatóanyag megújítását

2020. február 8. 09:38

A Bayer közlése szerint a döntést nem volt könnyű meghozni. A vállalat minden tőle telhetőt megtett azért, hogy bemutassa, a hatóanyagot tartalmazó termékek mekkora jelentőséggel bírnak.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.