Növényvédelem
Fizetett tartalom

Zamir és Mavrik

Biztos lehet a hatékonyságukban: közös erővel a repce – és a méhek – védelmében.

Nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban is folyamatosan növekszik az olajos növények termőterülete. Az elmúlt években a napraforgó és az őszi káposztarepce felvásárlási ára kisebb évjárati és világpiaci hatásoktól eltekintve stabilizálódott, piaci kilátásaik kiszámíthatóbbá váltak, aminek köszönhetően a gazdálkodók Magyarországon is szívesebben termesztik őket. A 2018/19-es gazdasági évben is közel egymillió hektáron vetnek olajos növényeket a gazdák hazánkban. A termésmennyiség országrészenként és gazdánként is különbözik, viszont egységes elvárás, hogy mindenki szeretné a lehető legnagyobb termést learatni. A repce és a napraforgó termesztésének intenzitása ezért évről évre növekszik.

A vegetációs időszak során számos növényvédelmi kihívással szembesülhetünk, de talán az egyik legkritikusabb mindkét faj esetén a virágzás stádiuma. Ilyenkor egyszerre kell védekeznünk a gombabetegségek és a rovarkártevők ellen úgy, hogy már javában látogatják tábláinkat a beporzó rovarok, a méhek. Felelősségteljes gazdálkodóként érdemes olyan megoldást találni, amely hatékony, biztonságos és gazdaságos. A Nufarm Hungária Kft. nevében szeretnék olyan megoldást ajánlani, amely a felsorolt kritériumoknak teljes mértékben megfelel.

Zamir: A gombaölő készítmény 2014 óta jól vizsgázik mind a napraforgó, mind a repce növényvédelmében. Köszönhető ez annak, hogy a készítmény két hosszú hatású hatóanyagot tartalmaz. A prokloráz lokálszisztémikus hatóanyag blokkolja a kórokozók terjedését, megakadályozza a szaporítóképletek kifejlődését. Az ép, fertőzésmentes leveleket hosszú ideig (3-4 hétig) védi az esetleges fertőzéstől, még esős, párás időben is. A készítmény másik hatóanyaga a jól ismert tebukonazol, mely felszívódás után transzlokálódik, így óvva meg a növényt. A két hatóanyag jól kiegészíti egymást, ennek következtében tökéletes védelmet biztosít a kultúrának. Napraforgóban a készítményt fertőzésveszély fennállása esetén preventív jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, a szárnövekedés időszakában vagy a virágzás elején célszerű kijuttatni. Erősebb fertőzésveszély esetén a magasabb dózis használata indokolt.

Mavrik: Manapság már számos szer alkalmas a rovarkártevők gyérítésére, akár virágzó kultúrában nappal, anélkül hogy az ott dolgozó méhekre károsak lennének, a készítmények nagy része viszont ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozik. A virágzás környékén megjelenő számtalan kártevő ellen olykor többszöri kezelés is indokolt lehet, főleg repcében. Ebben az esetben érdemes szerrotációt alkalmazni a nagyobb hatékonyság elérése érdekében és az esetlegesen kialakuló rezisztencia miatt. Mindig kitűnő választást jelent a tau-fluvalinátot tartalmazó Mavrik 24 EW, hiszen ez az egyetlen piretroid hatóanyagot tartalmazó szer, amely méhekre nem jelölésköteles. A Mavrikkal végzett közel 10 éves kutatás is azt bizonyítja, hogy a szántóföldekre kijuttatott hatóanyag nem káros a méhekre. Különleges előnye még a Mavriknak, hogy érintő- és emésztőszervi hatásának köszönhetően biztos megoldást nyújt a kártevők ellen. Kiváló eredményt várhatunk el tőle alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt, ráadásul repcében a fénybogár mellett az ormányosok és a levéltetvek ellen, napraforgóban pedig levéltetvek és poloskák ellen is hatékony. Az eredményes védekezés feltétele a megfelelő időzítés, ezért a fiatal kártevők ellen a kártétel kezdetén kell védekezni. Egy vegetációs időszakban maximum kétszeri használata engedélyezett.

Nagyon gyakran előfordul, hogy egy technológiai beavatkozással kell mind a kártevők, mind a kórokozók ellen védekeznünk. Ilyenkor előfordulhat, hogy habár a két, tankkombinációban kijuttatott készítmény egyike sem jelölésköteles a méhekre, együttes kijuttatásuk esetén méhpusztulás tapasztalható. Ezért A Magyar Méhészeti Nemzeti Programban folyamatosan végeznek monitoringvizsgálatokat. A 2017-es vizsgálati eredmények alapján a Mavrik és tebukonazol, illetve a Mavrik és boszkalid + dimoxistrobin, továbbá a Mavrik és ciprokonazol együttes kijuttatása esetén az adott kísérleti körülmények között méhtoxikológiai szempontból szinergens hatás nem volt tapasztalható. Így megállapítható, hogy a vizsgált kombinációkban történő kijuttatásuk nem jelent kockázatot a méhekre.

Hörömpő László
kiemeltügyfél-kapcsolattartó
Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.com/hu

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (3. rész)

2019. november 26. 14:02

A vetési bagolylepke hernyó alakban telel át, így a magas hernyópopuláció már tavasszal, korábban ritkán látott károkat okozott a kukorica és napraforgó kultúrákban.

Búcsú Budai Csabától - nekrológ

2019. szeptember 11. 11:10

Reménytelennek tűnő vállalkozás az itt maradottaknak elhunyt barátunk jellemét felidézni: hiszen a teljesség csupán egy töredékét tudjuk méltatni.

Így maximalizáljuk a kukorica hozamát: megfelelő lombtrágyázás + növényvédelem

2020. május 14. 12:16

A kukorica termésátlaga erősen évjáratfüggő. Hazánkban csapadékmennyiségtől, a légköri aszállyal sújtott időszak hosszától függően 4,0 és 8,1 tonna/hektár átlageredmények váltakoztak az elmúlt években. Az idei tavasz a szárazsággal, fagyokkal szintén kedvezőtlenül indult. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de két kritikus ponton megadhatjuk növényeinknek a kellő lendületet a kimagasló terméshozam megőrzéséhez.

Ha csapadékosra fordul az idő, fertőzni fog a tafrinás levélfodrosodás

2018. március 10. 17:17

Gyümölcsösökben már szinte minden növény metszhető, sőt igyekezni is kell, mert néhány faj rövid időn belül fakadni fog.