Ökológiai gazdálkodás

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok I. rész

Agrofórum Online

Háztartásokban is megtalálhatók, és akár a helyi abc-ben is megvásárolhatók azok az anyagok, melyekről talán nem is gondolnánk, hogy növényvédelmi célra alkalmasak. Napjainkban számos hatóanyagot vonnak ki a forgalomból, és egyre többen állnak át ökológiai gazdálkodásra. A következő összefoglaló azoknak is hasznos lehet, akik csak a kiskertjükben szeretnének fellépni a károsítókkal szemben kémiai kezelés nélkül, de remélhetőleg a biogazdálkodás iránt érdeklődők figyelmét is sikerült felkelteni.

Fontos megemlíteni, hogy ezek az egyszerű anyagok bár nem minősülnek növényvédő szernek, mégis be kell tartani (ha van) az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére. Bio tanúsítvánnyal rendelkező gazdaságban bátran használható a lenti lista, ám bármelyik is kerül kijuttatásra, a gazdálkodási/műveleti naplóban mindenképp kerüljön feltüntetésre, és vásárláskor ne felejtsenek el számlát kérni, mely az ellenőrzés során vizsgálatra kerülhet.

A következőkben csak a leggyakoribb kultúrnövények és betegségeik elleni védekezés kerül kihangsúlyozásra.

Háztartási ecet: gomba-és baktáriumölő hatása miatt elsősorban vetőmagcsávázásra, illetve eszközök fertőtlenítésére alkalmas. Elterjedt gabonaféléknél az üszögök és a helmintosporiózis ellen, zöldségféléknél a klavibakteres, a xantomonászos, pszeudomonászos betegségek, valamint a botritisz és az alternária ellen is. Vetés előtt rövid ideig kell áztatni a magokat 1:1 arányú keverékben úgy, hogy 100 kg maghoz 1 liter oldatot használjunk. Vágóeszközök (metszőolló, fűrész stb.) fertőtlenítéséhez 50 ml 8%-os ecetet kell 1 liter vízhez keverni, azzal lemosni és száradni hagyni.

Konyhasó: rovar-és gombaölő hatású. Mielőtt bárki gondolkodás nélkül beraktározna belőle, szeretném felhívni a figyelmet, hogy a növényekre és a talajéletre egyaránt káros lehet a magas sótartalom, így a mennyiség és a kezelés gyakoriságának meghatározásához mindenképp figyelembe kell venni a talaj sótartalmát. Érdemes a növényállományban a károsodott részeket célzottan kezelni, így elkerülhető a felesleges kijuttatás.

Szőlőben lisztharmat és tarka szőlőmoly elleni védekezés során használatos. A gomba elterjedésének megakadályozása érdekében levélfejlődés kezdetétől fürtzáródásig kezelhetjük egy vagy két alkalommal a fertőzött részeket, dózisa 0,6-2 kg konyhasó 100 l vízben oldva, 200-400 l/ha lémennyiséggel. Kétszeri kezelés esetén ezt a mennyiséget el kell osztani. A kártevő ellen a tojásrakást követően, fürtkezdemény növekedéstől fogyasztásra érettségig védekezhetünk (májusban, júliusban és szeptemberben). Fontos az előrejelzésre, megfigyelésre alapozott döntéshozás. Dózisa 0,6 kg/100 l, 200-400 l/ha lémennyiség.

Napraforgó olaj: gombaölő hatása miatt szabadföldi paradicsomon a lisztharmat megjelenésekor használhatjuk vizes szuszpenzióját. Felesleges mennyiséget itt se használjunk, sőt, ha a levélzetről lefolyt, érdemes felitatni, összegyűjteni. Dózisa: 0,1-0,5%-os szuszpenzió 500-1000 l/ha mennyiséggel. Kiskertekben 5-10 l/100 m². Leveles állapotban permetezzük a növényeinket, virágzásban mellőzzük a kezelést, és a 2 napos élelmezés-egészségügyi várakozási időt tartsuk be! Szükség esetén a javasolt kezelés 2-4 alkalom, legalább 8 napos szüneteket tartva.

Sör: csigák ellen. Ki ne ismerné a jó öreg sörcsapdát? Ám ha már alkalmazzuk, csináljuk is jól. Bármely növényállományban a fertőzés mértéke befolyásolja a csapdák számát: erős fertőzés esetén négyzetméterenként egy sörrel megtöltött műanyag edényt kell a talajba süllyesztenünk.

A következő részben sor kerül a már ismert csalán, szódabikarbóna és mezei zsurló jótékony hatásaira, de szó lesz a cukor, fűzfakéreg vagy a tejsavó felhasználásának lehetőségeiről is.

Forrás: NÉBIH

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok II. rész

2020. április 4. 05:36

Az egyszerű anyagok nem minősülnek növényvédő szernek, de ha van, be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére.

A méhlegelőkről - az élettér csak összefogással javítható

2019. november 21. 05:37

A hanyatló élettér azt jelenti, hogy egyre több az olyan időszak, amikor a méhek nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak nektár- és pollenforrást. A táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán fontos lenne javítanunk.

Biogazdálkodás: bejelentkezéstől a tanúsítványig

2019. november 1. 11:43

Számos olyan gazdálkodóval találkozom a hétköznapoban, akik érdekeltek a biotermesztésben, de nem mernek belevágni. Minden adottságuk megvan hozzá, de tartanak a változástól és az ismeretlentől. Akiket csak a bio-ellenőrzéstől való félelem (igen, ilyen is van) tántorít el, azoknak itt egy rövid összefoglaló, mi történik és mire kell számítania egy növénytermesztőnek a bejelentkezéstől a tanúsítvány megszerzéséig.

Előrejelzési és megfigyelési módszerek zárt termesztőberendezésben

2019. október 24. 10:38

Minden növényvédelmi beavatkozást, legyen szó kémiai készítmény, vagy természetes ellenségek felhasználásáról, meg kell előznie a megfigyelésnek, szemrevételezésnek.

Gabonáink egészségére!

2019. március 25. 09:49

Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A repce kora tavaszi kártevői

2020. január 29. 10:24

A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg; a repceszár-ormányos és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos. Az gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok fogási eredményei alapján, valamint az időjárás figyelembe vételével határozható meg az ellenük való védekezés optimális időpontja.

Csupaszcsigák már szántóföldön is

2018. november 23. 05:33

Az elmúlt évek során az tapasztalható, hogy csapadékos időjárási körülmények között a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt. A leggyakrabban előforduló faj biológiájáról, a csapdázásról és a szántóföldi kultúrákban engedélyezett csigaölő készítményekről olvashatnak az összeállításunkban.