Táj-Tér-Kép

A Bécsi zöldöv, az egyik legelső zöldöv kezdeményezés

Agrofórum Online

Bécs városa élhetőségéről, magas színvonalú zöldfelületeiről folyamatosan a hírekben van. Az osztrák főváros része a CENTROPE régiónak, a gyorsan fejlődő, határokon átnyúló integrációs övezetnek, amely Bécs, Pozsony és Győr agglomerációs övezeteit foglalja magában. Bécs dinamikusan fejlődő város, emiatt rendkívül nagy figyelmet szentelnek a beépített területek növekedésének kontrolljára, a zöldfelületek minőségére. Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már a zöldöv jelentőségével a nagyvárosi terjeszkedés szabályozásában, bemutattuk a Londoni zöldövet, most egy szomszédos főváros szintén kiemelkedő kezdeményezéséről írunk. A Bécsi zöldöv kezdeményezés a világon az elsők között volt, ezért cikkünkben nézzünk egy kicsit a történelmi kulisszák mögé és kövessük végig nagyvonalakban a Bécsi zöldöv kialakulását.

Mielőtt a külső zöldgyűrűvel foglalkoznánk, többé kevésbé felfedezhető egy belső gyűrű is a városban, az egykori középkori városfalak, ma a Ringstrasse mentén. Bécsben ugyanis a 19. századig fennmaradtak a középkori városfalak és körülöttük a glacis – a védelmi okokból hatalmas beépítetlen terület körülvéve a külvárosok által. Bécs, ahogy más európai nagyvárosok a 19. században intenzív fejlődésen ment keresztül, a középkori város szűkké vált, ezért 1857-ben Ferenc József elrendelte a falak lerombolását. A felszabadult területen nagyvonalú sugárút rendszert építettek, amely körül nagyrészt zöldfelületek maradhattak. Így jött létre a Ringstrasse menti parkrendszer. A külső védelmi rendszer mentén egy újabb belső gyűrű jött létre a Gürtel mentén (INT-1).

1. ábra: Bécs látképe a városfalak lebontása előtt a „glacis” nyílt területével (INT-1)

2. ábra: A Ringstrasse tervei 1860 körül (INT-2)

A zöldöv olyan, a városokat körülölelő földterület, ahol döntően erdők, mezőgazdasági területek vagy rekreációs területek helyezkednek el, és korlátozottak a beépítés lehetőségei. Bécs városa szigorú zöldövezeti szabályozással rendelkezik, aminek története több mint 100 évvel korábbra nyúlik vissza. Már 1905-ben indult egy kezdeményezés a „Bécsi erdők és rétek övének” védelmére a Wienerwald erdőségeinek megvédésével. Ezután lépésről lépésre újabb és újabb területeket jelöltek ki védelemre és kapcsoltak be a Bécsi zöldövbe, amely a város területének ma a felét teszi ki. Nemcsak városi, de regionális szinten is számos stratégiát, tervet dolgoztak ki az ökológiai hálózat javítására és élőhelyfejlesztésre.

A Bécsi erdők és rétek övének” létrehozásának első lépései az osztrák császári birodalom gazdasági válságához köthetőek, a kincstár megszorult és elkezdte kiárusítani az állami vagyont. Ilyen állami vagyonnak számított a Wienerwald is, amit el akartak adni fakivágás céljából. Josef Schöffel újságíró későbbi polgármester (Möddling) a lakosság széles köreire ható kampányt indított a Wienerwald védelmében, lépéskényszerbe hozva a helyi tanácsot. 1872-ben érvénytelenítették az 1870-es törvényt, felmondták az erdő eladásáról szóló szerződést és megtiltották a fák kivágását. A Wienerwald megmentése lett így Ausztriában az első polgári kezdeményezés. A Bécsi erdőt a város „zöld tüdejeként” ismerték el és 1905-ben „Bécsi erdők és rétek övét” formálisan is védelem alá helyezték. Ez időben érte el Bécs városa a legmagasabb lakosságszámot: 2 080 000 fő élt itt, akik számára az „erdő és mező gyűrű” volt hivatott a friss levegőt biztosítani elsősorban a nyugati és az északi városhatárok felől. A déli városrészek voltak a legsűrűbben lakott területek, emiatt fontos volt, hogy erre is kiterjesszék a zöldövet, így itt fokozatosan új erdőket és réteket hoztak létre. A déli széleken mezőgazdasági területek voltak, itt nem hoztak korlátozó intézkedéseket, kivéve Lobau erdejét, amely már akkor is a zöldöv része volt (INT-3).

3. ábra: A Bécsi erdők és rétek övének terve 1905-ből (INT-4)

1918-tól Bécs megszűnt birodalmi főváros lenni, és ezután évtizedekig csökkent az urbanizációs nyomás, még a 2. világháború után is, amikor a városhoz közel létesült a vasfüggöny, alacsonyan tartva a földárakat. A gyűrűt további földvásárlással, erdősítéssel fejlesztették tovább, újabb és újabb zöldfelületeket helyeztek védelem alá. Az 1960-70-es években egy védett zónarendszert hoztak létre: „Erdő és mező gyűrű, Védett övezet”, további olyan zónákkal mint „Védett park és táj övezet”, „Mezőgazdasági területek”. A védett parkok és tájvédelmi területek körébe tartozott a Schönbrunni kastély parkja, az Auer Felsbach park (1922), Lanzer Tiergarten (1937), Laaerberg (1953), Bisamberg egyes részei (1965) és a Duna-sziget (1978) (INT-3).

1995 ismét kiemelkedő jelentőségű állomás a zöldöv fejlesztésében: igyekeztek „zárni” a gyűrűt további földvásárlással, tájvédelmi, élőhelyfejlesztési intézkedésekkel és a területek védelmét a területhasználat szabályozásával biztosítani (INT-3, Sallay et. al. 2011).

4. ábra: A Bécsi zöldöv 1995-ös terve (INT-5)

A zöldöv legfontosabb részei egyben természetvédelmi területek, nagy kiterjedésű Natura 2000 területek (az Európai Unió által létrehozott közösségi jelentőségű ökológiai hálózat) és Nemzeti Parkok veszik körül a várost. A Bécs körüli zöldöv magterületeit képezi a Donau-Auen Nemzeti Park (1996) és az UNESCO által 2005-ben Bioszféra rezervátumként elismert Wienerwald. A szigorúan védett területek mellett a zöldövet alkotják még Bisamberg szőlőskertjei és a „Heurigen”-nek, a Marchfeld síksága, amely a város éléskamrája, továbbá a Duna menti zöldfelületek (Duna-csatorna/ Duna-sziget, Öreg-Duna) és a teraszvidék a várostól délre (Goldberg, Laarberg, Wienerberg).

Érdemes röviden kitérni a Duna-szigetre, amely egy hosszú keskeny mesterséges sziget a város közepén, amelyet az árvízvédelmi intézkedések keretében hoztak létre az 1970-es években. A Dunát először a 1870-1875 között szabályozták, azonban az északi partra rendszeresen kiöntött a folyó. Az 1970-ben született terv alapján az árterületen építettek egy csatornát az árvizek levezetésre, a létrejött szigetet pedig rekreációs céllal őrizték meg és fejlesztették (INT-8).

5. ábra: Bécs és térsége zöldhálózat fejlesztési és védelmi koncepció (STEP 2005) (INT-6)

6. ábra: Natura 2000 területek a főváros körül (INT-7)

Nagyon jól érzékelhető, hogy tudatosan, lépésről lépésre fejlesztették, bővítették a főváros körüli zöldövet. A mai zöldfelület-rendszer több évtizedes odafigyelés, tudatos hozzáállás eredménye. Hosszútávú cél, hogy regionális szintű együttműködéssel is biztosítsák a zöldfelületek védelmét.

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált irodalom:

INT-1 Vienna and Paris, 1850-1930: The Development of the Modern City, http://mprapeuro.weebly.com/uploads/2/9/3/0/29308547/vienna_paris_documents.pdf

INT-2 The „Ringstrasse”-period – History of Vienna https://www.wien.gv.at/english/history/overview/ringstrasse.html

INT-3 Meinhard Breilingd, Gisa Ruland: Vienna Greenbelt: From Localized Protection to Regionalized Concept http://www.breiling.org/publ/vienna_green_belt.pdf

INT-4 Wald- und Wiesengürtel 1905 und Wiener Höhenstraße https://www.wien.gv.at/stadtentwicklung/projekte/landschaft-freiraum/landschaft/gruenraum/entwicklung/gruenguertel/1905.htm

INT-5 Grüngürtel Wien 1995 https://www.wien.gv.at/stadtentwicklung/projekte/landschaft-freiraum/landschaft/gruenraum/entwicklung/gruenguertel/gruenguertel95.html

INT-6 Bécs és térsége zöldhálózat fejlesztési és védelmi koncepció, STEP 2005 https://www.wien.gv.at/stadtentwicklung/strategien/step/step05/download/pdf/step-kapitel4-5.pdf

INT-7 http://natura2000.eea.europa.eu

INT-8 http://www.greenstructureplanning.eu/COSTC11/Vienna.htm

Sallay Á.: Green belt/ Zöldöv (Zöldgyűrű) In: Sallay et. al. (Szerk.): Tájtervezés és Területfejlesztés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar

 

 

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol van Európa „zöld gerince”? - Példák regionális léptékű zöld folyosókra (1.)

2020. augusztus 14. 12:07

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Madárbarát tájhasználat

2020. május 21. 04:37

Mivel mi változtattuk meg az élőhelyeket, nekünk is kell biztosítanunk, hogy a beavatkozásaink ellenére az ökoszisztéma továbbra is működőképes maradjon. Ehhez lehet az első lépés a madaraink megőrzése és a madárbarát táj kialakítása.

Mi a tájfragmentáció, hogyan befolyásolja a vándorló állatfajok életterét?

2020. május 16. 06:36

Nagyon fontos, hogy fennmaradjanak a tájban azok a lineáris elemek, amelyek összekapcsolják a magterületeket. A fragmentáció elkerülése érdekében jelentős, hogy megszüntessük az akadályokat, csökkentsük a gáthatást.

Terjeszkedő városok avagy, hogy lesz egy nagyvárosból Coruscant

2020. május 7. 05:37

A múlt században a technológia robbanásszerű fejlődése révén számos elképesztő elmélet született a jövőről és annak alakulásáról, melyet ma élünk meg. Azonban a napjainkra kialakult ökológiai szemlélettel és a fenntarthatósággal egy ekumenopolisz nem összeegyeztethető.

Módosult az erdővédelmi bírság mértéke

2018. október 2. 09:05

A jogszabályi változások az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 2017. évi módosításával állnak összefüggésben.

Változott az erdőkárok helyreállítását segítő pályázati felhívás

2018. március 2. 10:04

Módosult az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállításának támogatására vonatkozó pályázati felhívás.

Február 1-től újra igényelhető a fiatal erdők ápolásának támogatása

2020. február 4. 13:02

A felhívás célja az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat.

A Pilisi Parkerdő génmegőrzéssel is biztosítja erdeink jövőjét

2019. július 13. 10:49

A klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők megléte az élhető, fenntartható jövő feltétele. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.