Táj-Tér-Kép

A gyömrői Teleki-Kastély parkja

Agrofórum Online

Hazánkban számos történeti kert található. Több stíluskorszakból is őrzünk kertépítészeti alkotásokat, azonban fennmaradt kertjeink jelentős százaléka tájképi típusú. Ahogy a neve is elárulja, egy ilyen kert sosem áll önmagában, szerves kapcsolatot ápol a környező tájjal. Azt művészi megformálással tölti fel, egyben forrásának, inspirációjának tekinti. Egy történeti kert kutatásakor nem korlátozódhatunk pusztán a telekhatárokra. Egyaránt át kell gondolnunk a teljes táji struktúrát, az ok-okozati összefüggéseket, gazdasági, esztétikai, emberi és tájképi vonatkozásokat is. A stílus egyik eltűnőben lévő, mégis ékes példáját mutatja a gyömrői Teleki-kastély parkja.

Gyömrő a budapesti agglomerációban fekvő, megközelítőleg 18.000 lelket számláló település, amelynek fejlődése hosszú múltra tekint vissza. Gazdasági és kulturális virágzásában jelentős szerepet játszott többek között a gróf széki-Teleki család.

A család, már az 1770-es évektől kezdve jelen volt a település életében, de táji léptékű művészeti és gazdasági tevékenységük első lépésének, klasszicista kastélyuk megépítése tekinthető. A kastély 1847-re készült el, Hild József tervei alapján, Teleki Sámuel megrendelésére. Az épület a település fölé magasodó térszínen valósult meg, arányait tekintve kis alapterületű, magas építmény, egyértelműen a vertikalitásra, a tájból való kiemelkedésre törekszik.

Pozícióját tekintve tehát a település fölött, de azzal szerves kapcsolatot ápolva került elhelyezésre. Az egykori településközponttal (ma Ófalu településrész), való összeköttetését a telekhálózatba beillesztett parkterülettel oldották meg. A parkterületen több épület is helyet kapott, azonban fő funkciója a kastélyhoz történő elegáns felvezetés volt. A kert építésekor először ez a terület, valamint a kastély közvetlen környezete formálódott. Később a kert az 1880-as évekre újabb területegységgel bővült, így kialakult annak végleges, 12 hektáros területe.

1. kép: Kataszteri térkép, 1882. – forrás: www.mapire.eu

A park maga tájképi típusú kertként került kiépítésre, amely laza vonalvezetésben, természetes struktúrák idealizálásában nyilvánul meg. Szerves fejlődése szerkezetén egyértelműen megfigyelhető. A kastély környéki területek gondosan megtervezett térszerkezettel létesültek. Az épülettől nyugatra található kertrészen, a család emlékiratai szerint, tölgyerdő állt. Ennek megfelelően, itt egy egyszerűbb kerti struktúra volt megtalálható.

A kert számos elemmel bővült az évek során: kastély közeli díszkert, úgynevezett „pleasure ground”, teniszpálya, üvegház (hozzá kapcsolódó kertészettel), sütőház. Továbbá számos, 19. századi dendrológiai értéket tartalmazott. Ezekből néhány még ma is fellelhető a park egykori területén: feketefenyő (Pinus nigra), közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), közönséges platán (Platanus x acerifolia), csertölgy (Quercus cerris).

2. kép: Kastély környezetének látványa, 1944. – forrás: Helytörténeti gyűjtemény

Az angolkertek ideológiája a kert egykori struktúrájában egyértelműen megmutatkozott. Az angol szakirodalmak a tájképi kerteket gyakran „designed landscape”-ként, szószerinti fordításban „tervezett tájként” említik meg. Példánk, bár kiterjedésében messze elmarad a hasonló eszmék mentén kialakított angliai kertektől, de használatában és látványkapcsolatainak struktúrájában megfelel a táji léptékű szemléletmódnak.

A kastélyból egyenes látványtengely indult, a tőle északra eső református és katolikus templom irányába, amely a családtagok felekezeti hovatartozását tükrözte. Látvány nyílt a kastélyból a park mellett elhelyezkedő magtárra, a délnyugati földterületekre, valamint a parktól délre eső Töves-major felé, amely a család gazdasági tevékenységét jelképezte. Történeti források alapján, feltételezhetjük egy korábbi látványtengely nyomvonalát, a parkhoz közel eső családi kripta irányában is. Erre a források nem adnak egyértelmű választ, de a család erdélyi birtokain gyakori kerti elem volt.

3. kép: Kastély kiemelkedése a tájból – forrás: Helytörténeti gyűjtemény

A kert arculatát szintén jelentősen befolyásolta annak használata, amely egyfajta táji szimbiózis formájában valósult meg. Egy kerttel minden esetben együtt jár a fenntartás kérdése is. A család visszaemlékezéseiben olvasható, hogy a terület fenntartása az adottságok kihasználásával történt. A fő, települési szövetbe ékelődő parkrészen található látványtengely nagy gyepfelületét kaszálóként használták. A kert jelentős területrészén található tölgyes is feltehetően gazdasági megfontolású kezelést kapott.

A park a II. világháború után feldarabolódott, növényállománya súlyos károkat szenvedett. Az épület, helyreállítása után, ma nevelőintézeti funkciót tölt be. A kertben iskola kapott helyet, elszakadt területrészén ipari, kereskedelmi tevékenység folyik.

4. kép: A kastély és kertje ma – forrás: Szerző fotója

A kertről összességében elmondható, hogy bár nem tartozik hazánk legnagyobb kiterjedésű parkjai közé, de egykori szerkezetének és használatának köszönhetően, a tájképi kertek eszmeiségének továbbörökítőjeként említhető.

Részletes kutatás:

Bálint Krisztina: A gyömrői Teleki-kastély kertje (szakdolgozat, 2014)
Bálint Krisztina: A gyömrői Teleki-kastély parkjának revitalizációs terve (diplomaterv, 2016)

Felhasznált irodalom / források:

Zádor Anna, Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon, 1949.
Teleki József emlékiratai (Teleki Gábor tulajdona)
Történeti térképek és fotók elemzései (www.mapire.eu / Helytörténeti gyűjtemény)

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol van Európa „zöld gerince”? - Példák regionális léptékű zöld folyosókra (1.)

2020. augusztus 14. 12:07

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Madárbarát tájhasználat

2020. május 21. 04:37

Mivel mi változtattuk meg az élőhelyeket, nekünk is kell biztosítanunk, hogy a beavatkozásaink ellenére az ökoszisztéma továbbra is működőképes maradjon. Ehhez lehet az első lépés a madaraink megőrzése és a madárbarát táj kialakítása.

Mi a tájfragmentáció, hogyan befolyásolja a vándorló állatfajok életterét?

2020. május 16. 06:36

Nagyon fontos, hogy fennmaradjanak a tájban azok a lineáris elemek, amelyek összekapcsolják a magterületeket. A fragmentáció elkerülése érdekében jelentős, hogy megszüntessük az akadályokat, csökkentsük a gáthatást.

Terjeszkedő városok avagy, hogy lesz egy nagyvárosból Coruscant

2020. május 7. 05:37

A múlt században a technológia robbanásszerű fejlődése révén számos elképesztő elmélet született a jövőről és annak alakulásáról, melyet ma élünk meg. Azonban a napjainkra kialakult ökológiai szemlélettel és a fenntarthatósággal egy ekumenopolisz nem összeegyeztethető.

A szabadföldön termesztett paradicsom hiánybetegségei és élettani károsodásai

2019. augusztus 15. 04:36

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?

Mi a különbség az egynyári és kétnyári dísznövények ültetésében és gondozásában?

2019. január 22. 09:55

Az egynyári és kétnyári dísznövények esetében az optimális ültetési körülmények és gondozási munkálatok különböznek. A cikkben áttekintjük az alapokat: mi a különbség az egyes csoportokba tartozó dísznövények között, mire érdemes figyelni az ültetésükkor és gondozásuk során, valamint milyen növényfajok és -fajták tartoznak ide.

7+1 kora őszi feladat a kertben

2019. szeptember 27. 13:03

Míg a fákról le nem hullanak az utolsó, őszi színekben pompázó falevelek, a kertben mindig akad tennivalónk.

Miből legyen sövény? III. rész – a kerti korallberkenye és a babérmeggy

2019. június 27. 09:43

Milyen alternatívái léteznek a tuja- és ciprusféléknek, ha örökzöld sövény telepítéséről van szó? Jó ötlet-e az Európa nyugati részéről vagy Délkelet-Ázsia mediterrán térségeiről származó örökzöld növények ültetése? Most minderre fényt derítünk, ismerjük meg a kerti korallberkenyét és a babérmeggyet!


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420