Táj-Tér-Kép

Hogyan jött létre a Londoni zöldöv?

Agrofórum Online

Korábbi cikkben írtam a nagyvárosi terjeszkedéshez kapcsolódó problémák kezelésének egy lehetséges eszközéről, a zöldövről. Nemzetközi szinten is kiemelkedően fontos példaként említettük a Londoni zöldövet, ebben a cikkben a Londoni zöldöv kialakulásáról szeretnék írni, röviden a legfontosabb mérföldkövekre fókuszálva.

A Londoni zöldöv komoly múltra tekint vissza, már a 16. században is felmerült az építés korlátozása, ekkor természetesen még nem tájvédelmi céllal, hanem egészségügyi szempontból. 1580-ban I. Erzsébet a város körül 3 mérföldes zónában meg akarta tiltani az építkezést a pestis terjeszkedésének megakadályozása érdekében.

 

  1. ábra A 16. századi London (http://www.landscapearchitecture.org.uk/green-belts-the-history-and-landscape-architecture-of-a-vital-planning-idea/)

A következő mérföldkő a zöldöv történetében a 19. századra tehető. Az ipari forradalom hatására romló városi környezetminőség következtében ekkor erősödnek fel a városi terjeszkedés kontrollját, szabályozását hirdető tervek. John Claudius Loudon 1829-es terve nagy hatással volt a később világhírűvé vált Ebenezer Howard féle kertvárosi-ideálmodellre.  Már Loudon is a város körül koncentrikusan elhelyezkedő „vidéki zónákat”, „lélegző zónákat” képzelt el. De a zöldöv mozgalomra legjelentősebb hatással Howard kertvárosi koncepciója volt.

  1. ábra John Claudius Loudon 1829-es terve és Ebenezer Howard kertvárosi ideálmodellje http://www.landscapearchitecture.org.uk/green-belts-the-history-and-landscape-architecture-of-a-vital-planning-idea/

A Howard által elképzelt Kertváros mintegy 1000 holdon terült el, tervei szerint 30 000 embernek adott otthont, és koncentrikus körök szerint épült fel, 6 egyenlő részre osztva a 6 fő Körút mentén. A központot jelentő kert körül helyezkedtek el a közintézmények (Városháza, könyvtár), amelyeket a “Central park” vesz körül, ami átmegy a ‘Crystal Palace’ (Kristálypalota) fedett üzletsorába. Ezután körutakkal elválasztva helyezkedik el a lakóházak körgyűrűje és a “Grand Avenue” az iskolákkal és templomokkal. A városmodell szélére települnek az ipari területek, amelyeket vasút kapcsol össze a szomszédos területekkel. A várost egy mezőgazdasági öv veszi körül.

A következő javaslatot 1910-ben Dame Henrietta Barnett dolgozta ki, 5 mérföld széles Zöldöv létesítését javasolta London körül. A koncepció támogatás hiányában nem valósulhatott meg.

Ebenezer Howard kertváros modellje ihlette a London Society szervezet által kidolgozott fejlesztési koncepciót 1919-ben.

A következő komoly terv Raymond Unwin: Green Girdle koncepciója volt, amelyben a beépített terület fejlesztését policentrikusan, zöld gyűrűbe ágyazva képzelte el.

 

  1. ábra, Raymond Unwin: Green Girdle koncepciója, ahol az alap a zöldgyűrű és benne policentrikus rendszerben fejlődnek a városi területek http://www.landscapearchitecture.org.uk/the-metropolitan-green-belt-and-londons-landscape-planning/unwin_green_girdle_jan1536dd/

A jogszabályi alapot az 1938-as Green Belt Act (Zöldöv törvény) biztosította és lehetővé tette a Londoni Városi Tanács számára, hogy földet vásároljon a várost övező zöldgyűrű megvalósításához. 1939-ig megvásároltak 8 000 ha földterületet majd a II. világháború után újabb 12 150 hektárt, azzal a céllal, hogy biztosítsák a terület beépítés-mentességét.

A következő fontos mérföldkő a zöldöv fejlődésében Sir Patrick Abercrombie Nagy-London terve (Greater London Plan), amelyben zöldfelületek összefüggő hálózatát tervezte meg, amely a városközponttól London peremterületén található zöldövig vezettek. A zöldövön túl Abercombie új városok létrehozását is tervezte. Azért rendkívül figyelemreméltó ez a terv, mert Abercombie volt az első tervező, aki a tájépítészeti, tájvédelmi szempontoknak nagy hangsúlyt adott a várostervezésben.

Majd 1947-es várostervezési törvény további rendelkezéseket hozott a zöldövhöz kapcsolódóan és ekkortól kezdett tulajdonképpen a zöldöv London terjeszkedésének korlátjaként működni. Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy napjainkban hogyan működik a zöldöv, milyen kedvező hatásai vannak és milyen konfliktusok merülnek fel a zöldövhöz kapcsolódóan.

 

  1. ábra Sir Patrick Abercrombie a várost és térségét átszövő, összekötő zöldhálózatot tervezett 1943-44 http://www.landscapearchitecture.org.uk/wp-content/uploads/2016/01/abercrombie_london_open_space_plan.jpg

Felhasznált irodalom:

https://londongreenbeltcouncil.org.uk/about-londons-green-belt/

The Metropolitan Green Belt and sustainable landscape planning for a greener 21st century London

http://www.landscapearchitecture.org.uk/the-metropolitan-green-belt-and-londons-landscape-planning/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol van Európa „zöld gerince”? - Példák regionális léptékű zöld folyosókra (1.)

2020. augusztus 14. 12:07

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Madárbarát tájhasználat

2020. május 21. 04:37

Mivel mi változtattuk meg az élőhelyeket, nekünk is kell biztosítanunk, hogy a beavatkozásaink ellenére az ökoszisztéma továbbra is működőképes maradjon. Ehhez lehet az első lépés a madaraink megőrzése és a madárbarát táj kialakítása.

Mi a tájfragmentáció, hogyan befolyásolja a vándorló állatfajok életterét?

2020. május 16. 06:36

Nagyon fontos, hogy fennmaradjanak a tájban azok a lineáris elemek, amelyek összekapcsolják a magterületeket. A fragmentáció elkerülése érdekében jelentős, hogy megszüntessük az akadályokat, csökkentsük a gáthatást.

Terjeszkedő városok avagy, hogy lesz egy nagyvárosból Coruscant

2020. május 7. 05:37

A múlt században a technológia robbanásszerű fejlődése révén számos elképesztő elmélet született a jövőről és annak alakulásáról, melyet ma élünk meg. Azonban a napjainkra kialakult ökológiai szemlélettel és a fenntarthatósággal egy ekumenopolisz nem összeegyeztethető.

Superkilen Park, Koppenhága – városi tájépítészet a sokszínűség jegyében

2019. május 30. 04:36

A dánok létrehoztak egy olyan parkot, mely a multikulturalizmust erényként igyekszik kommunikálni. A játszóterekkel, pihenőzónákkal, köztéri műalkotásokkal teli terület berendezési tárgyai a világ különböző pontjairól származnak.

Tájépítész szemmel a Felvidéken – hogyan látjuk a tájat?

2019. december 5. 04:36

A következőkben egy rövid kitekintést kaphat az Olvasó a felvidéki tájról – tájépítész szemmel.

Tájépítészként Zhengzhou-ban, Kínában

A kínai emberek egészen másként viszonyulnak a városi parkok használatához: számukra fontos közösségi tér, a mindennapi élet színtere.

Tájépítész szemmel Mexikóban - Tájalakítás Mexikóváros térségében 2. rész

2020. január 12. 04:37

Az aztékok szokatlan helyen, egy tó szigetén hozták létre, építették ki városukat, amely a spanyol hódítások után is tovább növekedett, jórészt a Texcoco-tó feltöltésével.