Talajélet

A kimerülő mezőgazdasági talajok művelési technológiáját megújító talajerőpótló gazdálkodás, mint fenntartható növénytermesztési módszer

Agrofórum Online

Világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységű talajok. Összefoglalóan „stressztalajoknak” nevezhetjük a leromlott, másodlagosan szikesedő, savanyodó, valamint az erősen savas, szikes, sófelhalmozódásos, rossz vízháztartású talajokat. Ezeken a termőterületeken a növénytermesztés kockázatos, a talajszerkezet és a talajélet romlása hatékony beavatkozást kíván. 

A világ számos pontján és Magyarországon is egyre nagyobb területen jelentkeznek a nem szakszerű műtrágyázás okozta, igen súlyos ökológiai következmények. A nagy nitrogén- és foszforigényű gabonafélék termesztése során még jobban kimerülő talaj termékenysége sérül, gyakorlatilag „stressztalajnak” tekinthető és már nem állítható helyre további műtrágyázással.

A minden vegyszer használatát mellőző biogazdálkodás lenne az az ideális megoldás, ahol többek között baktériumos talajoltást is lehetne alkalmazni. De az organikus gazdálkodás terméshozama, és eladási árai miatt önmagában nem elégítheti ki a – még a fejlődő országokban sem – a növekvő lakosság élelmiszerigényét. Amennyiben összehasonlítunk egy kísérleti területen négy különböző gazdálkodási technológiát – a hagyományostól a biogazdálkodásig – a leginkább fenntarthatónak a csökkentett mennyiségű műtrágyázást és őszi-téli előveteményt vagy talajoltást alkalmazó technológia bizonyulhat.

A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már több évtizede azokon a megoldásokon dolgoznak, amelyekkel felére-harmadára csökkenthetők nemcsak a nitrogén-, hanem a foszforalapú műtrágyák használata is. Ezek a kutatási eredmények 25-30 éve biológiai talajerő pótló módszerek formájában ismertek, melyeket mind Amerikában (USA), mind Európában, elsősorban kísérleti eljárásként alkalmaznak. Ugyanakkor az utóbbi tíz-tizenöt évben ezek a készítmények átlépték a kísérleti parcellák határait és engedélyezett termékekként rohamosan terjednek a mezőgazdasági termesztés szinte minden területén, a szántóföldi és az üvegházi művelésben egyaránt.

A talajoltó baktériumokat jótékony hatásuk jellege szerint csoportosíthatjuk:
– nitrogénkötők, melyek képesek a légkörből megkötni a nitrogént és ezzel táplálni a növényt;
– az ásványi anyagokat oldatba vivő foszfát- és szilikátoldó talajbaktériumok, az előbbiek elsősorban a talaj oldhatatlan foszfátjait vízben oldhatóvá alakítják, így növelik a növények által felvehető foszfátok mennyiségét, míg az utóbbiak a kálium oldásával jelentősen segítik a növények káliumfelvételét;
– fitostimulátorok, melyek növényi hormonszerű anyagokat termelnek és választanak ki, ezáltal közvetlenül serkentik a növény növekedését.

E baktériumok kinyerésének, szelektálásának és a belőlük származó növényi növekedésserkentő, nitrogénkötő, foszfát és kálium mobilizáló hatású „talajoltóanyagok” előállításának már több évtizedes múltja van Magyarországon, több százezer hektáron alkalmazzák ezeket a mikrobiológiai oltóanyagokat. A főbb gabonaféléken, valamint zöldségféléken végzett kísérletek bizonysága alapján a talajbaktériumokkal történő kezelés kevesebb nitrogén- és foszforműtrágya felhasználás mellett átlagosan 5-30% termésnövekményt eredményezhet.

Összefoglalva talajaink termőképességének megőrzésében és a terméshozamok emelésében, kiegyenlítettségében fontos szerepet játszik a kizárólag okszerű műtrágyázás mellett, a növényi maradványok visszaforgatása (tápanyag-utánpótlás), a helyes vetésforgó (pillangós virágú növények) alkalmazása és a fenntarthatóságot biztosító baktériumos talajoltó készítmények használata.

Dr. Kutasi József okleveles mikrobiológus, biotechnológus
Budapest

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában: ezért ilyen hatékonyak a szárbontó készítmények

2020. szeptember 21. 09:25

Cikkünkben részletesen bemutatjuk a Natur Agro Hungária Kft. szárbontó készítményeinek alkotóelemeit, melyek segítségével jelentős hozamnövekedés érhető el.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. szeptember 16. 05:30

Vajon ki számol utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen?

ELÉG VOLT AZ ASZÁLYBÓL? VAGY MÉG MINDIG NEM???

2020. június 22. 08:55

Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.

A humuszképződés folyamata és jelentősége

A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

2019. január 15. 12:47

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.

Baktériumkészítményekkel a precízebb és fenntarthatóbb gazdálkodás irányába

2019. január 30. 11:08

Nincsen más lehetőség, mint előre menekülni. Ezt vallja idősebb és ifjabb Petrohay György, akik a Velencei-tó közelében, Seregélyes határában gazdálkodnak.

Az újraéledő termőföld a KAP 2020 tükrében

2020. február 6. 11:47

Ennek a munkának az a célja, hogy a gazdák, növénytermesztők érdekeit és a környezettudatos gazdálkodást szem előtt tartva, az új információk, technológiai ismeretek, kutatási anyagok mindenki számára elérhetővé és használhatóvá váljanak, ezzel segítve a termelő agrár szektor tevékenységeit.

Szemléletváltó és hiánypótló kiadvány jelent meg a talajélet témakörében

2020. szeptember 25. 04:38

A Phylazonit gondozásában megjelent Varga Sándor – A talajtermékenység mikrobiológiai alapjai és lehetőségei című szakkönyve.