A kérdést Holopovics Zoltánnak, az Agrova Kft. Fejlesztési- és Szakmai vezetőjének és Varga Sándornak, Biológiai- és Talajerőgazdálkodási Szakmérnökünknek tettük fel: „Gyakran felmerülő kérdés, a gazdálkodók részéről, hogy a teljesen száraznak tűnő talajba van-e értelme talajbaktériumokat juttatni. A válasz egyértelműen igen. Amennyiben aszály van mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló talajnedvességet a lehető leghatékonyabban hasznosítsuk!”
 Holopovics Zoltán |
 Varga Sándor |
A tavaly ősz óta tapasztalható csapadékmentes időszak sajnos az ország egész területén érezteti hatását. A termésbiztonságot szem előtt tartva ebben az időszakban különösen fontosnak tartjuk a talajbaktériumok használatát. A talajban lefelé húzódó nedvesség minél eredményesebb hasznosítása érdekében serkenteni kell a növény gyökérzetének fejlődését. Amennyiben az aszály tovább fokozódik mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló talajnedvességet a lehető leghatékonyabban hasznosítsuk.
„Meggyőződéssel mondom, hogy elegendő talajnedvesség áll rendelkezésre a talajbaktériumok élettevékenységéhez!”
Fontos tisztázni, hogy amikor a talajfelszínen a teljes szárazság jelei mutatkoznak, a vetésmélységben még kedvező körülmények tapasztalhatóak az aktív mikrobiális élethez – a talajhőmérséklet kezd emelkedni, a baktériumok számára pedig még megfelelő a nedvesség -, ennek serkentése és pozitív hatásainak kihasználása lehet az idei év sikerének kulcsa.
Serkenteni kell a növény gyökérzetének fejlődését
Gyakran találkozunk a gazdálkodók részéről azzal a kérdéssel, hogy a teljesen száraznak tűnő talajba van-e értelme talajbaktériumokat juttatni. A válaszom egyértelműen igen! Az éjszakai páralecsapódás – még ha reggelre alig látható is – nagyon fontos nedvességpótló a talajélet szempontjából. Ugyanakkor a megfelelően előkészített és zárt talajoknál a kijuttatási mélységben még ilyen száraz viszonyok között is van annyi nedvesség, amely elég lehet ezeknek a speciális törzseknek addig, míg a beköszöntő esőzésekkel kedvezőbb talajállapot ki nem alakul, illetve amíg a gyökerek fejlődésével bekövetkezhet azok kolonizációja.
Mégis hogyan?
A talajbaktériumok számos faja képes speciális nyálkás réteget kiválasztani maga körül, mely védelmet jelent számukra a száraz körülmények között, illetve lehetővé teszi számukra, hogy egyes talajszemcsékhez tapadjanak (újabb pozitív hatás: aggregátum képzés és talajszerkezet javítás!). Szeretném leszögezni, hogy a legrosszabb „forgatókönyv” esetén – nevezetesen az aszály súlyosbodásával – sem pusztulnak el: spórákat, cisztákat képeznek, amely folyamatok lényege az örökítő anyag védett burokban való megóvása. A kedvezőtlen körülmények megszűntével pedig e baktériumok ismét beindítják anyagcseréjüket, és folytatják számunkra is hasznos élettevékenységüket.
Bacillus Substilis
Fejlett gyökérzettel az aszály ellen!
Személyes tapasztalatunk, hogy nem kell sokat győzködni a gazdákat arról, hogy az aszály elleni legjobb fegyver a dús és aktív gyökérzet lehet. Az elmúlt évtized számos kísérlete és eredménye igazolta, hogy a Phylazonit baktériumkészítmények kedvező módon hatnak a növények gyökérrendszerére, amely hatás természetesen kihat a későbbi termésmennyiségre is.
Idén tavasszal már több megyében – Pest, Zala, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok – összesen 5 gazdaságban végeztük el a nagyüzemi kísérleteink repce állományának felmérését. A kísérletekben a Phylazonit Talajoltó készítményünk hatását vizsgáltuk. Több száz minta kiértékelése alapján elmondható, hogy a Phylazonit Talajoltó kezelések 14,5%-kal növelték meg a gyökértömeget, és több mint 12%-os levéltömeg növekedést eredményeztek!
Repce (Fotó: Kovács Zsolt)
Hasonló kísérletek folynak a Phylazonit Talajregeneráló készítményünkkel is, itt az adatokat azok feldolgozása után a blogunkban – https://phylazonit.hu/hirek/ – közzétesszük.
Szárazság és a tápanyag felvétel kapcsolata!
Az őszi vetésű növények esetében a termést megalapozó fejtrágyázás időszakában vagyunk. Hatalmas mennyiségű nitrogén hatóanyagot juttattak ki országosan a kalászos és repce kultúrákra (ez természetes lehet, hiszen most van az ideje). Kiemelném, hogy a szilárd formában talajfelszínre kiszórt műtrágya – bemosó csapadék hiányában – csak elenyésző mértékben hasznosul. Tapasztaltuk azt is, hogy a felkészültebb gazdák a veszteség csökkentése érdekében a műtrágyát vagy hengerrel vagy gyomfésűvel próbálták a talaj felszínéről eltüntetni, és kisebb-nagyobb mértékben bedolgozni. Ezzel a módszerrel annyit lehet elérni, hogy nem a föld felszínén, hanem a felső 1-2 cm mélységben van a műtrágya egy része, ahol egyébként, annak oldódásához nincs nedvesség, hiszen csont száraz körülmények uralkodnak. A hasznosulás ebben az esetben is kérdéses.
„Úgy tartják, hogy az áttelelést követően kalászosaink a felmelegedés időszakában uralkodó körülmények hatására döntik el, hogy milyen termésszintre rendezkedjen be. Kiemelten fontos, hogy ebben az időszakban kiegyensúlyozott tápanyagellátást kapjon.”
Az a klasszikus helyzet állt elő, hogy a levélen keresztüli tápanyagpótlás lehet még egy jól hasznosuló módszer. Igaz, hogy kis mennyiségben, de legalább a növény számára értékelhető formában tudunk pótolni tápanyagokat.
Ha egy kicsit előre tekintünk, akkor lassan megkezdődnek a gyomirtási munkálatok, és a csapadék hiánnyal karöltve ez látható stressz tüneteket vetíthet elő. Ezzel ismét előtérbe kerülhet a lombon keresztüli „gyógyítás”. Kalászosok esetében a termés potenciál ebben az időszakban alakul ki a növényekben. Ha a körülmények optimálisak várható magas termés, ha a körülmények sanyarúak (hiányt érez a növény) alacsonyabb termést várhatunk. Fontos az, hogy ebben a fenológiai állapotban is kiegyensúlyozott legyen a tápanyag ellátása. Ezt az igényt az Energia Huminnal és az Energia Plusszal a Phylazonit Technológia részeként biztosítani tudjuk.
Őszi búza (Fotó: Kovács Zsolt)
Érthető az elvárás a gazdálkodók részéről, hogy a terméshozamok növekedjenek. A termésnövekedés az egyik olyan „járulékos” haszon, amely egy optimális talajélet esetén megvalósítható, ám nem az egyetlen, és nem minden esetben a legjelentősebb. A talajbaktériumok rendszeres és tudatos használatával képessé válnak a növények a magasabb terméshozam elérésére úgy, hogy közben a termésbiztonság jelentősen növekszik.
A Phylazonit technológia célja a talaj szerkezetének javítása, a tápanyagfelvétel hatékonyságának fokozása és a növény ellenálló képességének növelése. Ez több lépésben, több készítménnyel történik. Először magát a talajt javítjuk (Phylazonit Tarlóbontó), majd a növény gyökérzónáját kezeljük (Phylazonit Talajoltó, Talajregeneráló), végül pedig a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítjuk (Energia Plusz; Energia Humin).
