Talajélet

Talajoltás fungisztatikus hatású készítményekkel

A Föld népességének növekedésével egyre intenzívebbé válik a mezőgazdasági termelés. A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés a gazdasági nyomás hatására átalakult, a vetésforgó lecsökkent, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki.

Vélhetőleg ennek következményeként is a mezőgazdasági kártevő rovarok elszaporodtak, a növénykórokozók elterjedése felgyorsult, gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. A problémák felerősödése maga után vonta az egyre növekvő volumenű kémiai védekezést. A természet válaszreakciójaként megjelentek a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók.

Egyes növénykórokozó gombák toxintermelése súlyos egészségügyi problémákat vet fel, ugyanis a termelt mérgek egy része az élelmiszerek feldolgozása során sem bomlik el, és bekerülhet az a lapvető élelmiszerekbe, illetve a haszonállatok takarmányába is. A növekvő peszticid-felhasználásnak azonban káros mellékhatásai is vannak. A talajba kerülve szegényítik annak mikroflóráját, elpusztítva az életközösség azon tagjait is, amelyek a haszonnövények fejlődése szempontjából fontosak.

Éppen ezért a fenntartható mezőgazdasági termelés a vegyszerek felhasználásának fokozását nem teszi lehetővé, így környezetvédelmi, gazdasági és toxikológiai szempontból egyaránt cél a peszticidek használatának csökkentése és más, alternatív, környezetbarát, ám hatásos megoldások keresése. A mezőgazdaságban a legnagyobb károkat a rovarok mellett kétségtelenül a növénykórokozó gombák okozzák. A növényi betegségek több mint 60%-a gombák fertőzésére vezethetők vissza.

Napjainkban a gombás betegségek elleni védekezés legelterjedtebb módja a kémiai növényvédelem. A növényvédő szerek nagy része egy ponton ható, azaz a kórokozó életfolyamatainak egy adott funkcióját képes gátolni, és ezért a szelekciós nyomás gyorsan rezisztens patogén törzseket választ ki, melyekkel szemben a továbbiakban a kemikáliák alkalmazása hatástalan marad (pl. a strobilurin-származékok). Ezért a peszticidek alkalmazása mellett egyre fontosabbá válik a biológiai védekezés, mely nem környezetet szennyező, valamint hatása sokkal tartósabb, mivel nem egy ponton ható. Ide tartozik többek között a kórokozókkal szemben ellenálló növények nemesítése, természetes ellenségekkel történő védekezés, az antagonista és hiperparazita (parazitán élősködő) szervezetek felhasználása.

Utóbbiak a természetben előforduló tápanyagverseny, mikroszervezetek által termelt gátló anyagok, antibiotikumok, sejtfalbontó enzimek kiválasztása révén képesek gátló hatást kifejteni. A biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és felhasználása.

2012-ben nemzetközi felmérést végeztek, melynek alapján a növénypatogén gombák gazdasági fontossága között felállítottak egy rangsort. A lista alapján világszerte jelentős problémát okoznak a Fusarium fajok, melyek toxintermelésük miatt központi kérdéssé váltak a növénytermesztésben. Ezen patogén gombafajok közös tulajdonsága, hogy a talajból, vagy a talajba forgatott növényi hulladékból „támadnak”, a termőföldbe kerülve, onnan gyakorlatilag kiirthatatlanok, monokultúrában és ültetvényeken állományuk gyorsan felszaporodik.

Antibiotikus hatású antifungális hatású anyagokat számos talajlakó baktériumtörzs termel (pl. Bacillus, Pseudomonas, Streptomyces), amelyek alkalmasak gombák vagy fonálférgek gátlására és elpusztítására. Több talajlakó baktériumfaj által termelt enzim képes baktériumok, penészgombák, élesztőgombák sejtfalát feloldani. Ezen felül más gátlási módok is ismertek, bizonyos baktériumok képesek a növénypatogén gombák szaporodását (spóraképzést) gátolni.

A fungisztatikus hatású talajoltó készítmények fajösszetétele úgy van kiválasztva, hogy a talajt kolonizáló baktériumok a növénypatogén kórokozók (és kártevők) széles spektrumával szemben hatékonyan óvják a haszonnövényeket. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nemcsak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is visszaszorítható, tovább erősítve a fenntartható mezőgazdasági termelés irányelvét.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában: ezért ilyen hatékonyak a szárbontó készítmények

2020. szeptember 21. 09:25

Cikkünkben részletesen bemutatjuk a Natur Agro Hungária Kft. szárbontó készítményeinek alkotóelemeit, melyek segítségével jelentős hozamnövekedés érhető el.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. szeptember 16. 05:30

Vajon ki számol utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen?

ELÉG VOLT AZ ASZÁLYBÓL? VAGY MÉG MINDIG NEM???

2020. június 22. 08:55

Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.

A humuszképződés folyamata és jelentősége

A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

BactoFil Kukorica, a biológiai STARTER!

2020. március 16. 04:36

A kukorica termesztésében is a vegetáció első felében a csírázás, gyökeresedés, azaz a lendületes START a meghatározó a termés szempontjából.

A szójaoltás jelentősége és várható hozadékai

2019. március 24. 09:14

A növénytermesztésben az egyik leggyakoribb limitáló tényező a nitrogénellátottság. A pillangós virágú növények – így a szója is – fajspecifikus Rhizobium baktériumokkal szimbiózist alakítanak ki.

Rabul ejtették a talajbaktériumok – Beszélgetés Nemere István íróval a Földbarát című könyvéről

2018. március 1. 10:27

"Olyan dolgok derülnek ki a könyvből, mint például az, hogy a bacik és a növények odalent egymás között kommunikálnak, és mindenféle állapotokról tudósítják a többieket."

A savanyú, a normál és a lúgos

2018. március 8. 09:36

A Terragro Kft. termékei nemcsak a növény, hanem a talaj szempontjából is jótékony hatásúak.

Talajélet Videó