A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Növekszik a vízbefogadó képesség, a talajban a körülmények oxidatívabbá válnak, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel. Gyakori és felesleges műveléssel káros hatásokat, például szerkezetromlást okozhatunk. Szántóföldi kísérletek bizonyítják, hogy a csapadék eloszlása a talajban annak természetes állapotában a legkedvezőbb, tehát ennek a helyzetnek a megőrzése, vagy ehhez közeli állapot elérése a célunk, mindezt a költséghatékonyság figyelembevételével. A talajművelés „a növénytermesztés biztonságos alapozása a lehető legkevesebb talajkárosítással és költséggel” (Birkás, 2002).
A változó mélységű talajművelés alkalmazásakor talajszkenner segítségével megállapítható a tömörödött rétegek felszíntől mért távolsága és a tábla heterogenitása a kötöttség szempontjából. Az információ birtokában hidraulikus, forgópontos mélységállítású talajlazító vagy kultivátor és egy speciális mélységszabályzó eszközrendszer segítségével, mért eredmények alapján, költséghatékonyan és környezetkímélően végezhetünk talajművelést.
A mélységszabályzó egység mikroprocesszora értelmezi a szkenner által készített adathalmazt elektromos jel formájában, és kalibrációt követően az erőgép–művelőeszköz gépkapcsolat hidraulika-rendszerébe csatlakoztatott elektromos vezérlésű proporcionális hidraulikaszeleppel vezérli a művelőeszköz mélységállító munkahengerét. A lazító hidraulikus munkahengeréhez egy érzékelőt kell rögzíteni, amely folyamatos visszacsatolást biztosít a mikroprocesszor számára a munkahenger elmozdulásának mértékéről, ilyen módon valósul meg a precíz mélységállítás.
A technológia alkalmazásakor a talajszkenner segítségével mérést végzünk, majd az adatsor feldolgozásával áttekintjük a tömörödött talajrétegekre, illetve a tábla heterogenitására vonatkozó térképi információkat. Amennyiben számottevő mértékben található tábláinkon olyan mélységben káros tömörödöttség, hogy azt művelőeszközünkkel lazítani tudjuk, a talajlazítás elvégzése mellett döntünk.
A mérési eredmények további vizsgálatával a tábla változatosságát is értékeljük a kötöttség szempont
jából. Ha a táblánk nagymértékű heterogenitást mutat, akkor a változó mélységű talajművelés mellett döntünk. Ezt a módszert offline megoldásnak nevezzük (1. ábra).
Az 1. táblázatban olvasható, üzemanyag-megtakarításra vonatkozó tesztek eredményeiből kitűnik, hogy az offline módszerrel jellemzően 20% feletti megtakarításokat értünk el. (Amennyiben ezt a módszert egy gazdaságban rendszerszerűen alkalmazzák, a megtakarítás mértéke meghaladhatja a 30%-ot is. Sőt további előnyök is elérhetők, pl. a lazítandó táblák kiválasztása és a szükséges lazítási mélységek meghatározása tekintetében.)
A művelési módra vonatkozó döntést követően shp formátumban vezérlőfájlt készítünk, amely egy vezérlő számítógépre feltöltve és a változó mélységű eszközrendszerhez csatlakoztatva automatikusan irányítja a művelőeszközt a munkamenet során. Az offline megoldással lehetőségünk adódik a különböző táblarészek művelési mélységének agronómiai szempontok szerinti legpontosabb meghatározására.
A rendszer alkalmazható valós idejű – real time – üzemmódban is (1. kép), ami azt jelenti, hogy a traktor elejére felszerelt talajszkenner szolgáltat információt a tömörödött réteg elhelyezkedéséről, illetve a különböző kötöttségű táblarészekről. Ebben az esetben nincs a művelést megelőzően átfogó képünk a tábla heterogenitásáról, csupán a talajszkenner szoftverének döntéseire hagyatkozunk.
Amennyiben a tömörödött rétegek sekélyen, vagy a beállítható maximális művelési mélység alatt helyezkednek el, illetve a talaj a kötöttség szempontjából kevésbé változatos, a rendszer alkalmazásának ökonómiai előnyei csökkennek. Azonban online vagy offline módszerrel akkor is elvégezhető a lazítás, ha szükségtelen változó mélységben lazítani a táblán, mivel így a munka elvégzésének minősége a gépkezelőtől függetleníthető.
Kísérleti gazdaságunkban az innovatív technológiát üzemi szinten alkalmazzuk, illetve országszerte számos további teszt beállítását tervezzük a megtakarításra és az agronómiai előnyök vizsgálatára vonatkozóan. Tapasztalataink szerint bármely talajtípuson előnyösen alkalmazható a technológia. A kötöttebb, számottevő mennyiségű agyagot tartalmazó talajokon egyszeri változó mélységű lazítás is jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményez. Homoktalajokon a gyakori visszatömörödés célzott, mérésen alapuló lazítása jelent agronómiai és anyagi előnyöket.
Katona András
Agrofield-programvezető
Agrofil-SZMI Kft.