Tápanyag-utánpótlás

Kén és nitrogén: együtt okosabb

Yara Hungária

Amikor tápelemek sajátosságait, növényre (és egymásra) gyakorolt hatásait szeretnénk megismerni és elemezni, javaslom, hogy minden esetben a talajból induljunk el. Optimista énem és a mindennapos gazdálkodói eszmecserék azt mutatják, hosszú távon gondolkodva, egyre többen ismerjük el azt az alapvetést, hogy a talajjal kezdődik minden. Ha csak jelen írásom címében szereplő két esszenciális elemre gondolok: az a tény, hogy a talaj nitrogéntartalmának 95%-a, kéntartalmának pedig 90-95%-a a talaj szerves anyagában található, már kellő bizonyítéka lehet annak, hogy nem ördögtől való a talajcentrikus és szervesanyag-megőrző gondolkodásmód, ha tápanyaggazdálkodásról beszélünk.

A szigorodó környezetvédelmi szabályozások nyomán ma már az egykori ipari körzetek légköri leülepedése sem éri el a növények által felvett mennyiséget, így (kénutánpótlás nélkül) potenciálisan fokozódó kénhiányra lehet és kell számítani. A talajok kénben való elszegényedéséhez fentieken túl hozzájárul az is, hogy a szulfát-ion, mint a növények által egyedüliként hasznosítható kénforma (csapadékviszonyoktól és talajaink mechanikai összetételétől függő mértékben) lemosódik a mélyebb szintekbe. Liziméteres kísérletek alapján ez középkötött talajon elérheti a 130 S kg/ha/év mennyiséget, homok szövetű talajokon pedig ennél is többet (SO3% tartalomtól függően, naturáliában ez 3-4 db 500 kg-os BB műtrágyát jelent hektáronként…).

Köztudott, hogy kén jelenlétében a kijuttatott N-műtrágyánk hatékonyabban dolgozik, ezért célszerű ezt a két tápelemet egy termékben alkalmaznunk. Kénhiány esetén a nitrát feldúsul a növényben és ezáltal gátolt lesz a nitrogén-metabolizmus. Hiánytünete, a nitrogénnel ellentétben – kisebb mobilitása lévén – nem az idősebb, hanem a fiatal leveleken mutatkozik meg először.

Mindezek tudatában, s annak ismeretében, hogy az őszi búza minden 8,5 egység nitrogén mellé 1 egység ként igényel a fejlődése során (repcénél ez az arány még szűkebb: 4 egység nitrogén és 1 egység kén), nagyon fontos a két elem együttes jelenléte mellett, azok egymáshoz viszonyított aránya is. Hisz egyoldalú nitrogén műtrágyázással tovább nyitjuk ezt a „nitrogén-kén ollót”, s ezzel a fennálló kénhiányt még tovább súlyosbítjuk. Minőségre gyakorolt hatást vizsgálva, repcében az olajképződésben, búzánál a fehérjeszintézisben nélkülözhetetlen a kén szerepe, a cisztein, mint kéntartalmú aminosav a sütőipari minőség alapvető záloga. A repce fajlagos tápanyaigénye kén esetében 12-16 kg/t közt van tonnánként. 3-4 tonnás hektáronkénti termést megcélozva ez azt jelenti, hogy az elemi kén-igény 45-60 kg hektáronként.

Őszi kalászosokban nitrogén és kénigény együttes kielégítéséhez a YaraBela Sulfan (N:24%, SO3:15%) termékünket javasoljuk, mely kiváló fizikai tulajdonságai mellett abban is egyedülálló, hogy a ként nem a leginkább savanyító hatású ammónium-szulfát N-formában (100 kg N hatóanyag pH puffereléséhez 540 kg CaCO3-ra lenne szükség), hanem gipsz, CaSO4 formájában, ammónium-nitrát alapon. N hatóanyagának 50%-a nitrát forma, mely gyors, azonnali felvételt tesz lehetővé, 50%-a pedig ammónium, mely a nitrogénéhség csillapításánál egy folyamatos tartamhatást biztosít.

A fenológiához, tápanyagfelvételi dinamikához, a nitrát- és szulfát-ion természetéhez igazodva mindenképpen a megosztott fejtrágyázást javasoljuk. Csapadékviszonyoktól, talajtípustól, intenzifikációtól és célzott termésátlagtól függően, repcében, tél végén a lehető legkorábban 250-400 kg/ha, majd rejtett zöldbimbós állapotban 200-300 kg/ha adagban. Őszi búzában bokrosodáskor 200-300 kg/ha, szárbainduláskor 120-200 kg/ha, majd kalászhányás idején (minőség!) 70-120 kg/ha a mindenkori évjárat alapján meghatározott dózistartomány.

Technológiába beépítve, kén és nitrogén együttes jelenlétével, és tökéletes arányával, YaraVita lombtrágyacsaládunkból a YaraVita Thiotrac is segít, ha a talajon keresztüli felvétel bármilyen okból akadályozott. Alapesetben búzánál kalászvédelemmel egy menetben, repcében pedig virágzás után 5 liter/ha az ajánlott dózisa. Hatóanyagtartalma: 200 g/liter N és 750 g/liter SO3.

Az ablakon kitekintve, érdekesen indul ez a szezon is… Bár a tavalyihoz képest sokkal jobb alapokkal fordultak át az idei esztendőbe az őszi állományaink, most, 2020. február 1-én, 15 Celsius fokos, napsütéses idő mellett íródnak e sorok. Úgy tűnik, az idei tél érdeklődés hiányában újra elmaradt, pedig december óta, az ünnepeken át mindezidáig vártuk Tél Kapitánytól a hótakaróba bújtatott hideget. A hőmérséklet tartós emelkedésével egyre gyorsabban fogy az ősszel kiadott tápanyag, és egyre több lesz az éhes tábla. Ha ez így marad és nitrátrendeletünk/talajviszonyaink is engedik, nincs mire várni. A műtrágyaszórók vélelmezhetően idén is egyre több helyen, kék-fehér viking hajós minőséggel feltöltve, indulásra készen állnak.

A Yara idén is az Ön partnere, keressük egymást bizalommal!

Sikeres szezont kíván mindenkinek:

Szabari Szabolcs
06-30/964-9513

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Starterek, fungicidek és lombtrágyák a kalászosoknak

2020. július 10. 18:48

A Kwizda Terepszemlén a szakemberek a koronavírus-járvány miatt ezúttal nem személyesen, hanem élő videóban mutatták be a 2020-as tápanyagos és növényvédelmi kísérletek eredményeit.

A jó repcetermés alapja az átgondolt tápanyagellátás

2020. július 1. 06:00

A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény (az őszi káposztarepce magja 40-50 % olajat tartalmaz), és a második legfontosabb fehérjenövény a világon (repcedara fehérjetartalma kb. 38-40 %).

Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben II.

2020. június 30. 09:36

Egy közepes nagyságú, 5 000 m2 felületű hajtató kertészetnek, amennyiben egyszeri alkalommal 5 mm mennyiségű tápoldatot szeretnénk kijuttatni, 25 m3 térfogatnak megfelelő tartálykapacitással kellene rendelkeznie, ekkora tartályban kellene bekeverni a műtrágyát.

Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben I.

2020. június 29. 19:32

Korábbi írásainkban már többször érintettük a tápoldatozást, gyakran emlegettük, mint korszerű trágyakijuttatási technikát egy-egy növény termesztéstechnológiájának ismertetése során. Most a fejtrágyázás időszakában – a gyakori olvasói kérdések és levelekre válaszolva – szükségét látjuk megismételni, a módszert részletesebben ismertetni, az összefüggéseket kicsit mélyebben elmagyarázni.

Leggyakoribb kérdések a búza lombtrágyázásával kapcsolatban

2018. május 22. 09:26

Feltesszük az őszi búza lombtrágyázásakor felmerülő legfontosabb kérdéseket, illetve megadjuk az azokra adott rövid válaszokat.

Búzát termeszteni pedig kell! Akkor csináljuk jól és hatékonyan!

2020. szeptember 8. 14:07

A magyarországi vetésszerkezet kihagyhatatlan része a búza. Lehet csökkenteni, más kalászosra cserélni, de azért a búza mindig ott lesz a vetésszerkezet legfontosabb tagjai között. Ha nem lehet kihagyni, akkor az a cél, hogy minél gazdaságosabban, eredményesebben termesszük. Egy pár gondolat a sikeres technológiához tápanyagellátási oldalról közelítve.

Érdemes korán kezdeni? - Lombtrágyázási gondolatok

2018. március 1. 12:16

Meg kell vizsgálnunk, hogy mikor érdemes kiadni a lombtrágyát, ha szükséges, milyen kiegészítés kell mellé.

Mérföldkőhöz érkezett a Yara

2018. április 26. 08:32

Magyarországon hivatalosan 2008. márciusában kezdett a Yara, ami nemcsak a magyarországi piacot, de Romániát és a balkán országokat is érintette.